La Bu 105
1 Yahweh Pakai kom a kipathu sei in aloupina samphong'un. Vannoi leiset mihemte jousen ipi abol ham heuhen,
Adjatok hálát az Örökkévalónak, szólítsátok nevét, tudassátok a népek közt cselekményeit!
2 Aheng a la sauvin; henge avahchoila saovin. Athilbol kidangho hi mijouse seipeh'un,
Énekeljetek neki, zengjetek neki, gondolkodjatok el mind az ő csodatettein!
3 Amintheng hi domsang'un, nangho Yahweh Pakai chibai bohte jouse kipah'un,
Dicsekedjetek szent nevével; örüljön szíve az Örökkévaló keresőinek!
4 Yahweh Pakai athahatna chu kholchil in phattin'in amachu hol'un,
Keressétek föl az Örökkévalót és hatalmát, arczát keressétek mindig!
5 datmo umtah tah atohdoh ho chuleh thilkidang abolho, athupeh eipeh hou,
Emlékezzetek csodatetteiről, melyeket mívelt, csodajeleiről és szája ítéleteiről.
6 nangho asoh Abraham chate ho, Jacob chilhah ho alhendoh sate ho, geldoh'un.
Szolgájának Ábrahámnak magzatja ti, Jákób fiai, az ő kiválasztottjai!
7 Amahi Yahweh Pakai, iPathen'u Elohim ahin, Ama thudih nahi gamsung jousea akimudoh sohkeijin
Ő az Örökkévaló, a mi Istenünk, az egész földön vannak ítéletei.
8 Amahi akitepna itihchan hijongleh dingjing ahin, khang sangkhat dinga ana kipehdoh na,
Örökké megemlékezett szövetségéről, az igéről, melyet megparancsolt ezer nemzedékre,
9 Abraham toh anasem kitepna chuleh Issac kom a ana kihahselna,
melyet kötött Ábrahámmal, és Izsáknak tett esküjéről;
10 Aman Jacob kom ah Dan khat apen anasuhdet in, chuleh Israel mipite dinga beithei lou kitepna ana sem in:
megállapította Jákóbnak törvényül, Izraélnek örök szövetségül;
11 “Keiman Canaan gam kapehding nahi, nang dinga jatchombeh'a kapeh natouphadiu gamchu ahi” anati.
mondván: neked adom Kanaán országát, birtoktok osztályául!
12 Aman hichehi hon lhomcha ahipet'uva, Canaan gama kholjin hon lhomcha ahipet uva anasei ahi.
Midőn csekély számúak voltak, csak kevesen és benne tartózkodók:
13 Amaho namkhat a kon a namkhat, leng gam khatna kona leng gam khat a akholjin pet'uva asei ahi.
akkor jártak nemzettől nemzethez, egyik királyságból más néphez.
14 Aman koimacha anasuh genthei sahpon ahi. Aman amaho huhnan namdang lengho chu anagih'in ahi.
Nem engedte embernek, hogy zsarolja őket, s megfenyített miattuk királyokat:
15 “Kami lhentum hochu tongkha hih'un, chuleh kathemgao hojong tongkhahih'un,” anati.
ne nyúljatok fölkentjeimhez és prófétáimat ne bántsátok!
16 Aman nehle chah hochu akhahtan'in Canaan gamah kel analhahsah'in ahi,
Éhséget szólított az országra, eltörte a kenyér minden pálczáját.
17 hiti chun amaho masanga Egypt gammachun mikhat anasol masan ahi, amaho soh a anajoh Joseph chu ahi.
Küldött előttük egy férfiút, rabszolgául adatott el József.
18 Amachu akengphang tenia thihkhao avouvin, angongchang'a thihkol a-opeh uve.
Békóval sanyargatták lábát, vasba jutott a lelke,
19 Amang lolhinna dinga thil ahung sodoh tokah'in Yahweh Pakai in Joseph chu ahina tahbeh hetdohna dingin ana patepmin ahi.
az időig, hogy bekövetkezett az igéje, az Örökkévaló szava megtisztította őt.
20 Hichejou chun Pharoah'in amachu agakousah'in alhadohtai; Gamsung vaipopan songkul kotchu ahonpeh tai.
Küldött a király s feloldozta, népek uralkodója s kiszabadította.
21 Joseph chu lengpa insunga thil jouse chunga vaihom dingin apansahtan ahi. Hiti chun lengpa thil ho jouse chungah vaipon ahung pangtai.
Úrrá tette háza fölött és uralkodóvá minden vagyonán,
22 Hiti chun aman adei bang tah in lengpa noi a vaihom pipuiho chu avaihop in chule lengpa thumop lea pang ho chu ahil ji tai.
hogy megköthesse nagyjait kedve szerint, és bölcscsé tegye véneit.
23 Hi jouchun Israel chu Egypt gam alhungtan, Jacob chu Ham gamsunga chun gamchom mi hinan ana chengtan ahi.
És Egyiptomba jutott Izraél, s Jákób tartózkodott Chám földjén.
