< Marka 14 >
1 Ak law hly khawnghi a hihvoeinaak awh loentaak poei ingkaw hen amak boei phaihpi poei ce awm hly nawh, khawsoeih boeikhqi ingkaw anaa awi cawngpyikungkhqi ing Jesu ce tu unawh him aham a tym leek ce sui uhy.
Ἦν δὲ τὸ Πάσχα καὶ τὰ ἄζυμα μετὰ δύο ἡμέρας· καὶ ἐζήτουν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς πῶς αὐτὸν ἐν δόλῳ κρατήσαντες ἀποκτείνωσιν.
2 Cehlai, “poei a awm khui awhtaw am seh, thlang kqeng awipungnaak awm hau kaw,” ti uhy.
Ἔλεγον δέ, Μὴ ἐν τῇ ἑορτῇ, μήποτε θόρυβος ἔσται τοῦ λαοῦ.
3 Bethani khaw awhkaw mynqai ak neh Simon a im awh buh ami ai awh, nu pynoet ing a phu ak tlo soeih bawktui ce a uum mahna lawpyi nawh law hy. A uum ce khoeng kqek nawh Jesu a lu ce syp pehy.
Καὶ ὄντος αὐτοῦ ἐν Βηθανίᾳ, ἐν τῇ οἰκίᾳ Σίμωνος τοῦ λεπροῦ, κατακειμένου αὐτοῦ, ἦλθε γυνὴ ἔχουσα ἀλάβαστρον μύρου νάρδου πιστικῆς πολυτελοῦς· καὶ συντρίψασα τὸ ἀλάβαστρον, κατέχεεν αὐτοῦ κατὰ τῆς κεφαλῆς.
4 Cawhkaw ak awm thlangkhqi ing amik kaw ama law doena, 'Ikaw hamna bawktui cemyihna ak plak?
Ἦσαν δέ τινες ἀγανακτοῦντες πρὸς ἑαυτούς, καὶ λέγοντες, Εἰς τί ἡ ἀπώλεια αὕτη τοῦ μύρου γέγονεν;
5 Tangka denari zathum na awm zawi nawh khawdeng hahqahkhqi pe mai thaw voei? ti uhy. Cawhkaw nu ak khan awh ce vung uhy.
Ἠδύνατο γὰρ τοῦτο πραθῆναι ἐπάνω τριακοσίων δηναρίων, καὶ δοθῆναι τοῖς πτωχοῖς. Καὶ ἐνεβριμῶντο αὐτῇ.
6 Cawh Jesu ing, “Sai seh nyng. Ikaw hamna nami lawlh plak? Anih ing kai aham ik-oeih leek sai law saw.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν, Ἄφετε αὐτήν· τί αὐτῇ κόπους παρέχετε; Καλὸν ἔργον εἰργάσατο εἰς ἐμέ.
7 Khawdeng hahqahkhqi taw nangmih a venawh awm quiqah kawm uh, cedawngawh nami ngaihnaak awh a mingmih ce do a dan thai uhyk ti.
Πάντοτε γὰρ τοὺς πτωχοὺς ἔχετε μεθ᾿ ἑαυτῶν, καὶ ὅταν θέλητε δύνασθε αὐτοὺς εὖ ποιῆσαι· ἐμὲ δὲ οὐ πάντοτε ἔχετε.
8 Vawhkaw nu ing a sai thai ang cang ca ce sai hawh hy. Ka qawk a khoemnaak aham anih ing bawktui ing ni syp oepchoeh hawh hy.
Ὃ εἶχεν αὕτη ἐποίησε· προέλαβε μυρίσαι μου τὸ σῶμα εἰς τὸν ἐνταφιασμόν.
9 Awitak ka nik kqawn peek khqi, ve khawmdek awh awithang leek amik kqawnnaak a hoei awh anih a ik-oeih sai ve amah simpoenaak aham kqawn kawm uh,” tinak khqi hy.
Ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὅπου ἂν κηρυχθῇ τὸ εὐαγγέλιον τοῦτο εἰς ὅλον τὸν κόσμον, καὶ ὃ ἐποίησεν αὕτη λαληθήσεται εἰς μνημόσυνον αὐτῆς.
10 Cawh thlanghqa hlaihih ak khui awhkaw thlang pynoet, Juda Iskariot ce Jesu tu sak aham khawsoeih boeikhqi venna cet hy.
Καὶ ὁ Ἰούδας ὁ Ἰσκαριώτης, εἷς τῶν δώδεκα, ἀπῆλθε πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς, ἵνα παραδῷ αὐτὸν αὐτοῖς.
