Jeremiah 18
1 Pakaiyin Jeremiah heng’a hitin aseiye,
Az a beszéd, a melyet az Úr beszélt Jeremiásnak, mondván:
2 “Beldengpa in-ah khun gachesuh in, chukom’a chu keiman najah’a thu kaseiding ahi,’’ ati.
Kelj fel és menj le a fazekasnak házába, és ott közlöm veled az én beszédeimet!
3 Chuin, Pakaiyin asei bang chun, keima beldengpan kang apeija pontho tah’a bel asempet katoh in ahi.
Lemenék azért a fazekas házába, és ímé ő edényt készít vala a korongon.
4 Aman abel denchu, adeibang tah’a asodoh louteng, bellei chun asugoiyin, thilchom in asemdoh jitai.
És elromla az edény, a melyet ő készít vala és a mely mint agyag volt a fazekas kezében, és azonnal más edényt készíte belőle, a mint a fazekas jobbnak látta megkészíteni.
5 Pakaiyin kahenga hitin aseiye,
És szóla az Úr nékem, mondván:
6 Vo Israel, beldengpan leingan chu adei deiya asemdohji banga, keiman nanghohi kabolmo nahiuvem? Bellei chu beldengpa thu thua asembang a, nangho jong kakhut’a um nahiuve.
Vajjon nem cselekedtem-é veletek úgy, mint ez a fazekas, oh Izráel háza? ezt mondja az Úr. Ímé, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh Izráel háza!
7 Keiman namkhat ham ahiloule lenggam khat ham chu, ajung bodoh’a suhmang ding kati teng,
Hogyha szólok egy nép ellen és ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem:
8 Hiche nam mite chun, agitlounauva kon’a lung ahin heikituva, ahung kilehei kit ule; Keiman achunguva boldinga kagelhuhsa thilsea kon’a, kalung kakhel kitding ahi.
De megtér az a nép az ő gonoszságából, a mely ellen szólottam: én is megbánom a gonoszt, a melyet rajta véghezvinni gondoltam.
9 Alangkhat a, namkhat ham ahiloule lenggam khat ham chu, kasemphat a kaphudet ding ahi tia, kaphondohsa ahitai.
És hogyha szólok a nép felől és ország felől, hogy felépítem, beültetem;
10 Ahivanga, hiche mite chun, kamitmua thilse leh thilphalou abol uva, kathusei angailou ule, kalung kakhelkit jing ding, phatthei kabohlou heldiu ahi, ati.
De a gonoszt cselekszi előttem, és nem hallgat az én szómra: akkor megbánom a jót, a melylyel vele jót tenni akartam.
11 Hitijeh chun, tun chenlang, Judahte leh Jerusalem mite gaseipeh in: “Pakaiyin aseiye, Nangho douna kathilgon, nachunguva talen kamatsah ding koncha ahitai. Hijeh chun nangho ami takip chu, nagitlounauva kon in hung kilehei kit uvin chuleh kisemphauvin,’’ati.
Most azért beszélj csak a Júda férfiaival és Jeruzsálem lakosaival, mondván: Ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet készítek ellenetek és tervet tervezek ellenetek! Nosza, térjetek meg, kiki a maga gonosz útáról, és jobbítsátok meg útaitokat és cselekedeteiteket!
12 Ahinlah amahon adonbut uvin, “Hichu pannabei naphat mansah ahibouve. Keiho kalungtah nom ule lungtah ungting, thilse kadei ule kadei dei boltah tangu, ipi khoh am?’’ atiuve.
Ők pedig azt mondják: Hagyd el! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk hamisságát cselekeszszük.
13 Hijeh chun Pakaiyin hitin aseiye, Namtin vaipi lah’a jong gadong leuvin. Hitobang thuhi ahekha koi um am? Kachanu deitah Israel in thil kidah um tahtah aboltai.
Azért ezt mondja az Úr: Kérdezzétek csak meg a népeket: kicsoda hallott vala ilyeneket? Igen útálatosan cselekedett Izráel leánya!
14 Lebanon molsang vum’a buhbang beikha a, chule gamla tah a hiche molsang ho’a kon’a hung longdoh twidapjen vadung ho kang kha am?
