< Matthai 10 >
1 A venawh thlanghqa hlai hih tloek ce khy nawh qaih chekhqi hqek thainaak ingkaw tlawhnat soepkep qoei sak thainaak ce pehy.
και προσκαλεσαμενος τους δωδεκα μαθητας αυτου εδωκεν αυτοις εξουσιαν πνευματων ακαθαρτων ωστε εκβαλλειν αυτα και θεραπευειν πασαν νοσον και πασαν μαλακιαν
2 Ceityih thlanghqa hlaihih tloek ang mingkhqi taw; Lamma cyk awh, (Piter tinawh amik khy) Simon ingkaw ana Andrew; Zebedi a caqawi Jakop ingkaw ana Johan;
των δε δωδεκα αποστολων τα ονοματα εστιν ταυτα πρωτος σιμων ο λεγομενος πετρος και ανδρεας ο αδελφος αυτου ιακωβος ο του ζεβεδαιου και ιωαννης ο αδελφος αυτου
3 Philip ingkaw Batholomu; Thomas ingkaw mangmu ak cawi Mathai; Alfai capa Jakob ingkaw Thaddai,
φιλιππος και βαρθολομαιος θωμας και ματθαιος ο τελωνης ιακωβος ο του αλφαιου και λεββαιος ο επικληθεις θαδδαιος
4 Zealot ami ti Simon ingkaw amah thlang a kut awh ak pekung Judah Isakariot vetloek ve khy hy.
σιμων ο κανανιτης και ιουδας ισκαριωτης ο και παραδους αυτον
5 Vawhkaw thlanghqa hlaihih tloek ve Jesu ing tyi nawh vemyihna yn khqi hy: Gentelkhqi venawh koeh cet unawh Samaria khaw khuiawh awm koeh lut uh.
τουτους τους δωδεκα απεστειλεν ο ιησους παραγγειλας αυτοις λεγων εις οδον εθνων μη απελθητε και εις πολιν σαμαρειτων μη εισελθητε
6 Tuu ak qeeng Isarelkhqi venawh cet uh.
πορευεσθε δε μαλλον προς τα προβατα τα απολωλοτα οικου ισραηλ
7 Nami ceh awh, khawkkhan taw zoe hawh hy, tinawh kqawn uh.
πορευομενοι δε κηρυσσετε λεγοντες οτι ηγγικεν η βασιλεια των ουρανων
8 Thlak tlokhqi qoei sak uh, thlak thikhqi thawh uh, mynqaaikhqi caih sak uh. A zoe na nami huh ce, a zoe na pe lawt uh.
ασθενουντας θεραπευετε λεπρους καθαριζετε νεκρους εγειρετε δαιμονια εκβαλλετε δωρεαν ελαβετε δωρεαν δοτε
9 Sui awm tangka awm am awhtaw qawhum awm cawi zennaak awh koeh khyn uh;
μη κτησησθε χρυσον μηδε αργυρον μηδε χαλκον εις τας ζωνας υμων
10 Khin cehnaak aham sawngsa, angki pakkhih, khawmyk ingkaw sawnghqawl awm koeh khyn uh; kawtih bi ak bi ingtaw amah ang khuut qunaak ce huh aham tyng hy.
μη πηραν εις οδον μηδε δυο χιτωνας μηδε υποδηματα μηδε ραβδους αξιος γαρ ο εργατης της τροφης αυτου εστιν
11 Khawk bau awh am awhtaw vangca awh aw nami kunnaak hoei awh, nami pahnaak aham ak tyng im ce sui unawh cawh ce pah uh, ak chang na nami ceh hlan khui awhtaw cawh ce awm poe uh.
εις ην δ αν πολιν η κωμην εισελθητε εξετασατε τις εν αυτη αξιος εστιν κακει μεινατε εως αν εξελθητε
12 Ipkhui pynoet oet awh nami lut awh ce, awih leek ing voem law uh.
εισερχομενοι δε εις την οικιαν ασπασασθε αυτην
13 Ce a im awh ngaihqepnaak a awm aham a tyng awhtaw ngaihqepnaak ce pe law uh; cehlai ama tyng awhtaw ngaihqepnaak ce lat tlaih uh.
και εαν μεν η η οικια αξια ελθετω η ειρηνη υμων επ αυτην εαν δε μη η αξια η ειρηνη υμων προς υμας επιστραφητω
14 U ingawm amni ym unawh namik awi awm ama ming ngai awhtaw, cawhkaw im am awhtaw ce a khaw ce nami cehtaak awh, thlak thawlh na awm unawh awidengnaak a mi huh aham awm hy tice huhsaknaak aham nami khaw awhkaw dekpli ce khqoek sih uh.
και ος εαν μη δεξηται υμας μηδε ακουση τους λογους υμων εξερχομενοι της οικιας η της πολεως εκεινης εκτιναξατε τον κονιορτον των ποδων υμων
15 Awitak kak nik kqawn peek khqi, awidengnaak nyn awh Sodom ingkaw Gamorah khaw taw ce a khaw anglakawh ana boe bet kaw.
