< 1 Samuel 4 >
1 Hiche phat laiya chu Israelte le Philistine mite kikah-a gal kidouna uma ahi. Israel sepai hon Ebenezer koma ngahmun uma ahi, chule Philistine ten Aphek mun-a ngahmun aneiyu ahi.
És lett Sámuel szava egész Izraelé. S kivonult Izrael háborúra a filiszteusok ellen és táboroztak Ében-Háézer mellett, a filiszteusok pedig táboroztak Afékban.
2 Philistine ten Israel mite gallin ahin nokhum un ahile Israel sepai ten ana lal’un mi sangli jen ana that tauve.
Sorakoztak a filiszteusok Izrael ellen, megindult a csata és megveretett Izrael a filiszteusok előtt; s levertek a harctéren, a mezőn, mintegy négyezer embert.
3 Chuin gal kisat akichaiya mipite a ngahmun ahung lhunphat un, Israel upa ho chun, “Ipi jeh’a tunia Pakaiyin Philistine masanga gal eilalsah u hintem?” Chuin amahon aseiyun, “Shiloh a konin Pakai kitepna thingkong chu eiho ding in gapudoh uhitin, hichu ilahuva ahung lhun tengle, hichun igalteuva kon in eihuhdoh thei tauvinte,” akitiuvin ahi.
Erre bement a nép a táborba és mondták Izrael vénei: Miért vert meg ma bennünket az Örökkévaló a filiszteusok előtt? Hadd vegyük magunkhoz Sílóból az Örökkévaló szövetségének ládáját, hagy jöjjön közibénk és segítsen meg ellenségünk kezéből.
4 Hijeh chun amahon Shiloh’a Pakai kitepna van gam sepaite, Cherubim vantil teni kikah’a cheng, Pathen thingkong pudingin mi asol’un, chule Eli chateni Hophni le Phinehas chu Pathen kitepna thingkong chutoh ahung lhon khom’in ahi.
S küldött a nép Sílóba és elvitték onnan szövetsége ládáját az Örökkévalónak, a Seregek urának, aki székel a kerubok fölött; és ott volt Éli két fia az Isten szövetségének ládája mellett: Chofni és Pinechász.
5 Chutah chun Pakai thingkong chu Israelte ngahmun ahung lhun amu phat un, akiphah lheh jeng un, akipanau aogin chun leiset ahotling leuvin ahi.
És volt, amint megjött az Örökkévaló szövetségének ládája a táborba, riadt egész Izrael nagy riadással, és zúgott bele a föld.
6 Hichun, “Ipi soh hitam?” tin Philistine miten adong uvin, “Gingleng lunga a ao gin’u ajah phat’un, Hebrew mite ngahmun ging leng lung khu ipithu hitam?” akitiuve. Chuin amahon Pakai kitepna thingkong ngahmun hung lhung ahi ti ahechen tauve.
Midőn hallották a filiszteusok a riadás hangját, mondták: Mi ennek a nagy riadásnak a hangja a héberek táborában? És megtudták, hogy az Örökkévaló ládája jött meg a táborba.
7 Amaho alung linglao tauvin ahi. “Pathen ngahmun uva ahung lhung tai,” tin asam’un, akicha tauvin ahi. Chuin amaho penguvin, “Ohe! Hiche hi vangsetna ahi!” Tumasanga chu hitobang thil hi ana um khalou hel ahi.
Ekkor megfélemlettek a filiszteusok, mert mondták: Isten jött a táborba! És mondták: Jaj nekünk, mert nem volt ilyesmi tegnap tegnapelőtt;
8 “Hitobang hat tah Israel Pathen akona kon eihuhhing jou diu ham? Nei panpiuvin! Egypt gam'a gamthip a hivei jouse sugama Pathen hochu ahiuve.
jaj nekünk, ki ment meg bennünket e hatalmas isten kezéből? Ez az az isten, aki megverte Egyiptomot minden csapással a pusztában.
9 Hitobang kisatna anaum khapoi, Philistine! Ihatlou-ule Hebrew mite soh a ium diu ahi, pasal bang in dingun, chule sat’un,” akitiuve.
Bátorodjatok és legyetek férfiak, filiszteusok, nehogy szolgáljatok a hébereknek, amint ők nektek szolgáltak; legyetek hát férfiak és harcoljatok!
10 Chuin Philistine ten jong nasatah in gal asat’un ahile, Israel mite chu ajou un mihem tamtah jong athat tauvin ahi. Hiche nikho chun Israelte mi sang somthum athiuvin, athimoh chengse chu a ngahmun lamah ajam tauvin ahi.
Harcoltak a filiszteusok, megveretett Izrael, és megfutamodtak kiki sátraihoz; és igen nagy volt a vereség, elesett Izraelből harmincezer gyalogos.
