Jeremiah 49
1 Ammon mite chung changa thuhil khat ahung kipen ahi. Hichi hi Pakai sei ahi: “Gad gam lodinga Israel son le pah umlou hitam? Molech hou ho nanghon epidinga khopi sunga na chensah uham?
Az Ammon fiai felől ezt mondja az Úr: Nincsenek-é Izráelnek fiai? Nincsen-é örököse néki? Miért birtokolja Milkom Gádot, és az ő népe miért lakik annak városaiban?
2 Nikho ho ahung lhun teng leh.” tin Pakaiyin aseijin, “Na khopiu Rabbah douna a gal ka kou ding ahi. Lahlou thil mangthah kiselom banga akhopiu chu gam hel ding, chuleh akimvela kho ho jong kihal lhasoh keiding ahi. Chuteng Israel te gam analah peh uchu aki nung lah diu ahi,” tin Pakaiyin aseije.
Azért ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és harczi riadót hallatok Rabbában az Ammon fiaival, és romhalommá lesz, és leányai tűzzel égettetnek meg, és Izráel birtokolja azokat, a kik most őt birtokolják, azt mondja az Úr.
3 “Aw Heshbon, kap doh in, ajeh chu Ai khopi chu akisumang heltai. Kap un, Aw Rabbah mite! Lunghemna von chu kivonun, kap unlang peng uvin, Pal dunga chun kiselun, ajeh chu na Pathen un Molech, chule athempu holeh vaihom lamkai ho ada adoi uva gamla tah muna akai mang diu ahi.
Ordíts Hesbon, mert elpusztíttatott Hái! Kiáltsatok Rabbáh leányai, öltözzetek gyászba, sírjatok és futkossatok a szorosokon, mert Milkom a fogságba megy, papjai és fejedelmei is vele együtt.
4 Na phaicham leiphat lai na kiletsahpi uvin ahi, hichi ho jong chu hung mangtha ding ahi. Tahsanlhom nu, nanei nagou a na kisongin koiman ima eilothei ponte tin na ngaiton ahi.
Mit dicsekedel völgyeddel, völgyed bőségével, engedetlen leány, a ki az ő kincseiben bízik és ezt mondja: Kicsoda támad ellenem?
5 Ahin ven! Tijat umtah nachunga kahin lhunsah ding, tin Pakai thaneitah chun aseije; naheng na kimvel a chenghon nagam a konin nahin deldoh diu, chule nakino mang naa kona koiman nahuh lou ding, ama ho jeng jong jamcheh diu ahi.
Ímé én félelmet bocsátok reád, azt mondja az Úr, a Seregek Ura, minden szomszédod felől, és szétrebbentek egymástól, és nem lesz, a ki összegyűjtse az elszéledteket.
6 Ahin keiman Ammon mite haosatna ka le tundoh peh kitding ahi, “Keima Pakaiyin kasei ahi.”
De azután visszahozom majd a fogságból az Ammon fiait, azt mondja az Úr.
7 Edom chung changa hichi thuhil hi ahung ki pen ahi, Thaneitah Pakai in hitin aseije: “Teman mi a chihna umlou va ham? Miching mihilchah ding khat jong umlou hel hitam?”
Ezt mondja a Seregek Ura Edom felől. Nincs bölcsesség többé Témánban? elveszett-é a tanács az értelmesektől? hiába valóvá lett-é az ő bölcsességök?
8 Kihei unlang jammang un! Dedan mite leiko thuh hoa kisel uvin, ajeh chu vangset na nasatah Edom chunga kahin lhut tengleh nang jong gotna ka peh tha ding ahi!
Fussatok, forduljatok, rejtőzzetek el mélyen Dédán lakosai, mert Ézsau veszedelmét hozom ő reá az ő megfenyíttetésének idején.
9 Lengpi thei ga kholtup hon, vaicha te din themkhat adalha jiuvin ahi. Janteng guchahon abonin agudoh jipouve.
Ha szőlőszedők törnek reád, nem hagynak gerezdeket, ha éjjeli tolvajok: pusztítanak, a míg nékik tetszik.
