2 Samuel 20
1 Hiche phatlai hin pan nabei mikhat ana um'in amapa chu amin Sheba akiti, ama hi apa min Bicri ahin, Benjamin phunga mi ahiye; Chule Sheba kitipa hin saki pengkul amut gingin lhang asamin aseitai, “David koma eihon chan ding inei pouvin, Jesse chapa koma goulo ding inei pouve’ Vo Israel mite, nangma nangma ponbuh kijot cheh tauvin,” ati.
Vala pedig ott történetesen egy istentelen ember, kinek neve Séba vala, Bikrinek fia, Benjámin nemzetségéből való férfiú. Ez trombitát fuvata, és monda: Nincsen nékünk semmi közünk Dávidhoz, és semmi örökségünk nincsen az Isai fiában. Azért oh Izráel, oszoljatok el, kiki az ő sátorába.
2 Hichejeh chun Israel miten abonchauvin David adalha soh hel tauvin, Bicri chapa Sheba nung ajui cheh tauve; ahivangin Judah miten alengpao chu lunglut tah in Jordan vadunga pat Jerusalem geiyin ajui lut peh tauvin ahi.
Eltávozék azért mind az Izráel népe Dávidtól Séba után, Bikri fia után. A Júda nemzetségéből valók azonban mellette maradának az ő királyoknak, a Jordán vizétől fogva mind Jeruzsálemig.
3 David chu Jerusalema ahung in ain ahung lhungtai, chuin lengpan in ngah dinga adalhah thaikem numei som ho chu abonchan aman khom soh keiyin in khat a akoikhom in, chule hiche in chu mi angah ding sepai akoiyin, neh le chah vang apenan, amaho hi avil tapon, aluppi tapoi. Hijeh chun amaho hi athi ni geiyuvin cha hing louvin aumsohkeiyun, meithai bangin aumsoh keitauve.
Bemenvén pedig Dávid az ő házába Jeruzsálemben, előhozatá a király azt a tíz ágyasát, a kiket otthon hagyott vala a ház őrzésére; és őrizet alá rekeszté és tápláltatá azokat; de hozzájok be nem méne. És őrizet alatt lőnek haláloknak napjáig, özvegységben élvén.
4 Hichun lengpan Amasa koma aseipeh in, “Nithum sungin Judah phunga mite abonchan kou khom soh keiyin lang, nangma tah jeng jong hikoma hin hung kikhomuvin,” ati.
Monda pedig a király Amasának: Gyűjtsd össze nékem a Júda nemzetségét három nap alatt, és magad is itt légy jelen.
5 Hijeh chun Amasa jong Judah mite kou dingin akondoh tai; Ahinla ama dinga aphat kitep peh sangnga tamjo ahin la tan ahi.
Elméne azért Amasa, hogy összegyűjtse Júdát, de több ideig késék, mint a hogy a király meghagyta vala néki.
6 Chuphat’in David chun Abishai koma chun aseiyin, “Tua hi Sheba kitipa Bicri chapa khun Absalomin eibol nau sanga khohjoa eibol diu ahi; nangman napu lhacha sepaite khu kipuiyin lang anung delpeh in lang, gamantan achuti louva ahileh ama in kulpi kikaikhum khopi phabep akisah doh a eiho eisuh genthei diu ahi,” ati.
Monda akkor Dávid Abisainak: Ímé majd gonoszabbul cselekeszik velünk Séba, Bikrinek fia, Absolonnál: Vedd magad mellé a te uradnak szolgáit, és kergesd meg őt, nehogy erős városokat szerezzen magának, és elmeneküljön előlünk.
7 Abishai nung juiyin Joab jong Chereth mite jong, Peleth miho jong, chule mihat jouse jong abonchan akitol soh keiyuvin ahi. Chule amaho hi Jerusalem khopia konin Bicri chapa Sheba nung del dingin akondoh tauve.
Kimenének azért ő utána a Joáb emberei, és a Kereteusok és Peleteusok és az erősek mindnyájan, és kimenének Jeruzsálemből, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
8 Amaho hi Gibeon khopia songpi lentah phung ahung geiyuvin Amasa jong amaho lamto dingin ahung tai. Hichun Joab hi sepai vonin akivonin, chule akongjanga chun konggah khat hin chemjam apaiyin akipoh in ahi; amasang lam’uva Amasa chibei bol din achepheiyin, hichun ahung kibalhun achemjam chu ahungkithol doh paitan ahi.
