< Isaiah 25 >
1 Aw Pakai namin kaja a kathangvah ding ahi ajehchu nangma hi ka Pathen nahi. Masang laipeh a nathilgon na sucham kimin ahi.
Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dícsérem nevedet! Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hűség és igazság.
2 Khopi hat tahtah ho ase abalin naselomin, khopi bang hattah ho jong songbong na sotan ahi. Leng inpi hoitah tah ho gamchom a umho na manthah sahtan, aitih a jong kile sahdoh joulou ding ahitai.
Mert a városból kőrakást csináltál, az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül.
3 Hijeh achu, gamsung hat tah hon naloupina aphon doh diu; lungsetna neilou chitin namtin in nagin ding ahi.
Ezért dicsőítnek téged erős népek, erőszakos pogányok városai félnek téged!
4 ahin, Aw Pakai, genthei ten kicholdona'a aneiyu insang chu nahin, vaicha gentheite adia akiselnao mun chu nahi. Huile go kitho na a kon hoidohna nahin, meisa banga satna a kon hoidoh na nahi. Ajehchu hui le go in nasatah a bangho anun khum banga hepina neilou ten mipi asuh genthei un ahi.
Mert erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja olyan volt, mint kőfalrontó szélvész.
5 Ahilou leh nelgam sat adailhah bang ding ahi. Gamchom ho gin lullul a aham u, na su thip tan ahi. Meibol lep in asat adailhah sah bangin, lungsetna neilou ten kiletsah tah a asah u jong athip hel tai.
Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sűrű felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke.
6 Vannoi a mite jouse din, van janel Pakai chun Jerusalem'a ankong thupitah ahin luiding ahi. A tui a tui nehkhom na hiding ahin, lengpi twi kilhi thengsel leh sa hoi kilheng chil set hiding ahi.
És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból;
7 Hilaija chu lungjinna alahdoh ding, leiset chunga thinan alekhum jong ahodoh ding ahi.
S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket;
8 Thina chu tonsot'a dinga vallhum ding ahitai! Thaneipen Pakai in mitlhi jouse a thehhul ding ahi. Agam le a mite jumna le jachatna a itih adinga alahdoh ding ahitai.
Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott.
9 Hiche nikho le chun mipi in ahin seiphong diu ahi, “Hiche hi ka Pathen u ahi! Katahsan un, ei huhhing taove! Hiche hi katahsan jingu Pakai chu ahi. Kipah thanom ute huhhingna ahin pohlut jal'in!”
És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!
10 Ajehchu Pakai phatthei bohna khut chu Jerusalem a umding ahi. Ahin, Moab chu suhmang a hung umding ahi. Changpol kichot pha a, amonlha dinga kikoi tobang hiding ahi.
Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az ő földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében.
11 Tuijap hon tui akhutnu va asotlhah bangu va, Pathen in Moab mite asot lhah ding ahi. Akiletsah nao leh agitlounao natoh jouse a suhbei ding ahi.
És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy ússzék; de az Úr megalázza kevélységét és kezei csalárdságát;
12 Moab bang sangtah ho phetlhah a umding ahi. Tol'a kikhailha a, vutvai kisosah ding ahi.
És magas falaid erősségét lerontja, megalázza, a földre, porba dobja.