11 Anih ak awi ce khawsoeih boeikhqi ing aming zaak awh ym unawh tangka peek aham awi ta uhy. Cedawngawh anih ing tu sak thainaak aham a tym leek ce sui hy.
Οἱ δὲ ἀκούσαντες ἐχάρησαν, καὶ ἐπηγγείλαντο αὐτῷ ἀργύριον δοῦναι, καὶ ἐζήτει πῶς εὐκαίρως αὐτὸν παραδῷ.
12 Hen amak boei Phaihpi poei ak cyk nyn, loentaak poei tuuca nawnnaak khawnghi awh, a hubatkhqi ing a hu awh, “Loentaak poei buh veelnaak aham han a hun awh nu sai sak ham na ngaih?” tina uhy.
Καὶ τῇ πρώτῃ ἡμέρᾳ τῶν ἀζύμων, ὅτε τὸ Πάσχα ἔθυον, λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, Ποῦ θέλεις ἀπελθόντες ἑτοιμάσωμεν ἵνα φάγῃς τὸ Πάσχα;
13 Cedawngawh a hubat thlang pakkhih ce tyi hy, “Khawk bau khuina cet nih nawh, tuiam awh tui ak doeng ce hu kawm nik ti. Anih a hu ce hquut nih.
Καὶ ἀποστέλλει δύο τῶν μαθητῶν αὐτοῦ, καὶ λέγει αὐτοῖς, Ὑπάγετε εἰς τὴν πόλιν, καὶ ἀπαντήσει ὑμῖν ἄνθρωπος κεράμιον ὕδατος βαστάζων· ἀκολουθήσατε αὐτῷ,
14 Ipkhui na a lut awh imkung a venawh, “Cawngpyikung ing, 'ka hubatkhqi mi loentaak poei buh veelnaak aham ka pahnaak hly im ce hana a awm? tihy,' tina nih.
καὶ ὅπου ἐὰν εἰσέλθῃ, εἴπατε τῷ οἰκοδεσπότῃ ὅτι Ὁ διδάσκαλος λέγει, Ποῦ ἐστι τὸ κατάλυμα, ὅπου τὸ Πάσχα μετὰ τῶν μαθητῶν μου φάγω;
15 Anih ing ipkhan ak kau soeih, a qoek abah hqeet ce nim huh qawi bit kaw. Amah cawh mybuh ce sai kawm nik ti,” tina qawi hy.
Καὶ αὐτὸς ὑμῖν δείξει ἀνώγεον μέγα ἐστρωμένον ἕτοιμον· ἐκεῖ ἑτοιμάσατε ἡμῖν.
16 A hubat qawi ce khawk bau khuina cet nih nawh Jesu ing ak kqawn peek a myihna hu hy nih. Amah cawh loentaak poei buh veelnaak ce toen hy nih.
Καὶ ἐξῆλθον οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, καὶ ἦλθον εἰς τὴν πόλιν, καὶ εὗρον καθὼς εἶπεν αὐτοῖς, καὶ ἡτοίμασαν τὸ Πάσχα.
17 Khaw a my law awhtaw a hubat thlanghqa hlaihih ingkaw Jesu ce law uhy.
Καὶ ὀψίας γενομένης ἔρχεται μετὰ τῶν δώδεκα.
18 Caboei awh buh ami veel awh, a mingmih a venawh, “Awitak ka nik kqawn peek khqi, nangmih ak khui awhkaw thlang pynoet, kai mi buh ak vel haih ing - kai ve ni zawi kaw,” tinak khqi hy.
Καὶ ἀνακειμένων αὐτῶν καὶ ἐσθιόντων, εἶπεν ὁ Ἰησοῦς, Ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἷς ἐξ ὑμῶν παραδώσει με, ὁ ἐσθίων μετ᾿ ἐμοῦ.
19 Cawh a mingmih ing kawseet doena pynoet coeng pynoet a venawh, “Kai amni my?” tina uhy.
Οἱ δὲ ἤρξαντο λυπεῖσθαι, καὶ λέγειν αὐτῷ εἷς καθ᾿ εἷς, Μήτι ἐγώ; Καὶ ἄλλος, Μήτι ἐγώ;
20 A mingmih a venawh, “Thlanghqa hlaihih ak khui awhkaw thlang pynoet, kai ingqawi buh beei ak zoep haih ceni.
Ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν αὐτοῖς, Εἷς ἐκ τῶν δώδεκα, ὁ ἐμβαπτόμενος μετ᾿ ἐμοῦ εἰς τὸ τρυβλίον.
