Matthew 12
1 Yeshua chu suhlou chang umna lou jaova, cholngah nia aseijuite toh ahopa nauvah agilkel tauvin, hijeh chun amahon suhlou changvui chu amal lhauvin ane pan tauve.
Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni.
2 Hinlah Pharisee ho phabep in amaho um chan amuvin chule nopmo sahna aphongdoh un, “Ven, na seijuiten cholngah nikhoa suhlou changvui amal'u hin dan apalkeh uve,” atiuve.
Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni.
3 Yeshuan ajah uva, “Nangho Pathen Lekhabu simkhalou nahi uvem? David in agilkel pet'a chu aki lhonpi hotoh ipi abol uvem?
Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának?
4 Ama Pathen in a alut in chule ama leh aloihon dan apalkeh uvin, thempu ho bouvin aneh ding uva kiphal changlhah theng chu ane uvin ahi.
Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak?
5 Chule Mose danbua Thempu hou-in a lhacha hon cholngah nikhoa na atoh thei diu phal ahi chu simdoh khalou nahi uvem?
Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek?
6 Kaseipeh nahi uve, Hou in sanga lenjo khat hichea aum e.
Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt.
7 Hiche Pathen Thubun asei, ‘Keiman kilhai na thilto hi louvin, khotona nanei diu ka deijoh ahi,’ ti hi ipi kiseina ahi nahetdoh'u hileh them mona neilou Ka seijui ho themmo na chan lou diu ahi.
Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
8 Ijeh inem itileh Mihem Chapa chu cholngah nikho chunga Pakai ahiye,” ati.
Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.
9 Chutah in Yeshuan akikhop nau in chu ajon paitai.
És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.
10 Chu muna chun khut ngoi khat amudoh in ahi. Pharisee ho chun Yeshua adong un, “Cholngah nikhoa ana damsah na chu dan in aphal em?” atiuve. (Amaho chun Aman aphal'e tin seihen lang Ama themmo chansah na kinei hen atiu ahi).
És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt.
11 Chuin Aman adonbut in, “Nanghon kelngoi khat twikul a cholngah nin lhalut hen lang hileh, lahdoh tei ding nagon lou diu ham? Thon moa na gon diu ahi.
Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?
12 Chule kelngoi khat sanga mihem khat ichan geiya lujoa hitam? Tahbeh in cholngah nikhoa mikhat in thilpha abol ding chu dan in aphal ahi,” ati.
Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.
13 Chutah in Aman mipa jah'a chun, “Nakhut domin” ati. Hiti chun aman jong akhut adom in ahileh adamtai.
Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik.
14 Chuphat in Pharisee ho aki khom uvin, Yeshua chu iti tha ding ham ti tohgon anei tauve.
A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt.
15 Hinlah Yeshuan ipi agonu ahen, hiche mun chu adalhan chule mi atama tamin anung ajuitai. Amaho lah a ana damlou jouse aboldam in ahi.
Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat;
16 Hinlah aman amaho chu koi ahi aphondoh louna ding un ahil chah in ahi.
És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék;
17 Hiche hi Isaiah thusei Ama chunga agui lhunna ahi.
Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt:
18 Ka lhacha Ka lhendoh hi ven, Amahi Ka cha deitah, Ka lung lhaina tah ahi. Keiman Ka Lhagao achunga kakoi ding, chule Aman chitin namtin lah'a dih tah'a thu atan ding ahi.
Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.
19 Aman doumah abollou ding, kisenlou ding, jalah a awsanga thu asei lou ding ahi.
Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.
20 Aman pumpeng chip jong aheboh pailou ding ahilouleh khoilu thaomei kihal khu atha mit pai lou ding ahi. Aman thudih'a thutan chu jona aumsah kahsea ding ahi.
A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet.
21 Chule Amin chu vannoi pumpi kinepna hi ding ahi.
És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.
22 Chujouvin lhagaoboh vop khat, ama chu mitcho le pao theilou ahin, Yeshua koma ahin pui tauve. Ama chu adamsah'in ahileh thu asei theiyin chule kho jong amu tai.
Akkor egy vak és néma ördöngőst hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala.
23 Mi honpi chun adatmo uvin chule adong tauvin, “Hiche Yeshua hi David Chapa Messiah chu hi talou ding ham?” atiuve.
És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia?
24 Hinlah Pharisee ho chun thil kidang kibol thu ajah phat un, asei un, “Aman lhagaoboh ho anodoh datmo hih un. Aman athanei na hi lhagaoboh ho lengpa Satan thahatna kon ahibouve,” atiuve.
A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
25 Yeshuan alunggelu ahen, chuin adonbut in, “Lenggam ama le ama kidou amah thahjin, chule khopi hihen insung hijongleh akidou chan chu ding jou lou ding ahi.”
Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával.
26 Chule Satan in Satan anodoh a ahileh, amale ama kikhen tela chule kidouva hiding, a lenggam chu ding doh joulou ding ahi.
Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa?
27 Chule Keima Satan in thahatna eipeh ahileh nalah uva, lhagaoboh nodoh ho khula? Amahon jong lhagaoboh ho anodoh-u ahin, hijeh a chu na thusei uva chu themmo nahin chan diu ahi.