10 Ahin Edom gam chu ngemsela kalha ding ahi. Chule agam sunga kiselna ding munneo khat jeng cha jong umlou ding ahi. Achateu asopiu pasal ho, chule aheng akom hou jouse suhmanga umding ahin, Edom jeng jong umlou ding ahitai.
Bizony én mezítelenné teszem Ézsaut, titkait kijelentem, és el nem rejtőzhetik, magva elpusztul, és atyjafiai és szomszédai sem lesznek.
11 “Ahin keiman nalah uva umnalai naochaga ho chu kavenbit ding ahi. Na meithai hou jong kachunga kithopi dia kingai thei ahiuve.”
Hagyd el a te árváidat, én eltartom özvegyeidet is; bennem vessék reménységüket.
12 Hiche hi Pakaiyin asei chu ahi, “Mona neilou in athohgim mong ding ahileh, nangin ajat ja na thohgim dading ham! Gotna chang louva naum louding ahi! Thutanna khon a nadon tei ding ahi!” ati.
Mert azt mondja az Úr: Ímé, a kiknek nem kell vala meginniok a pohárt, ugyancsak megiszszák; te pedig teljesen büntetlenül maradnál-é? Nem maradsz büntetlenül, mert bizonyára megiszod.
13 Ajeh chu Keima min panna kaki hahsel ahi, tin Pakai in aseije, “Bozrah, tijat umna mun leh a mangthai di thilho khoptup na mun hung soh ding: Sapset le nuisatna hung umding ahi. A khopi sung uleh akholai hoa itih a dinga mangthah diu ahitai.”
Mert én magamra esküdtem meg, azt mondja az Úr, hogy útálattá és gyalázattá, pusztasággá és átokká lesz Boczra, és minden városa örökkévaló pusztasággá lesz.
14 Pakai koma thuhil khat kajan, hichu: chi le nam ho henga palai ahung kisolin, “Edom dounan kipum khom unlang galsat din kigosa demin umun!”
Hírt hallottam az Úrtól, és követ küldetett a nemzetekhez, a ki ezt mondja: Gyűljetek össze, induljatok ellene, és keljetek fel a harczra,
15 Pakaiyin Edom henga aseijin, “Chitin namtin lah a neocha kahin soding, mijouse thet a nahung umding ahi,” ati.
Mert ímé, kicsinynyé teszlek téged a nemzetek között, és az emberek között útálatossá.
16 Midang kichat naa na thumop chun nang le nang naki lheplhah sah tan, chule na ki letsah nan lheplhah na umtam ahi. Molsang sang tah ho lah a songpi kulsunga na chengin ahi. Ahin Muvanlai bangin lhang leh a buh sajong lechun, ka tahlhah ding nahi,” tin Pakaiyin aseije.
A te könnyelműséged csalt meg téged és a te szíved kevélysége, a ki a sziklák hasadékaiban lakol, és elfoglaltad a halmok tetejét. Ha olyan magas helyen rakod is fészkedet, mint a saskeselyű, onnét is lerántalak téged, azt mondja az Úr.
17 Edom chu tijat umtah khat hung hi ding ahi. A lamlha jouse kicha uvintin, akisuh mang muho chu tijatnaa dimdiu ahi.
És pusztasággá lesz Edom, a ki csak átmegy rajta elálmélkodik, és sziszeget egész veresége felett.
18 “Sodom leh Gomorrah chule akimvel’a um khoho kisumanggam tobang ding ahi.” Tin Pakai in aseije, “Koima chenglou ding, koima chan alo lou ding ahi.”
A mint Sodomának és Gomorának és az ő szomszédainak elsüllyedésekor volt, azt mondja az Úr, ott sem lakik több ember, és benne emberek fia nem tartózkodik.
19 Keipi bahkai Jordan gammang a kona kelngoi abahkhum banga ka hung ding ahi. Edom gam sunga kona kadel doh ding, chule keima deidan a lamkai khat kapoh sah ding ahi. Ajeh chu kei to koi kibanga, chule koiham eichou dinga? Kalungdei a koivaihom naa adoudal ding umham?