αμην λεγω υμιν ανεκτοτερον εσται γη σοδομων και γομορρων εν ημερα κρισεως η τη πολει εκεινη
16 Ngentangkhqi anglakawh tuu myihna ni tyi khqi nyng. Cedawngawh khqui a myihna nami cyih ta unawh khqukkhqu a myihna awm moel moel uh.
ιδου εγω αποστελλω υμας ως προβατα εν μεσω λυκων γινεσθε ουν φρονιμοι ως οι οφεις και ακεραιοι ως αι περιστεραι
17 Thlang awh ce naming ngaih ta uh; awidengnaak kung awh ni khyn khqi kawm usaw Sinakawk khqi awh ni vyk khqi kawm uh.
προσεχετε δε απο των ανθρωπων παραδωσουσιν γαρ υμας εις συνεδρια και εν ταις συναγωγαις αυτων μαστιγωσουσιν υμας
18 Kai a simpyikung na a mingmih ingkaw Gentelkhqi venawh ami awm naak thai aham qam ukkungkhqi ingkaw sangpahqang khqi venawh nangmih ce ni sawi khqi kaw.
και επι ηγεμονας δε και βασιλεις αχθησεσθε ενεκεν εμου εις μαρτυριον αυτοις και τοις εθνεσιν
19 Cehlai nangmih ce a mim tu khqi awh, kawk awi nu kqawn nawh ikawmyihna kak kqawnnaak kaw, tice koeh mawn uh. Namik kqawn hly kawi ce amah cawh qoe awh ni pek khqi bit kaw,
οταν δε παραδιδωσιν υμας μη μεριμνησητε πως η τι λαλησητε δοθησεται γαρ υμιν εν εκεινη τη ωρα τι λαλησετε
20 kawtih nangmih ing am kqawn kawm u tiksaw, nangmih a Pa ang Myihla ing ni nangmih awhkawng ak kqawn hly.
ου γαρ υμεις εστε οι λαλουντες αλλα το πνευμα του πατρος υμων το λαλουν εν υμιν
21 Koeinaa ing a koeinaa, ami pakhqi ing a cakhqi thih sak aham thlang a kut awh pe kawm uh; cakhqi ing nu a pakhqi qaal na kawm usaw thih sak aham thlang a kut awh pe kawm uh.
παραδωσει δε αδελφος αδελφον εις θανατον και πατηρ τεκνον και επαναστησονται τεκνα επι γονεις και θανατωσουσιν αυτους
22 Kai a dawngawh thlang boeih ing ni sawh nak khqi kaw, cehlai a dytnak dy ak yh ak thlang taw hul na awm kaw.
και εσεσθε μισουμενοι υπο παντων δια το ονομα μου ο δε υπομεινας εις τελος ουτος σωθησεται
23 Hun pynoet awh a ni thekhanaak khqi awhtaw ak chang na centa patoe uh. Awitak ka nik kqawn peek khqi, thlanghqing Capa a law hlanawh Isarel khawk baukhqi am hqil boeih kawm uk ti.
οταν δε διωκωσιν υμας εν τη πολει ταυτη φευγετε εις την αλλην αμην γαρ λεγω υμιν ου μη τελεσητε τας πολεις του ισραηλ εως αν ελθη ο υιος του ανθρωπου
24 Ak cawngkung ing cawngpyikung ak khan awh am awm hy, tyihzoeih awm a boei ak khan awh am awm hy.
ουκ εστιν μαθητης υπερ τον διδασκαλον ουδε δουλος υπερ τον κυριον αυτου
25 Ak cawngkung ing cawngpyikung myihna, tyihzoeih ing a boei myihna a awm ce khoek hy. Im ak takung za Belzabub tinawh amik khy awhtaw, a cakawkhqi khqoet ikawmyihna amik khy paikaw!
αρκετον τω μαθητη ινα γενηται ως ο διδασκαλος αυτου και ο δουλος ως ο κυριος αυτου ει τον οικοδεσποτην βεελζεβουβ εκαλεσαν ποσω μαλλον τους οικιακους αυτου
26 Cedawngawh cekkhqi ve koeh kqih uh. Kawtih ikaw awm a mang dang naak aham dah khoep ingkaw ama sim naak aham thuh thai am awm kaw.
μη ουν φοβηθητε αυτους ουδεν γαρ εστιν κεκαλυμμενον ο ουκ αποκαλυφθησεται και κρυπτον ο ου γνωσθησεται
27 Than awh ka nik kqawn peek khqi ve dai awh kqawn lah uh; nami haakung awh ang hyp na ka nik kqawn peek khqi ve, iptih nakawng kqawn uh.