És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok.
28 Hinlah Keiman Pathen Lhagao jal a lhagaoboh ho kanodoh a ahileh, Pathen Lenggam chu nalah uva hung lhunga ahitai.
Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
29 Ajeh chu Satan tobang leuva hat mi khat in athanei tah galut a chule aneiho gachom ding koi ham? Ama sanga hatjoa bou chun ama chu akan tuma chule a in chu aphet lhahpeh ding ahi.
Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?
30 “Koi hijongleh Keima lama pang lou chun eidou ahi, chule koihileh Keima toh tong khom lou chun Keima douna a na atoh ahi.”
A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol.
31 “Ka seipeh nahiuve, itobang chonset kibol hihen chule Pathen taitomna thusei doh hijongleh kingaidam thei ahi; Lhagao Theng taitomna athusei doh vang ki ngaidam lou ding ahi.
Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.
32 Mihem Chapa douna a thusei doh koi hijongleh ki ngaidam ding ahi, hinlah Lhagao Theng douna a thusei doh ho chu hiche vannoiya hihen, ahilouleh ahung lhung nalai ding vannoiya hijongleh ki ngaidam talou ding ahi.” (aiōn g165)
Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik. (aiōn g165)
33 “Thingphung khat chu agan aphotchet ahi. Thingphung khat chu aphat'a ahileh aga pha ding ahi. Thingphung khat chu aphat louva ahileh, aga phalou ding ahi.
Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
34 Nangho gul chilhah ho! Mi gilouvin thupha le thudih iti nasei thei diu ham? Ajeh chu na lunguva nagel lhah chan uchu ipi hijongleh na phondoh ahitai.
Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
35 Mipha khat chun alung gela thilpha kikhol jeh'a apha chu ahin phondoh ahin chule mi phalou khat chun alung gela thil phalou akikhol jeh a aphalou aphondoh ahi.
A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
36 Chule hiche hi ka seipeh nahiuve, mohthu nasei chengse chungchang thu chu thutanna nikhoa napeh ding ahi.
De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.
37 Nathusei ho chun nathem chan ahilouleh na themmo chansah ding ahi.” ati.
Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.
38 Nikhat hou dan thuhil ho le Pharisee ho Yeshua henga ahung un chule aseiyun, “Pu, na thuneina photchet na nangma a kon'in melchihna kidang khat kamu nom uve,” ahung tiuve.
Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled.
39 Hinlah Yeshuan adonbut in, “Khang gilou le chon thanghoi khang miten melchihna ahol uve, hinlah melchihna khatbou kapeh ding chu Themgao Jonah melchihna hiding ahi.
Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.
40 Ajeh chu Jonah ngapi oisunga ni thumle jan thum aum banga, Mihem Chapa hi leilai gil a ni thumle jan thum um ding ahi.”
Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
41 “Thutan nikho teng leh Nineveh mite hung dingdoh uva, tulai khang mite hi themmo ahin chan diu ahi, ajeh chu amahon Jonah thusei phonga chun lung aheiyuve. Tun Jonah sanga chungnungjo hikoma hin aum in, hinlah nanghon lung nahei nom deh pouve.
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.
42 Sheba Lengnu chu thutan nikho tengleh tulai khang mite douna a hung ding'a themmo ahin chan ding ahi, ajeh chu ama mun gam latah a kon in Solomon chihna thu ngaidin ahung e. Tuhin Solomon sanga chungnungjo hikoma hin aum in, hinlah nanghon asei nangai pouve.
Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál.
43 “Lhagao phalou chun mikhat chu adalhah tengleh gamthip a aga chen, choldona ding ahol len, hinlah amu joupoi.
Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál:
44 Chuteng aman aseiyin, ‘Keima ka hung potdohna pa koma gaki lekit tange ati. Hiti chun ahung kile kit in ahileh ahung dohna in chu koima ana umpon, ki theh ngim le kitup keicha aum chu amun ahi.
Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.
45 Chutah in lhagao chun ama sanga phaloujo lhagao sagi chu aga mun, chule mihempa sunga chun alut un acheng den tauve. Hiti chun ama chu masanga sang in akhohsejo chehtai.’ Hichu tukhang gilou mite hin, ahin hetchet diu ahi,” ati.
Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.
46 Yeshuan mihonpi henga thu aseipet in, anule asopi pasal ho ahung un, polama aumun, akihou limpi nom uvin ahi.
Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni.
47 Chuphat in mi khat in ajah a, “Ven, nanu le nasopi pasal ho polama ading un, namu nom uve,” tin ahung seiyin ahi.
És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.
48 Hinlah Aman adonbut in chule ajah a aseiyin, “Koiham Kanu? Chule koiham Kasopi ho chu?” ati.
Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim?
49 Chuin aman akhut chun aseijuite lam akoh in aseitai, “Veuvin, Kanu le Kasopite hohi!
És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!
50 Ajeh chu Koi hijongleh Vana um Ka Pa lunglam bol ho chu Kanu, Kasopipa chule Kasopinu te ahiuve,” ati.
Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.