Mikor pedig ama nagy kősziklánál voltak, mely Gibeonnál van, Amasa jöve eleikbe; Joáb pedig ruhájába öltözvén, az ő ruháján felül derekához övedzett fegyvere a hüvelyében vala, mely mikor Joáb ment, leesék.
9 Hichun Joab hin Amasa koma hitin aseiye, “Sopi nadam dam hinam? tin adongin, hiti chun Joab hin Amasa chu akhut jetlam in amanin abengmul chun atuh chah jenge abeng achop ding bangin.
És monda Joáb Amasának: Egészségben vagy-é atyámfia? És Joáb megfogá jobbkezével az Amasa szakálát, mintha meg akarná csókolni.
10 Hichea hi Amasa hin Joab in akhut veilam a chemjam akidop lam chu anahet lou ahiye; hiti hin Joab chun Amasa chua oipoh asutpih in; hichun avela sat kit louhel’in khatvei she she chun ama jong athidel jengin ahi. Chujouvin Joab le asopipa Abishai chun Bicri chapa Sheba nung chu adel pai pai tauve.
Amasa azonban nem őrizkedék a fegyvertől, mely Joáb kezében vala, és általüté őt az ötödik oldalborda alatt, és kiontá a bélit a földre, és noha többször nem üté által, mindazáltal meghala; Joáb pedig és Abisai, az ő atyjafia, üldözék azután Sébát, a Bikri fiát.
11 Chule Joab sepaite lah a mi khat chu Amasa long phunga aga dingin hitin aseiye, “Koi koi hijongle Joab panpia David dinga pang jouse chun Joab nung jui cheh hen,” ati.
Megálla pedig az Amasa teste felett Joábnak egy szolgája, és monda: Valaki Joábbal tart és Dávidnak javát kívánja, Joáb után siessen.
12 Hichun Amasa vang chu lamlen kim laitah a athisan lah a akisai saiyin alumden tai. Lampia hung mi jouse chun amudoh tengule ading cheh jiuvin, hijeh chun alongkom a dingpa chun miho jouse agahdin ji jeh u chun Amasa long chu akaimangin gamlah a apolut in pon akhu khumtan ahi.
Amasa pedig fetreng vala a vérben az útnak közepén; látván pedig egy ember, hogy ott mindenki megálla, kivoná Amasát az útról a mezőre, és ruhát vete ő reá; mivel látta, hogy valaki csak arra ment, mind megállott.
13 Chuin Amasa chu lamlen lailunga kona akai mang phat chun mipi sepai jouse jong chu Joab nung juiya Bicri chapa Sheba nung del dingin ache pai pai jeng tauve.
Minekutána pedig kivonták az útról, minden ember Joáb után siet vala, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
14 Sheba hin Israel mite phung tin anakhol soh keiyin, Bethema’acah gam'a Abel chan gei anajot man in ahi; hijeh chun Bicri mite jouse akikhom’uvin ama nung ajui soh hel tauve.
És általméne Séba Izráelnek minden nemzetségein, Abelán és Béth-Maakán, és egész Béreán, kik egybegyűlvén, követik vala őt.
15 Hichun Joab to pang khom mite chu abonchan ahunguvin Bethma’acah gam'a Abel khoa chun Sheba aga’um tauve. Khopi um nan pal akaiyuvin, chule khopi pal chutoh kingat ton leipal chu akikhang doh jenge; Chuin amahon khopi pal chu phetjal dingin agouvin avojal pantauve.
És eljövén, körülfogták őt Abelában Béth-Maaka városában, és nagy töltést emelének a város ellen, mely a kőfallal egyenlő volt; és az egész nép, mely Joábbal vala, rombolá, hogy ledöntse a kőfalat,
16 Hichun khopi sung langa konin numei miching tah khat hinmi ahinkouvin, “Ngaiyuvin, ngaiyuvin, keiman Joab chu kaki houpithei na dingin hinsei peh’uvin lang hilai muna hin hung hen, ati hintiuvin,” ahinti.
Akkor kiálta egy eszes asszony a városból: Halljátok meg, halljátok meg! Mondjátok meg, kérlek, Joábnak: Jőjj ide hozzám, valamit mondok néked!
