< Isaiah 14 >

1 Ahin Pakaijin Jacob son le pah ho chunga hepina aneiding ahi. Israel mite chu a mite hidia a tumbeh a alhen doh thah kit ding ahi. Agam sunguva chengdia ahin lepui kit ding ahi. Chuleh mipi gamtin namtin akona hung diu, Israel mite toh hung kigom khom diu ahi.
Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja őket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak;
2 Vannoi namtin in Pakai mite ahung kile nadiu va ana panpi soh keidiu, agam uva hung cheng hon Israel te jenle a pangdiu ahi. Israel manna’a anapang hon amaho leh amaho hung kiman tup untin, chuleh Israel in agal miteu chunga vai ahop dingu ahi.
És felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon.
3 Hiche kidangtah nikho le chun, Pakai jin amite lunghem naleh kichatna akon, soh hina leh aki hennao akon choldona apeh diu ahi.
És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett,
4 Babylon lengpa douna a thu nasei ding, “Mi thahatpa akisumang tai. Henge, na kiletsahna chu akichai tai.
E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lőn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lőn!
5 Ajeh chu Pakai jin nagit louna hattah chu asuchip in, navaihom dihlou chu asukeh in ahi.
Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét.
6 Lunghang in mipi chu akhonna umlou vin na von, chuleh chi le nam ho lunghangin naman chah kheh in, khotona neilou tah in mite nabol genthei e.
A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul.
7 Ahin achainan, leiset akicholdon athip chetne. Tun la sa kit thei tante!
Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek.
8 Gammanga thingphung ho jengin jong-Cypress thingphung ho leh Lebanon a um Cedar thingphung ho-hiche kipana la hi asadoh uvin: “Nahung phuh lhuh a patnin, eiphuh lhudiu koima hung taponte!”
Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai ezt mondják: Mióta te megdőltél, nem jő favágó ellenünk.
9 “Thi umna munna” nahung lhun nin lung kicho thouna aumin ahi. Vannoi lamkai holeh leng len tah ho lhagao chun athinao sottah nungin nangma mu din ading doh sohkei juve. (Sheol h7585)
Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikről a népek minden királyait; (Sheol h7585)
10 Aw khat tah in ahung peng doh un, “Tun keiho hatlou bangin nang jong nahat jou tapoi!
Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél!
11 Nahat naleh nathil bol theina toh kivuitha a nahitai, naleng inpi a selangdah gin atan tai. Lung hohi nangdinga ponpha hintin, chuleh lungmul hohi nadinga samul pon ahi.” (Sheol h7585)
Kevélységed és lantjaid zengése a sírba szállt; fekvő ágyad férgek, és takaró lepled pondrók! (Sheol h7585)
12 “Vanna kon a iti nahung lhah ham, O valpa ahsi, jingkah chapa! Vannoi a chitin namtin sumangpa, leiset chunga din nolhah in na umtai.
Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!
13 Ajeh chu nang le nang na kihou vin, vanna kaltou ving katin, Pathen ahsi ho chung vum'a ka laltouna ki dong kate. Chuleh mol le lhang apat sah lang gamkai gamla tah a avaipon pang inge nati
Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon.
14 Vanchung sang penna kakal touding, chungnung penpa toh kabah ding ahi nati.
Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.
15 Chusangin, thi umna munna nakipui lhan tin, leiset kotong thuhtah geija nakipui suh ding nahi. (Sheol h7585)
Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe! (Sheol h7585)
16 Amitakip in naven tin, adoh diu ahi 'Hichepa hi hilouham leiset hotlinga leh vannoi lenggam jouse kithinga lha achu?
A kik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg?
17 Amahi hilouham vannoi susea leh agam leiset moh sumang'a chu? Hiche lengpa hilou ham vannoi khopi len tah tah suchim a leh a songkul'a tangho hepina beija bol a chu?
A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, és foglyait nem bocsátá haza!