Elhagyja-é a mezőség szikláját a Libanon hava? Vajjon kiszáríthatók-é a felfakadó, csörgedező, hullámzó vizek?
15 Ahinlah, kamiten kitahna aneipouve. Amahon keima einungsun’un, pannabei semthu doilim hounan gim namtwi ahaltauve. Achena diu lamlen chu kiselhuhnan aneiyun, lampi dihlouva alamlha gamtauve.
Ám az én népem elfeledkezett rólam; a hiábavalónak áldozik; elcsábították őket az ő útaikról, az ősrégi nyomról, hogy ösvényeken, járatlan úton járjanak;
16 Hijeh’a chu, agamsung u akeova kijam ding ahi. Ajeh chu, amahon thil kidah umtah tampi aboltauve. Agamsungu jotpa tapou tija lihdiu, chule alu-u athinkhum diu ahi.
Hogy pusztasággá tegyem földjüket, örökös csúfsággá, hogy a ki átmegy rajta, elálmélkodjék és fejét csóválja.
17 Nisolam khohuiyin leivui vanpil thena anei banga, keiman kamite chu, amelmateu masanga, kathecheh gamdiu ahi. Chule hesoh genthei, hamsetna ato niuleh, keiman kanung kangatding, kapanhu louhel diu ahi,’’ati.
Mint keleti szél szórom szét őket az ellenség előtt, háttal és nem arczczal nézek reájok az ő pusztulásuk napján.
18 Hichun amahon aseiyun, “Hung un, Jeremiah hi alonaje ding khat gongu hite. Eiho eihil uva eiphoh diu thempu ho, miching ho chule themgao ho tampi ineinauve. Eihon hichepa hi ingaichapouve, athusei ho ngapih pou hitin, ama douna thujoh haseiyin seiyu hite,’’ atiuve.
Ők pedig mondák: Jertek és tervezzünk terveket Jeremiás ellen, mert nem vész el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a prófétától! Jertek el és verjük meg őt nyelvvel, és ne hallgassunk egy szavára sem!
19 Vo Pakai, neikhoh sah inlang nei panpin, Kamelma ten kachunga eidounau thu asei chengseu hi, neihet peh in, katao ahi.
Figyelmezz reám Uram, és az én pereseimnek szavát is halld meg!
20 Thilpha chu thilsea kilethuh angai mong ham? Amahon kathina ding kokhuh alaiyun, kenla amaho dingin na-ang sunga taona kaneiyun; Achunguva nalunghan achuh lou nadin kappum in kataopeh in ahi. Nangin hingeldoh tei teiyin.
Hát roszszal fizetnek-é a jóért, hogy ők vermet ásnak nékem? Emlékezzél! Előtted álltam, hogy javokra beszéljek, hogy elfordítsam rólok haragodat.
21 Hijeh chun, achateu kel thohsah inlang, Amaho abonchauvin chemjam in lousah in. Ajinuteu cha neilouvin abonchauvin meithai soh uhen, Tehse hou natna in thiu hen, chule golhang ho galmun’a chemjam in satgam uhen.
Azért juttasd fiaikat éhségre és hányd őket fegyver hegyére, hogy legyenek az ő asszonyaik magtalanokká és özvegyekké; férjeik pedig legyenek halál martalékává, ifjaikat fegyver verje le a harczon.
22 Hetman louvin, amaho chu gal miten lhunkhum uhen, A-injouseuva ka le mao ogin kijasoh kei hen. Ajeh chu amahon keima thina ding kokhuh alaiyun, chule kalam lhahna-a thang akam leleuve.
Kiáltás hallattassék házaikból, mikor sereggel törsz reájok hirtelen, mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és tőrt vetettek lábaimnak.
23 Vo Pakai, kei thana dinga athilgon’u abonchan nangman nahei. Athilse bol’u chulnampih hih in, chule achonsetnau jong ngaidam hih beh in. Nalunghan nachun amaho hi bolgim inlang, na-ang sunga thisah jeng in, kati ahi.
Te pedig Uram, tudod minden ellenem való gyilkos szándékukat; ne kegyelmezz meg bűneik miatt, és ne töröld ki vétkeiket orczád elől, hanem veszni valók legyenek előtted; a te haragod idején bánj el velök!