21 Thlanghqing Capa ve amah akawng ami na qee hyt amyihna a awm aham awm hy. Cehlai thlanghqing Capa thlang a kut awh ak pekung ce khaw na map hy! Anih ce ama thang mantaw nep bet hlai voei,”tinak khqi hy.
Ὁ μὲν υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὑπάγει, καθὼς γέγραπται περὶ αὐτοῦ· οὐαὶ δὲ τῷ ἀνθρώπῳ ἐκείνῳ δι᾿ οὗ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται· καλὸν ἦν αὐτῷ εἰ οὐκ ἐγεννήθη ὁ ἄνθρωπος ἐκεῖνος.
22 Buh ami vel huiawh Jesu ing phaihpi ce lo nawh, zeelnaak awi ak kqawn coengawh ek nawh, a hubatkhqi ce pehy, “Lo lah uh, ve ve ka sa ni,” tinak khqi hy.
Καὶ ἐσθιόντων αὐτῶν, λαβὼν ὁ Ἰησοῦς ἄρτον, εὐλογήσας ἔκλασε καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς, καὶ εἶπε, Λάβετε, φάγετε· τοῦτό ἐστι τὸ σῶμά μου.
23 Cekcoengawh boet ce lo bai nawh, zeelnaak awi ak kqawn coengawh a mingmih a venawh pekkhqi bai hy, a mingmih ing aw bai uhy.
Καὶ λαβὼν τὸ ποτήριον, εὐχαριστήσας ἔδωκεν αὐτοῖς, καὶ ἔπιον ἐξ αὐτοῦ πάντες.
24 A mingmih a venawh, “Ve ve ka thi thlang khawzah aham ka hawk awikamnaak ni.
Καὶ εἶπεν αὐτοῖς, Τοῦτό ἐστι τὸ αἷμά μου, τὸ τῆς καινῆς διαθήκης, τὸ περὶ πολλῶν ἐκχυνόμενον.
25 Ka nik kqawn peek khqi, misur tui ve Khawsa ram khuiawh ak thai na nangmih mi ni aawk hlan dy taw am aw voel tikawng,” tinak khqi hy.
Ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι οὐκέτι οὐ μὴ πίω ἐκ τοῦ γεννήματος τῆς ἀμπέλου, ἕως τῆς ἡμέρας ἐκείνης ὅταν αὐτὸ πίνω καινὸν ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ Θεοῦ.
26 Laa ami sak coengawh Olive tlang na cet uhy.
Καὶ ὑμνήσαντες ἐξῆλθον εἰς τὸ ὄρος τῶν Ἐλαιῶν.
27 Jesu ing a mingmih a venawh “'Tuudoenkung ce vyk kawm usaw, tuukhqi ce kqeng sak zak zak kawm uh,' tinawh qee sut a myihna nangmih boeih tlu kawm uk ti.
Καὶ λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς ὅτι Πάντες σκανδαλισθήσεσθε ἐν ἐμοὶ ἐν τῇ νυκτὶ ταύτῃ· ὅτι γέγραπται, Πατάξω τὸν ποιμένα, καὶ διασκορπισθήσεται τὰ πρόβατα.
28 Cehlai ka thawh tlaih coengawh nangmih a haiawh Kalili na ana cet kawng,” tinak khqi hy.
Ἀλλὰ μετὰ τὸ ἐγερθῆναί με, προάξω ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν.
29 Piter ing, “Thlangkhqi boeih ing tlu bai u seiawm, kai taw cemyihna am awm tikawng.
Ὁ δὲ Πέτρος ἔφη αὐτῷ, Καὶ εἰ πάντες σκανδαλισθήσονται, ἀλλ᾿ οὐκ ἐγώ.
30 Jesu ing, “Awitak ka nik kqawn peek khqi, tuhngawi awh, oeih, tuhngawi am than awh, aai hihvoei ang khawng hlanawh namah qoe qoe ing thumvoei nik khawng kawp ti,” tina hy.
Καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Ἀμὴν λέγω σοι ὅτι σήμερον ἐν τῇ νυκτὶ ταύτῃ, πρὶν ἢ δὶς ἀλέκτορα φωνῆσαι, τρὶς ἀπαρνήσῃ με.
31 Cehlai Piter ing ak tlo khqoet na, “Nang ing thih haih aham awm nyng seiawm, am nik khawng qoe qoe tikawng,” tina hy. Ak changkhqi ingawm cemyihna tina lawt uhy.
Ὁ δὲ ἐκπερισσοῦ ἔλεγε μᾶλλον, Ἐάν με δέῃ συναποθανεῖν σοι, οὐ μή σε ἀπαρνήσομαι. Ὡσαύτως δὲ καὶ πάντες ἔλεγον.