18 “namtin lengho loupi tah in ama ama kivui na khuh a alum uvin ahi,
A népeknek minden királyai dicsőségben nyugosznak, kiki az ő sírjában,
19 ahin nangma lhan akonna nahung kinodoh ding, pannabei thingbah nabah ding ahi. Mithi long kenga akilho khah banga japi lhan sunga na kileh lhantin, gal a kithat hotoh umkhom ding nahi. Kokhuh sunga nakum suh ding ahi.
Te pedig messze vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest!
20 Ahiding dol’n vui jong kivuipon nate, ajeh chu chitin namtin nasumangin chuleh namite jong tamtah nathat in ahi. Hitobang migilou son le pah hon jana leh choisangna amulou hel diu ahitai.
Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva sem!
21 Hiche mipa chate hohi thatdoh gamin! Apa u chonset jeh in thidoh uhen! Amaho kipat doh a vannoi leiset gal asat naova lolhing lou hel diu ahitai. Vannoi khopi len hon jong alo khum joulou hel diu ahitai.
Készítsetek öldöklést az ő fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét!
22 Hichehi vanmi janel Pakai chun aseije: “Keima tah Babylon dou nan kana kipat doh e! Achate le atu achate kasuh mang ding ahi, “tin Pakai jin aseijin ahi.
És felkelnek ő ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr;
23 “Keiman Babylon hi koima umlouna mun kaso a, sumbuchanglit umna mun kasoding ahi. Agam jong chu doplah ngen hiding ahi. Suhgam na muntheh'a agam katheh ngim hel ding ahi. Keima, janel Pakai jin kasei ahi.”
És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprőjével, szól a seregeknek Ura.
24 Thaneipen Pakai hiti hin akitep in ahi: “Kathil gon banga hungsoh doh ding ahi. Ka thulhuh banga hung um ding ahi.
Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém:
25 Assyria te Israel a aumteng u leh kasuh keh ding; ka mol le lhanga aum teng u leh kachot pha soh kei diu ahi. Ka mite chu amaho soh hita loudiu, anoi uva jong kun talou diu ahi.
Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, és terhe válláról eltávozik.
26 Vannoi leiset adin thilgon khat kaneijin, chitin namtin chunga thutanna umding ahi.
Ez az elvégezett tanács az egész föld felől, és ez ama felemelt kéz minden népek fölött.
27 Van janel Pakai chun aphongdoh tai- koi ham athilgon khel theidinga? Akhut ajahteng koiham a sutang jou dinga?”
Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erőtelenné? Az ő keze fel van emelve; ki fordítja el azt?
28 Hiche thuhil hi leng Ahaz thikum in kahenga ahungin:
A mely esztendőben meghalt Akház király, akkor lőn e jövendölés.
29 Kipah thanom hih uvin, nangho Philistine te, naki jepnao mol lhon chu abongtai tin-gal eisatpao leng chu athitai. Ajehchu hiche gul a kona chu guhat tah nei gul hung pengdoh kitding, na sumang diu gul hang tah hung umding ahi.
Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verőnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jő ki, a melytől szárnyas sárkány származik.
30 Migenthei te keiman kavah ding; genthei vaichaho lungmonga kicholdo diu ahi. Ahin nangvang nelou chalouva katheh dohding chule amoh cheng jong kasuhmang ding ahi.
És legelnek a szegényeknek elsőszülöttei, és a szűkölködők bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik.
31 Kotpi achun puldou in kap in! Khopi sunga chun lhasetah in kap in! Kichatah in umun, nangho Philistines te! Thanei tah galsat ho sahlang meikhu banga hung kitol diu ahi. Sepai ho khat cheh ahi galsat lungvil a phut ngen ahiuve.
Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, mivel füst jő észak felől; és nem marad el seregeiből egy sem!
32 Philistine palai ho ipi iseipeh diu ham? Seipeh un, “Pakai in Jerusalem asa doh tai bol gimma umten abang pang dungu kichol do na a ahinnei dingu ahi.
És mit felelnek a népek követei? Azt, hogy az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei.

< Isaiah 14 >