Ímé, mint oroszlán jön fel a Jordán erdőségéből az örökzöld legelőre, de hamarsággal kiűzöm őt onnan, és a kiválasztottat teszem azon fejedelemmé, mert kicsoda hozzám hasonló, és ki szab nékem törvényt, és kicsoda az a pásztor, a ki megállhat ellenem?
20 Ngaijin, Edom leh Teman mite dounaa Pakai thilgon hohi. Chapang neocha hogeija kelngol banga kikai thangding, chuleh a chennau in hojong kisumang soh hel ding ahi.
Halljátok meg azért az Úr tervét, a melyet tervezett Edom felől, és az ő gondolatait, a melyeket gondolt Témán polgárai felől. Bizony elhurczolják őket, a juhnyáj kicsinyeit, bizony szörnyűködik rajtok a saját legelőjök.
21 Edom lhuh gin achu leiset chung kithing intin, hesoh gentheija ka-na chu twikhanglen sangdung geija kijapha ding ahi.
Az ő romlásuk zajától megrendült a föld, az ő kiáltásuk szava elhallatszik a veres tengerig.
22 Ven! Melma chu, Muvanlai in alha ajal a ahung lenlhah banga, Bozrah chu mandinga gangtah a hung leng suh ding ahi. Galhang hattah ho jeng jong numei naoso nat tobanga tasa gimna anei diu ahi.
Ímé, feljő mint saskeselyű, és repül és szárnyait szétterjeszti Boczrán: és Edom vitézeinek szíve olyan lesz az napon, mint a vajudó asszony szíve.
23 Damascus chung changa hitin thuhil ahung kipen ahi. Hiti hin Pakaiyin aseije: Hamath le Arpad khopi ho kichat tijatnan adim in, ajeh chu suhmanga aum thusoh chu ajaovin ahi. Twikhanglen'a hui le go hattah nun bangin alungsung’u jong aki chol tapouvin ahi.
Damaskus felől: Megszégyenült Emát és Arphád, mert gonosz hírt hallottak, és remegnek, mint a háborgó tenger, a mely nem nyughatik.
24 Damascus atha ahung lhasam tan, amite jouse jam din aum tauvin, numei naosonat kituh chah bangin, atuhchah tan ahi.
Megrendült Damaskus, futáshoz készül és reszketés fogja el, szorongás és fájdalmak szállják meg őt, mint a szűlő asszonyt.
25 “Hiche khopi minthang, kipana khopi chu nungsun a umding ahi tai!
Miért is nem marad ki a dicsőséges város, az én örömömnek városa?
26 A khangdong hou jong lamlen na lhu untin thidiu ahi. Asepai jouseu kithat gamhel diu ahi,” tin thaneitah Pakai chun aseije.
De elhullanak az ő ifjai is az ő utczájokon, és minden harczoló ember levágatik azon a napon, azt mondja a Seregek Ura.
27 “Chule Damascus khopi bangho meiya ka hal ding, Ben-Hadad leng inpi ho kahal lhah ding ahi.”
És tüzet gyújtok Damaskus kőfalán, és megemészti a Ben-Hadád palotáit.
28 Kedar le Hazor lenggam teni, Babylon lengpa Nebuchadnezzar in asat chung changa thuhil khat ahung kipen ahi. Hiche hi Pakaiyin asei ahi! “Kedar chu nailut un! Solam a konin agollhang hou chu sumang un!
Kédárnak és Házornak országai felől, a melyeket megvert Nabukodonozor, a babiloni király, ezt mondja az Úr: Keljetek fel, menjetek fel Kédárra, és pusztítsátok keletnek fiait.
29 A gancha houle a khoilu pon jouseo hung kilah peh untin, anei agou le asangongsao hou hung kilah peh diu ahi. Muntin a kichat na thubou kithanga kija ding, aki heina jou seuva kichat naa dim diu ahi.”
