< Jeremiah 17 >

1 Pakaiyin aseiye, “Judahte chonset hi, thih-mol hemtah khat’a kijih’a, chule songmantam ning-hem khat’a kijih’a, song bang’a tah alungsung uva chu kijihlut peh’a, chule amaicham phung ningho’a kigeilult peh ahitauve’’ ati.
A Júda vétke vas tollal, gyémánt hegygyel van felírva; fel van vésve szívök táblájára és oltáraik szarvaira,
2 Molvum tin leh thingphung tin’a, asemdoh u milim doi pathen maicham leh Ahsherah pathenu melchihna kitunna min jouse, achateu kisen acheuvin chibai agaboh jiuve.
Mivelhogy megemlékeznek fiaik az ő oltáraikról, Aséra bálványaikról a zöld fák mellett és a magas halmokon.
3 Hijeh’a chu, nagamsung uva nahaona jouseu leh nakholdoh jouseu, chuleh na maicham phung jouseu chu, nachonset jeh uva, namelmateu khut’a kapehdoh diu nahitauve.
Oh én hegyem a síkon! Vagyonodat, minden kincsedet prédává teszem a te magaslataidért, minden határodban való vétkeidért.
4 Chule nagoulo dinga kapehdohsa jong chu nangma khut’a kon’a kitoldoh’a nalhaso ding ahi. Keiman namelmate khut’a kapehdoh ding, nangman nahetkhah louhel gam’a sohchang a naumding ahi. Ajeh chu, kalunghanna meikou bangin akou jengtan, aitih’a kou jing ding ahitai.
És elszakíttatol, és pedig magad által, a te örökségedtől, a melyet én adtam néked, és szolgáltatni fogom veled a te ellenségeidet olyan földön, a melyet nem ismersz; mert tűzre lobbantottátok haragomat, örökké égni fog.
5 Pakaiyin aseiye, “Pakaiya kon’a alungthim kiheimanga, mihem’a kisonga chuleh mihem thahat kisonpi hochu gaosap changhen, ati.
Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, a ki emberben bízik és testbe helyezi erejét, az Úrtól pedig eltávozott az ő szíve!
6 Hitobang michu, nelgam’a hamphung keh tobangbep ahiuvin, kinepna ding ima aneipouve. Amaho chu gamthip leigo lah’a cheng hidiu, mihem chenna theilou chilei lah’a cheng hidiu ahi.
Mert olyanná lesz, mint a hangafa a pusztában, és nem látja, hogy jó következik, hanem szárazságban lakik a sivatagban, a sovány és lakhatatlan földön.
7 Amavang, koi hileh, Pakaiya kingaiya, chule akinepna leh akisonna Pakai hijingpa chu anunnom ahi.
Áldott az a férfi, a ki az Úrban bízik, és a kinek bizodalma az Úr;
8 Amaho chu luipanga thingphung keh tobangm twi lah’a thuhtah’a ajung kholut’a hingjing tobang ahiuve. Hitobang thingphung chun, nipilai nisat ding leh gotwi lhahlou ding agingpoi. Aphatseh in ana ahingjing in chule aphatchan agadoh jing in ahi, ati.
Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, a mely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hőség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik.
9 Mihem lungsung hi, adang jouse sanga phatlouna leh lheplhahna dimset a, sea ahitai. Mihem lungsung hekhen them ding koiham?
Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?
10 Amavang, kei Pakaiyin miho lunggil jouse kakhol toh jin, achonnau dungjuiyin kape cheh jin ahi.
Én, az Úr vagyok az, a ki a szívet fürkészem és a veséket vizsgálom, hogy megfizessek kinek-kinek az ő útai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.
11 Adihlouva sum mkua haodohpa chu, athah louhel midang twi oppeh tobang ahi. Ama chu ahin hoilai tah’a, ahaona ho hung'ah mang ding; Achaina le, achunga vaichatna leh ngolna hung chu ding ahi.
Mint a fogoly madár, mely fiakat gyűjt, melyeket nem ő költött, olyan, a ki gazdagságot gyűjt, de nem igazán; az ő napjainak felén elhagyja azt, a halálakor pedig bolonddá lesz.
12 Amavang, na laltouna tonsot’a umjing chu, sangtah le loupitah ahin, keihon nangma chibai kaboh jing uve.
Óh dicsőség trónja, kezdettől fogva magasságos, szentségünknek helye.
13 Vo Pakai, Israel mite kinepna! Nanga kon’a kiheimanga nadalha ho abon'uva kijumso diu ahi. Ajeh chu, amahon Pakai anungsun’uva, hinna twinah jong adalhah tah jeh’un, amaho leivui lah a kivui diu ahitai.
Izráelnek reménysége, oh Uram! A kik elhagynak téged, mind megszégyenülnek! A kik elpártolnak tőlem, a porba iratnak be, mert elhagyták az élő vizeknek kútfejét, az Urat!
14 Vo Pakai, keima neidam sah in, chutile damtheng tange, neihuhhing in chutileh hinna tahbeh kachan ding ahi. Chuteng keiman nang jeng bou kavahchoi ding nahi.
Gyógyíts meg engem Uram, hogy meggyógyuljak, szabadíts meg engem, hogy megszabaduljak, mert te vagy az én dicsekedésem!
15 Vetan, mihon ei-enghouvun, kajah’a “Pakaiya kon naphondoh ho chu iti hitam? Ibol’a nathusei ho guilhung lou ham?’’ atiuve.
Ímé, ők azt mondják nékem: Hol van az Úr szózata? Most jőjjön el!
