La Bu 105
1 Yahweh Pakai kom a kipathu sei in aloupina samphong'un. Vannoi leiset mihemte jousen ipi abol ham heuhen,
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Aheng a la sauvin; henge avahchoila saovin. Athilbol kidangho hi mijouse seipeh'un,
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Amintheng hi domsang'un, nangho Yahweh Pakai chibai bohte jouse kipah'un,
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Yahweh Pakai athahatna chu kholchil in phattin'in amachu hol'un,
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 datmo umtah tah atohdoh ho chuleh thilkidang abolho, athupeh eipeh hou,
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 nangho asoh Abraham chate ho, Jacob chilhah ho alhendoh sate ho, geldoh'un.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 Amahi Yahweh Pakai, iPathen'u Elohim ahin, Ama thudih nahi gamsung jousea akimudoh sohkeijin
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 Amahi akitepna itihchan hijongleh dingjing ahin, khang sangkhat dinga ana kipehdoh na,
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 Abraham toh anasem kitepna chuleh Issac kom a ana kihahselna,
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 Aman Jacob kom ah Dan khat apen anasuhdet in, chuleh Israel mipite dinga beithei lou kitepna ana sem in:
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 “Keiman Canaan gam kapehding nahi, nang dinga jatchombeh'a kapeh natouphadiu gamchu ahi” anati.
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Aman hichehi hon lhomcha ahipet'uva, Canaan gama kholjin hon lhomcha ahipet uva anasei ahi.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 Amaho namkhat a kon a namkhat, leng gam khatna kona leng gam khat a akholjin pet'uva asei ahi.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Aman koimacha anasuh genthei sahpon ahi. Aman amaho huhnan namdang lengho chu anagih'in ahi.
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 “Kami lhentum hochu tongkha hih'un, chuleh kathemgao hojong tongkhahih'un,” anati.
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Aman nehle chah hochu akhahtan'in Canaan gamah kel analhahsah'in ahi,
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 hiti chun amaho masanga Egypt gammachun mikhat anasol masan ahi, amaho soh a anajoh Joseph chu ahi.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 Amachu akengphang tenia thihkhao avouvin, angongchang'a thihkol a-opeh uve.
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 Amang lolhinna dinga thil ahung sodoh tokah'in Yahweh Pakai in Joseph chu ahina tahbeh hetdohna dingin ana patepmin ahi.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 Hichejou chun Pharoah'in amachu agakousah'in alhadohtai; Gamsung vaipopan songkul kotchu ahonpeh tai.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 Joseph chu lengpa insunga thil jouse chunga vaihom dingin apansahtan ahi. Hiti chun lengpa thil ho jouse chungah vaipon ahung pangtai.
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 Hiti chun aman adei bang tah in lengpa noi a vaihom pipuiho chu avaihop in chule lengpa thumop lea pang ho chu ahil ji tai.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Hi jouchun Israel chu Egypt gam alhungtan, Jacob chu Ham gamsunga chun gamchom mi hinan ana chengtan ahi.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 Yahweh Pakai in Israel mipite chu hapun'in apunsah tan hiti chun agalmite diuvin kichat aumleu tauvin ahi.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 Hichun Egypt te chu Israelte vetda dingin atildoh tan hijeh chun Yahweh Pakai mite dounan tohgon aneitauvin ahi.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 Ahin Elohim Pathen nin asoh Mose chu ahinsol'in aman ana lhendoh Aaron chutoh asolthan ahi.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Amanin Egypt mite dounan melchihna kidangtah chuleh datmo umtah tah Ham gamsunga anatongdoh lhonnin ahi.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Yahweh Pakai in Egypt chu mu anathimsah tan ahi. Ajeh chu amahon Yahweh Pakai thupeh Israelte soldoh dingchu ananom pouvin ahi.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 Aman twi thisan anasosah'in, ngaho dingin thina thei gu ahitan ahi.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Uphoh honjong agamsung'u alonvuh jengin lengpa lupna dansang jenga jong alhailut jengun ahi.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 Yahweh Pakai in thu aseileh thousiho Egypt mite chunga ahung chu'uvin, Egypt gam pumpi thousi vaibong'in alo jengin ahi.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 Aman go khel in gel anajuhsah'in, keh in agamsung'u anasepchap jengin ahi.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 Aman alengpithei uleh atheichang ujong asuhmangpeh'in athingphung houjong asatchap jengin ahi.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 Aman thu aseileh khaokhote ahung kitollutnun khaokho noute jong simsenlou ahung kitollut tauvin ahi.
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 Amahon gamsunga ado eng jouse anechai jengun, loulai a anche louhing jouse jong achaidoh jengun ahi.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 Hiche jouchun Aman Egypt te insung jousea chapa tahpen ho aban thapeh'in ahi. Hiti chun aki letsah pipen ule aki panapen hou asuhbei peh'in ahi.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 Yahweh Pakai in amite chu sana le dangka dimset pum in Egypt'a kon in ahin puidoh'in, Israel phungho lah'a khat chajong akipallhua aumpouvin ahi.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Egypt miten nana kichat behseh jeh'un apotdoh uchu ana kipapi lheh jengun ahi.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 Yahweh Pakai in sunleh meilom akhu khum sah'in janleh meikong in asalvah peh'in ahi.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Amahon sa athum uleh vamim alhalutpeh'in a-oivana diuvin van changlhah mama chu anapen ahi.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 Aman songpi chu ahomsah'in twi ahung kiphidoh sah'in gamchai lah'a vadung bangin alondonsah'un ahi.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Ajeh chu Aman asohpa Abraham kom a akitepna atheng chu ageldoh'in,
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 hijeh chun amite Egypt'a kon in amilhendoh chu kipah tah'in ahin puidoh'in ahi.
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 Aman gamsung mite Elohim Pathen helou chitin namtinte chenna chu alahpeh'in Ama mite hochu apen, hiti chun amahon mi tusa chang ga hochu aki-at'un ahi.
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 Hitiho jouse anachelhah sahchu amahon a Dan thupeh leh athuhil ho dungjui a achon nadiu adeijeh ahi. Yahweh Pakai chu thangvah'in umhen!
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