Sátoraikat és nyájokat elveszik, és kárpitjaikat és minden edényöket és tevéiket elviszik, és ezt kiáltják feléjök: Rettegés köröskörül!
30 Naki hinso nadiu vin jam uvin, tin Pakaiyin aseije, “Leiko thuh a kiseluvin nang ho Hazor mite, ajeh chu Babylon leng Nebuchadnezzar in nang ho douna le nangho suhmang dingin kigosan aum tai.”
Fussatok el, igen siessetek, rejtőzzetek el mélyen, Házornak lakói, azt mondja az Úr, mert tervet tervezett ellenetek Nabukodonozor, a babiloni király, és ellenetek gondolatot gondolt.
31 “Chetou unlang hiche nomsate khu ga sat un,” tin Pakaiyin aseije, “A miteu achang seh un kot le bang jong umlou nelgam a achengun ahi.
Keljetek fel, menjetek a békességes nemzet közé, azok közé, a kik bátorságban lakoznak, azt mondja az Úr, sem kapujok, sem zárjok nincsen, egyedül laknak!
32 A sangongsao houleh agancha hou abonna nanghoa hiding ahi. Keiman amaho hi huilah’a kathe mangding, mun gamla tah tah a cheng hohi muntin’a kon’a vangsetna achung'uva kalhun sah ding ahi,” tin Pakaiyin aseije.
Tevéik prédává lesznek, és az ő sok barmaik zsákmánynyá, és elszórom őket, e nyirott üstökűeket minden szél felé, és minden oldal felől veszedelmet hozok reájok, azt mondja az Úr.
33 “Hazor chu Sial hon chennan hin neijuntin, aitih a mihem koima cheng talou ding ahi. Hilai mun a chu koima cheng talou ding, koiman alo lou ding ahi.”
És Házor sakálok lakhelyévé lesz, örökkévaló pusztasággá, senki nem lakik ott, és embernek fia nem is tartózkodik azon.
34 Elam chung chang thuhil khat themgao Jeremiah henga Judah Lengpa Zedekiah vaihom lai in, Pakaiya konin ahung in ahi.
Az Úr szava, a melyet szóla Jeremiás prófétának Elám felől, Sedékiásnak, a Júda királyának országlása kezdetén, mondván:
35 Hiche hi thaneitah Pakaiyin asei ahi: “Keiman Elam te thalkap themho kasuhmang ding – agal sat-hou lah’a ahangsan pen,
Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én eltöröm az Elám kézívét, erejének zsengéjét.
36 melmaho muntin’a kon a kahin puilut ding, Elam mite chu van thamjol ning li a kona hui a kathe mang ding ahi. Vannoi gamtin a kona kaidoh a umdiu ahi.
És négy szelet hozok Elám ellen, az égnek négy határáról, és elszórom őket mindenik szél felé, és nem lesz nemzet, a kihez nem futnak az Elám szökevényei.
37 Keima tah jong Elam melma hotoh kache khom a asukeh lah a kajao ding ahi. Ka lung satna kona manthahna lentah Elam mite chunga kahin lhut ding ahi,” tin Pakaiyin aseije. “Kasuhmang hel masanga amelmateu vin chemjama adeldiu ahi.
És megrettentem Elámot az ő ellenségei előtt és az ő lelköknek keresői előtt, és veszedelmet hozok reájok, az én felgerjedt haragomat, azt mondja az Úr, és utánok bocsátom a fegyvert mindaddig, míg meg nem emésztem őket.
38 Elam a ka Laltouna kadoding,” tin Pakaiyin aseije. “Chule Keiman alengpao le avaihom hou kasuhmang ding ahi.”
És az én székemet Elámba helyezem, és kivesztem onnét a királyt és a fejedelmeket, azt mondja az Úr:
39 Ahin phat ho ahung lhun tengle, Elam haosatna ka tundoh kitding ahi, Keima Pakaiyin kasei ahi.
De végezetre visszahozom Elámot a fogságból, azt mondja az Úr.