16 Pakai, namite chingtup’a neipansahna katong jing e. Namite chunga thohgimna alhun ding kadeipoi. Kakamsung sohsa kathusei ho abon’a nahetsoh ahi.
De én nem siettem elhagyni a te útaidnak követését, sem gonosz napot nem kívántam, te tudod; a mi ajkaimon jött ki, nyilvánvaló volt előtted.
17 Pakai, kichat tijat umtah in neibol hih in! Ajeh chu nikhophalou hunglhun nia, kakiselna leh kakinepna nangbou nahi.
Ne légy nékem rettentésemre: reménységem vagy te a háborúság napján!
18 Keima bolsea pangho chunga jum le ja lhunsah in, Amavang keiman jum le ja kathoh ding ho’a konin neihuh doh in. Amaho chung joh’a tijat naleh manthahna, alenia nasajon lhunsah in.
Szégyenüljenek meg, a kik üldöznek engem, de ne én szégyenüljek meg; ők rettegjenek és ne én rettegjek; hozz reájok háborúság napját, és kétszeres zúzással zúzd össze őket!
19 Pakaiyin kajah’a hitin aseiye, “Chenlang Jerusalem khopi kelkot phung jousea gadingin. Amasan Judah lengte lut leh potna kelkot’a gadingin; chujoule kelkot dangho jong gakhol suh in.’’
Ezt mondá nékem az Úr: Menj és állj meg a nép fiainak kapujában, a melyen bemennek és a melyen kijönnek Júdának királyai, és Jeruzsálemnek is minden kapujában!
20 Miho jouse henga seiyin, “Judah lengte leh Jerusalem a cheng Judah mite jouse, hiche hi, Pakai thusei ahi, ngaiyun.’’
És ezt mondd nékik: Halljátok meg az Úrnak szavát Júdának királyai és egész Júda és Jeruzsálemnek minden lakosa, a kik bejártok e kapukon!
21 Pakaiyin hitin aseiye, “Nahinkho diuvin kigingphauvin, kasei hi ngaiyun. Sabbath nikhon Jerusalem kelkot ho’a, na sumkol veinau thilho pohlut leh pohdoh bol hih un.
Ezt mondja az Úr: Vigyázzatok a ti lelketekre, és ne hordjatok terhet szombat-napon, se Jeruzsálem kapuin be ne vigyetek!
22 Sabbath nikho’n nangma insung cheh’a jong, natong hih un. Amavang, napu napateu henga thupeh kapehsa bangin, Sabbath nikho chu atheng in nit jing un.’’
Házaitokból se vigyetek ki terhet szombat-napon, és semmi munkát ne végezzetek, hanem szenteljétek meg a szombat-napot, úgy a mint atyáitoknak megparancsoltam!
23 Ahinlah, amahon kathusei hi angaipouve. Louchal tah in aum uvin, kathupeh jouse donlouvin akoi uve.
De ők nem hallgattak, és fülöket sem hajtották rá, hanem megkeményítették nyakokat, hogy ne halljanak, és az oktatást be ne vehessék.
24 Pakaiyin hitin aseiye, “Amavang, nanghon kathupeh chengse najui uva, Sabbath nikho chu theng tah’a nanit dingu ahi. Hiche nikhole kelkot dunga thil napoh le lou diu, chule na natohlou diu ahi.
Pedig ha szívesen hallgattok reám, ezt mondja az Úr, és nem visztek be terhet e város kapuin szombat-napon, és megszentelitek a szombat-napot, úgy hogy semmi dolgot nem végeztek azon:
25 Chutengle, lengho leh achapateu kelkot hoa chu lutle potle jing diu, chule leng David laltouna chu alah uva umjing ding ahi. Lengho leh achapateu chu kangtalai leh sakol chunga tou’uva, Judah mipite toh kilhonlut le jing diu ahitai.
Akkor e város kapuin királyok és fejedelmek fognak bevonulni, a kik a Dávid székén ülnek, szekereken és lovakon járnak, mind magok, mind fejedelmeik, Júdának férfiai és Jeruzsálemnek lakosai, és e városban lakni fognak mindörökké.
26 Chutah le, Jerusalem kimvel’a kon, Judah gamsung leh Benjamin gamsung khopi jousea kon, thinglhang gam’a kon, chule Negep gam’a kon in, mipi tamtah hung kikhom uvintin, amahon govam thilto, kilhaina gamtha, chang le bego thilto chule thangvahna thilto tampi, Pakai houin sung a ahinpohlut diu ahi.
És bejőnek Júda városaiból, Jeruzsálem környékéről, Benjámin földéről, a lapályról, a hegyről és dél felől, hozván égőáldozatot, véres áldozatot, ételáldozatot és temjént, és hozván hálaáldozatot az Úrnak házába.
27 Amavang, nanghon kathusei na ngaidauva, chule Sabbath nikho chu atheng’a nanit lou’uleh; Chule Sabbath nikho’a jong, Jerusalem kelkot dunga nikho dang banga, nathil hou napohlut leuleh; Veuvin, keiman kelkot phung dunga mei kahal ding, hichua leng inpiho geiya akahlhah ding, koiman aphelmit joulou hel ding ahi,’’ati.
Ha pedig nem hallgattok reám, hogy megszenteljétek a szombat-napot, és hogy ne hordjatok terhet és ne jőjjetek be Jeruzsálem kapuin szombat-napon: tüzet gerjesztek az ő kapuiban, és megemészti Jeruzsálem palotáit, és nem lesz eloltható.

< Jeremiah 17 >