17 Hiphat chun Joab jong chu amanu koma chun ahungin ahileh, numeinu chun hitin aseipeh tai, “Nangma Jo’b nahim? atia ahileh aman jong adonbutin, “Ka hinai,” ati. Hichun numeinu jong chun Joab koma chun asei kit’in, “Nasohnu keima thusei ding hohi ngai temin,” atia ahileh; Joab in jong adonbut’in, “Kangai peh nai,” ati.
Ki mikor hozzá ment, monda az asszony: Te vagy-é Joáb? Felele: Én vagyok. Ki monda néki: Hallgasd meg a te szolgálóleányodnak szavát. És felele: Meghallgatom.
18 Hichun numei nun jong aseitai, Masanga gol lui laiyin tehse hon hitin ana sei uve, Abel khoa mi bou kidong ding ahi,’ tin aseiyiuve; hiti hin ipi thu hijong leh ana seichai jiuve.
Akkor monda az asszony: Korábban azt szokták mondani: Kérdezzék meg Abelát, és úgy végeztek.
19 Hitia chu keima jong hi Israel mite lah a cham na bol ji le kitah taha hinkho mangmi khat chu kahi; hijeh chun tun nangman Israel chate din penna khopikhat hi thagamdingin nahol’e; ibola nangman Pakai goulo athilkeo hi hitia hi suh mang jeng ding nati ham?” ati.
Én Izráel békeszerető hívei közül való vagyok, te pedig el akarsz pusztítani egy várost és anyát Izráelben? Miért akarod elnyelni az Úrnak örökségét?
20 Hichun Joab jong chun adonbut’in, “Keiman itih hijong leh khopi kasuh mang louhel ding ahi ai!
Akkor felele Joáb, és monda: Távol legyen, távol legyen az én tőlem, hogy elnyeljem és elveszessem!
21 Nasei chu adih poi, ahin Ephraim gam'a thinglhang mi Bicri kitipa chapa khat amin Sheba kitipa chun David lengpa dou nan akhut alamtai; ama chu hinpe doh jenguvin, chutileh keima khopia kona hi kaki nungle jeng ding ahi,” ati. Chuphat’in numeinu jong chun adonbut paiyin, Joab koma chun aseitai, “Vetan, naseipa chu palvuma aluchang tansa hung kileh lha ding nakoma hung chu ding ahi,” atipeh-e.
Nem úgy van a dolog, hanem egy ember az Efraim hegységéből való, a kinek neve Séba, a Bikri fia, felemelte kezét Dávid király ellen: adjátok kézbe azt egyedül, és elmegyek a város alól. És monda az asszony Joábnak: Ímé majd kivetjük a kőfalon a fejét néked.
22 Numeinu chu alungthima achihna bang dungjuiyin khopi sunga anung chen mipi jouse koma chun hitin aga seitai. Chuin mihon Bicri chapa Sheba chu alu atanuvin, Joab koma chun agasep lut tauve. Chuphat in Joab chun saki pengkul chu amut paiyin, khopia kon chun akikhen cheh soh keiyun, mi jouse chu ama ama in cheh a ache tauve. Joab vang chu Jerusalema lengpa koma dingin ahung kile kit tai.
Elméne azért az asszony nagy eszesen az egész községhez, és elvágatá Sébának, a Bikri fiának fejét, és kiveték Joábnak. Akkor megfuvatá a trombitát, és hazaoszlának a város alól kiki az ő sátorába, Joáb pedig hazaméne Jeruzsálembe, a királyhoz.
23 Hichun Joab kitipa hi Israel chate pumpi dinga gal lamkai lenpen chule sepai jouse chunga vaipo ahin, Jehoiada chapa Benaiah chu Chereth mite leh Peleth mite sepai ho lamkai vaipon apangin;
Joáb pedig Izráel egész serege felett való volt, Benája pedig, Jójadának fia, a Kereteusok és Peleteusok vezére vala.
24 Chule Adoniram kitipa chu engbol a um soh natonga pangho chunga chun vaihom in apangin, Ahilud chapa Jehoshaphat kitipa chu thuching lekha koiyin apangin,
Adorám pedig adószedő, és Jósafát, Ahiludnak fia, emlékíró vala.
25 Sheva chu lekha sun in apangin, Zedok le Abiathar chu thempun apang lhonin,
Séja íródeák, Sádók pedig és Abjátár papok valának.
26 Chule Jair mi Ira vang chu David din thempun anapang tan ahi.
A Jairból való Ira is Dávidnak fő embere vala.