24 Yahweh Pakai in Israel mipite chu hapun'in apunsah tan hiti chun agalmite diuvin kichat aumleu tauvin ahi.
S megszaporította népét nagyon és számosabbá tette szorongatóinál.
25 Hichun Egypt te chu Israelte vetda dingin atildoh tan hijeh chun Yahweh Pakai mite dounan tohgon aneitauvin ahi.
Átváltoztatta szívöket, hogy meggyűlöljék népét, hogy fondorkodjanak szolgái ellen.
26 Ahin Elohim Pathen nin asoh Mose chu ahinsol'in aman ana lhendoh Aaron chutoh asolthan ahi.
Küldte Mózest, az ő szolgáját, Áront, akit kiválasztott;
27 Amanin Egypt mite dounan melchihna kidangtah chuleh datmo umtah tah Ham gamsunga anatongdoh lhonnin ahi.
elvégezték köztük jeleinek dolgait meg csodákat Chám földjén.
28 Yahweh Pakai in Egypt chu mu anathimsah tan ahi. Ajeh chu amahon Yahweh Pakai thupeh Israelte soldoh dingchu ananom pouvin ahi.
Küldött sötétséget és sötét lett, s nem engedetlenkedtek igéje iránt.
29 Aman twi thisan anasosah'in, ngaho dingin thina thei gu ahitan ahi.
Átváltoztatta vizeiket vérré s megölte halukat.
30 Uphoh honjong agamsung'u alonvuh jengin lengpa lupna dansang jenga jong alhailut jengun ahi.
Hemzsegett országuk békáktól, királyaik szobáiban.
31 Yahweh Pakai in thu aseileh thousiho Egypt mite chunga ahung chu'uvin, Egypt gam pumpi thousi vaibong'in alo jengin ahi.
Szólt és jött gyülevész vad, férgek egész határukba.
32 Aman go khel in gel anajuhsah'in, keh in agamsung'u anasepchap jengin ahi.
Jégesőt adott nekik esőjük gyanánt, lobogó tüzet országukban;
33 Aman alengpithei uleh atheichang ujong asuhmangpeh'in athingphung houjong asatchap jengin ahi.
elverte szőlőjüket és fügefájukat és összetörte határuk fáit.
34 Aman thu aseileh khaokhote ahung kitollutnun khaokho noute jong simsenlou ahung kitollut tauvin ahi.
Szólt és jött sáska, nyaló sáska szám nélkül,
35 Amahon gamsunga ado eng jouse anechai jengun, loulai a anche louhing jouse jong achaidoh jengun ahi.
s megemésztett minden füvet országukban, s megemésztette földjük gyümölcsét.
36 Hiche jouchun Aman Egypt te insung jousea chapa tahpen ho aban thapeh'in ahi. Hiti chun aki letsah pipen ule aki panapen hou asuhbei peh'in ahi.
Megölt minden elsőszülöttet országukban, zsengéjét minden tehetségöknek.
37 Yahweh Pakai in amite chu sana le dangka dimset pum in Egypt'a kon in ahin puidoh'in, Israel phungho lah'a khat chajong akipallhua aumpouvin ahi.
Erre kivonultatta őket ezüsttel és aranynyal, és törzsei közt nem volt gyöngélkedő.
38 Egypt miten nana kichat behseh jeh'un apotdoh uchu ana kipapi lheh jengun ahi.
Örült Egyiptom kivonultukon, mert rájuk esett rettegésük.
39 Yahweh Pakai in sunleh meilom akhu khum sah'in janleh meikong in asalvah peh'in ahi.
Kiterített felhőt takarónak, meg tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Amahon sa athum uleh vamim alhalutpeh'in a-oivana diuvin van changlhah mama chu anapen ahi.
Kértek s hozott fürjet és égnek kenyérevel jóllakatta őket.
41 Aman songpi chu ahomsah'in twi ahung kiphidoh sah'in gamchai lah'a vadung bangin alondonsah'un ahi.
Sziklát nyitott és vizek folytak, jártak a sivatagban folyamként.
42 Ajeh chu Aman asohpa Abraham kom a akitepna atheng chu ageldoh'in,
Mert megemlékezett szent igéjéről Ábrahámhoz, az ő szolgájához.
43 hijeh chun amite Egypt'a kon in amilhendoh chu kipah tah'in ahin puidoh'in ahi.
És kivezette népét vígságban, ujjongásban kiválasztottjait;
44 Aman gamsung mite Elohim Pathen helou chitin namtinte chenna chu alahpeh'in Ama mite hochu apen, hiti chun amahon mi tusa chang ga hochu aki-at'un ahi.
adta nekik nemzetek országait, hogy elfoglalják népek fáradalmát:
45 Hitiho jouse anachelhah sahchu amahon a Dan thupeh leh athuhil ho dungjui a achon nadiu adeijeh ahi. Yahweh Pakai chu thangvah'in umhen!
avégett, hogy megőrizzék törvényeit és megtartsák a tanait. Hallelúja!