ο λεγω υμιν εν τη σκοτια ειπατε εν τω φωτι και ο εις το ους ακουετε κηρυξατε επι των δωματων
28 Pum taw him thai hlai uhy, Myihla amak him thai khqi ce koeh kqih uh. Cehlai Myihla ingkaw pum pakkhih na hell khuina ak qeeng sak thai ce kqih khqoet lah uh. (Geenna )
και μη φοβηθητε απο των αποκτεινοντων το σωμα την δε ψυχην μη δυναμενων αποκτειναι φοβηθητε δε μαλλον τον δυναμενον και ψυχην και σωμα απολεσαι εν γεεννη (Geenna )
29 Hqitca pakkhih ce qawhum tangka pekhat na zawi unawh nu? Cehlai khawk khan awhkaw nangmih a Pa kawngaih am awhtaw pynoet ca awm dek na am tla hy.
ουχι δυο στρουθια ασσαριου πωλειται και εν εξ αυτων ου πεσειται επι την γην ανευ του πατρος υμων
30 Nangmih a lu awhkaw lusam awm noet boeih hy.
υμων δε και αι τριχες της κεφαλης πασαι ηριθμημεναι εισιν
31 Cedawngawh koeh kqih uh; nangmihtaw hqitca anglakawh nami phu tlo khqoet hy.
μη ουν φοβηθητε πολλων στρουθιων διαφερετε υμεις
32 Thlang a haiawh kai anik dyih pyi taw khawk khan na ka Pa haiawh dyih pyi lawt kawng.
πας ουν οστις ομολογησει εν εμοι εμπροσθεν των ανθρωπων ομολογησω καγω εν αυτω εμπροσθεν του πατρος μου του εν ουρανοις
33 Cehlai u awm thlang a haiawh anik qoeng taw, khawk khan na ka Pa haiawh qoeng lawt kawng.
οστις δ αν αρνησηται με εμπροσθεν των ανθρωπων αρνησομαι αυτον καγω εμπροσθεν του πατρος μου του εν ουρανοις
34 Khawmdek awh qoepnaak awm sak aham kai ve law hy, tinawh koeh poek uh. Qoepnaak am haw law nyng saw, cimca ni ka haw law.
μη νομισητε οτι ηλθον βαλειν ειρηνην επι την γην ουκ ηλθον βαλειν ειρηνην αλλα μαχαιραν
35 Kawtih kai a dawngawh “thlang ing a pa ce qaal nakaw, canu ing a nu ce qaal na nawh, langa ing a ci ce qaal nakaw-
ηλθον γαρ διχασαι ανθρωπον κατα του πατρος αυτου και θυγατερα κατα της μητρος αυτης και νυμφην κατα της πενθερας αυτης
36 a ipkhui nawn awhkaw thlang ce amah a qaal na awm sak aham nani,” ka law.
και εχθροι του ανθρωπου οι οικιακοι αυτου
37 U awm kai anglakawh a pa aw a nu aw ak lungnaak ak thlang taw kai ak thlang na am kawih hy; u awm a canu aw a capa aw kai anglakawh ak lungnaak thlang taw kai ak thlang na am kawih hy;
ο φιλων πατερα η μητερα υπερ εμε ουκ εστιν μου αξιος και ο φιλων υιον η θυγατερα υπερ εμε ουκ εστιν μου αξιος
38 u awm amah a thinglam kawh doena kai a hu awh amak bat ak thlang taw kai ak thlang na am kawih hy.
και ος ου λαμβανει τον σταυρον αυτου και ακολουθει οπισω μου ουκ εστιν μου αξιος
39 U awm a hqingnaak ak hul ak thlang taw a hqingnaak ce hlawng kawmsaw, u awm kai a dawngawh a hqingnaak ce ak hlawng ak thlang ingtaw hu kaw.
ο ευρων την ψυχην αυτου απολεσει αυτην και ο απολεσας την ψυχην αυτου ενεκεν εμου ευρησει αυτην
40 ”Nangmih anik do thlang taw kai a nik do thlang na awm nawh, kai anik do thlang taw kai anik tyikung ak do thlang na awm hy.
ο δεχομενος υμας εμε δεχεται και ο εμε δεχομενος δεχεται τον αποστειλαντα με
41 U awm tawngha ce tawngha na a awm dawngawh ak do thlang taw tawngha a kutdo hu kaw. U awm thlak dyng ce thlak dyng na a awm dawngawh ak do ak thlang taw thlak dyng a kutdo ce hu lawt kaw.
ο δεχομενος προφητην εις ονομα προφητου μισθον προφητου ληψεται και ο δεχομενος δικαιον εις ονομα δικαιου μισθον δικαιου ληψεται
42 U ingawm vawhkaw thlak zawicakhqi khui awhkaw thlang pynoet a venawh kai a hubat na a awm dawngawh tuihding boet oet awm a peek awhtaw, awitak ka nik kqawn peek khqi, kutdo ce am myh tikaw,” tina hy.
και ος εαν ποτιση ενα των μικρων τουτων ποτηριον ψυχρου μονον εις ονομα μαθητου αμην λεγω υμιν ου μη απολεση τον μισθον αυτου