Thuhilpa 10
1 Gimnamtui bom chu thoulhe thisa ho uijin anamset sah jeng theijin, chuto bangma chun kingolsahna mai maijin chihna le jabolna sangtah chu mohseh asosah theije.
Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
2 Miching theijin lamdih akilhen in, angol in adihlou chu aki lhen’e.
A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
3 Nangman mingol ho chu lamsuh akijot nauva nahetdoh jeng thei ahi.
Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
4 Na vaihompa chu na chunga alunglhai louva ahileh mohthip san hih in! Thipkhen cha kitohpa chun asuhkhel lentah jong asem hoi thei ahi.
Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
5 Keiman nipi noija aphalou chombeh khat ka mudoh in ahi. Lengho le vaihom hon suhkhelna hoise tah aboldoh jiuve.
Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
6 Amahon mingol ho thuneina len apeh doh’uva chule athunei dinga kilom tah ho asuhnem jiuhi ahi.
a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
7 Keiman soh ho jeng jong chu sakol chunga leng chapate tobanga atoudoh’u, chule leng chapate ho chu sohho tobanga lam ajotnu kamu tai.
Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
8 Twikul nalai tengleh na lhahlut thei ahi. Chule banglui chu nang in naphetlhah teng leh gul-in jong na chuh thei ahi.
A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
9 Song ima laiya nakon tengleh, song hungchima nalhuh khum thei ahi. Nang in thing natan tengleh, na heiga chun thing phata atan thei lou ding ahi.
A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
10 Heicha hemlou mang mi chun tha tamtah asuhmang ding ahi, hijeh chun na hei chang kinol phat in. Hiche hi chihna amanlutna ahin, na lolhin sah ding ahi.
Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
11 Gul chu na kingai sah kah’a na hin chuh man tahleh ipi phatsah’a gulchu na kingai sah ki got ham?
Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
12 Chih thusei ho pachat achanguve, hinlah ngolna thuseiho athusei-uva akipal jiuve.
A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
13 Mingol ho lunggel chu ngolhoi thua akipanin, hiti chun athungah lhahnau jong chu gitlouna tah ngolna hung hiding ahi.
szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
14 Mingol hon thu aseibe beuvin, khonunga ipi hunglhung ding ahi koiman ahepon, asei chenthei pouvin ahi.
S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
15 Mingol hon neocha atoh nauva chun athangui pai uvin, in iti hunglhun ding ham tijong akihetji pouve.
A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
16 Gamsunga vaihom hon jingpia golvah abolluva, gamsung vaihomma pang soh chu lunghem umtah ahi.
Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
17 Lenga pang milunglen lamkai nei gamsung chule aphatcha golvahbol vaipi popa chu pachat umtah ahi.
Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
18 Mithase inchung chu govatna theijin anem lha suh jin, thaset jeh’a inchung vangchet chut jia ahi.
Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
19 Golnop bol hin nuipohlahna asodohjin, lengpitwi jin kipana apei, chule sum in ijakai achojin ahi.
Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
20 Lengpa chu imacha louvin gel-hihbeh in, chule athuneipa chu nalupna jenga jong nuisat hih in. Ajeh chu vacha neocha chun nathusei chu agalhutna naseiho chu aseipeh ding ahi.
Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