11 Pathen kitepna thingkong jong alah peh’un, Eli chapa teni Hophi le Phinehas jong chu athat tauvin ahi.
Isten ládája pedig elvétetett és Éli két fia meghalt, Chofni és Pínechász.
12 Benjamin phung mikhat galmun akonin ahung lhailut in, hiche ni mama chun Shiloh ahung lhung in, apon taldeh duh le aluchung’a leisetnat dehduh pumin ahung lhailut in, hichun agentheina avetsah ahi.
S futott egy Benjáminbeli ember a csatatérről és ugyanaznap eljutott Sílóba, ruhái megszaggatva és föld a fején.
13 Eli chu lam pama touna chung khat’a touva anavet ahin, chule thuso chu ajah nom ahi, Ajeh chu Kitepna thingkong akipohdoh jeh’u chun alungsung akithing in ahi. Chule hiche mipa khopi sunga hunglut phat chun thusoh chu aseijin ahile, khopi pumpi miho chu hakan akap tauvin ahi.
Odajutott és íme, Éli ül a széken, az út oldalán várakozva, mert szíve remegésben volt Isten ládája miatt. Az ember pedig odaért, hogy hírt mondjon a városban, és jajveszékelt az egész város.
14 “Hiche awgin kithong khu ipi ham,” tin Eli in adongin ahile, thupopa chun Eli chu thusoh chu aseipeh tai.
Midőn meghallotta Éli a jajkiáltás hangját, mondta: Mi ennek a zúgásnak hangja? Az ember pedig sietett, eljött és hírt mondott Élinek.
15 Eli chu tehse kum somko le get, amit in kho mulou ahitai.
Éli kilencvennyolc éves volt, szemei merevek voltak és nem tudott látni.
16 Aman Eli heng’ah, “Keima tutah’a chu galmuna kona hung’ah kahi, keimatah tuni tah’a hia chu uma kahi,” ati. Hichun Eli in, “Ipi iti nam?” tin adonge.
És szólt az ember Élihez: Én vagyok az, ki jött a csatatérről, én ugyanis ma a csatatérről futamodtam meg. Mondta: Hogyan történt a dolog, fiam?
17 Hichun thupopan, “Israelten Philistine techu alal tai, mipite akisat chaptai chule nacha teni Hophni le Phinahas jong athat tauve chujongle Pathen Thingkong jong ala tauve,” tin ana donbut in ahi.
Felelt a hírmondó és mondta: Megfutamodott Izrael a filiszteusok előtt és nagy vereség is volt a nép között; két fiad is meghalt, Chofni és Pínechász, és Isten ládája elvétetett.
18 Thupopan Pathen thingkong ala taove ti thucheng ajah jah chun Eli thempu atouna kelkot pang langah akon in akileh lhan a ngongpi gu akitaboh in athitai, ajeh chu amachu ateh lheh tan chuke atahsa gih jong apohlal lheh ahi. Ama chun kum somli jen Israel te thutan vaihom ajong anapang ahi.
És volt, amint megemlítette az Isten ládáját, hanyatt esett a székről, a kapu oldala mellett, nyakcsontját szegte és meghalt, mert öreg volt a férfiú és nehéz, Ő bírája volt Izraelnek negyven évig.
19 Eli thempu mounu, Phinehas inneipi, naovop ahin, anao pen nading naija ahitan, ainneipu thile atehpu thi chule Pathen thingkong kipohmang thu ajah jah chun naoso nat’in ahin phan anavah pai pai jin ahi.
Menye pedig, Pínechász felesége várandós volt, szüléshez közel, s meghallotta a hírt az Isten ládájának elvételéről és hogy meghalt apja és férje; ekkor legörnyedt és szült, mert dúltak benne a fájdalmai.
20 Amanu chu naopen nat-in athitai, ahinlah athi masangin naodom nun atilkhou vin alhamon in, “Kicha hihin, Pasal naosen khat naneiye,” ati peh’e. Ahinlah amanun ima ana donbut thei tapoi.
S mikor haldoklófélben volt, szólták a mellette álló nők: Ne félj, mert fiút szültél. De nem felelt és nem hajtotta rá szívét.
21 Naosen min chu Ichabod asahtai, (Loupina hoiya um hitam? tina ahi), ajeh chu, “Israel loupina chu akiladoh tai.” Amanun hiche min asahpeh najeh chu Pakai thingkong min akipohmang jeh le, atehpu le ainneipu athi tah jeh a asah ahi.
És így nevezte a fiút: Í-Kábód, mondván: Elköltözött a dicsőség Izraelből – Isten ládájának elvétele miatt, meg apja és férje miatt.
22 Hiti chun amanun Pathen thingkong alah mang peh jeh uva, “Loupina chu Israel tetoh kikhen kang ahitai,” tia asei ahi.
Mondta ugyanis: Elköltözött a dicsőség Izraelből, mert elvétetett Isten ládája.