32 Cekcoengawh Gethsemane ami ti a hun na ce cet uhy, cawh Jesu ing a hubatkhqi venawh, “Kak cykcah huiawh vawh a nang ngawi uh,” tinak khqi hy.
Καὶ ἔρχονται εἰς χωρίον οὗ τὸ ὄνομα Γεθσημανῆ, καὶ λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, Καθίσατε ὧδε, ἕως προσεύξωμαι.
33 Piter, Jakob ingkaw Johan ce ceh pyi nawh, amah ce ly soeih nawh ngaih kyi doena awm hy.
Καὶ παραλαμβάνει τὸν Πέτρον καὶ τὸν Ἰάκωβον καὶ Ἰωάννην μεθ᾿ ἑαυτοῦ, καὶ ἤρξατο ἐκθαμβεῖσθαι καὶ ἀδημονεῖν.
34 A mingmih a venawh, “Kak kawlung ve thihnaak khoek dy awh kak kaw se soeih hy. Vawh awm unawh qalqing caana awm kawm uk ti,” tinak khqi hy.
Καὶ λέγει αὐτοῖς, Περίλυπός ἐστιν ἡ ψυχή μου ἕως θανάτου· μείνατε ὧδε καὶ γρηγορεῖτε.
35 Ak hla bet awh va cet nawh, ang coeng thai awhtaw a tym ing ang khum taak naak thai aham dek awh koep doena cykcah hy.
Καὶ προελθὼν μικρόν, ἔπεσεν ἐπὶ τῆς γῆς, καὶ προσηύχετο ἵνα, εἰ δυνατόν ἐστι, παρέλθῃ ἀπ᾿ αὐτοῦ ἡ ὥρα.
36 “Abba, Kapa, nang aham taw ik-oeih boeih boeih ve coeng thai hy. Vawhkaw boet ve ka venawh kawng khoe law lah. Cehlai kai ak kawngaih na koeh awm seitaw nang ak kawngaih myihna awm seh nyng,” tina hy.
Καὶ ἔλεγεν, Ἀββᾶ, ὁ πατήρ, πάντα δυνατά σοι. Παρένεγκε τὸ ποτήριον ἀπ᾿ ἐμοῦ τοῦτο· ἀλλ᾿ οὐ τί ἐγὼ θέλω, ἀλλὰ τί σύ.
37 A hubatkhqi venna ang voei awh a mingmih ami na ih ce hu hy. Piter a venawh, “Simon nami ip nawh nu? khawnoek pakhat khui kangna awm am nami qeh thai nawh nu?
Καὶ ἔρχεται καὶ εὑρίσκει αὐτοὺς καθεύδοντας, καὶ λέγει τῷ Πέτρῳ, Σίμων, καθεύδεις; Οὐκ ἴσχυσας μίαν ὥραν γρηγορῆσαι;
38 Syknaak ak khuiawh amna ming tluuknaak thai aham qeh unawh cykcah lah uh. Myihla ingtaw ngaih hlai hy, pumsa ingtaw zai hqoeng hy,” tinak khqi hy.
Γρηγορεῖτε καὶ προσεύχεσθε, ἵνα μὴ εἰσέλθητε εἰς πειρασμόν. Τὸ μὲν πνεῦμα πρόθυμον, ἡ δὲ σὰρξ ἀσθενής.
39 Cekcoengawh cet tlaih bai nawh ak kqawn hawh amyihna cykcah tlaih bai hy.
Καὶ πάλιν ἀπελθὼν προσηύξατο, τὸν αὐτὸν λόγον εἰπών.
40 Ang voei tlaih bai awhtaw mikuu ing a naa khqi a dawngawh, ami na ih tlaih ce huk khqi bai hy.
Καὶ ὑποστρέψας εὗρεν αὐτοὺς πάλιν καθεύδοντας· ἦσαν γὰρ οἱ ὀφθαλμοὶ αὐτῶν βεβαρημένοι, καὶ οὐκ ᾔδεισαν τί αὐτῷ ἀποκριθῶσι.
41 A thumvoei naak awh ang voei tlaih bai awhtaw, a mingmih a venawh, “Tuhdy awh ip unawh naming dym hyn nawh nu? Khoek hawh hy! A tym pha law hawh hy. Toek lah uh, thlanghqing Capa taw thlak thawlhkhqi kut awh peek na awm hawh hy.
Καὶ ἔρχεται τὸ τρίτον, καὶ λέγει αὐτοῖς, Καθεύδετε τὸ λοιπὸν καὶ ἀναπαύεσθε. Ἀπέχει· ἦλθεν ἡ ὥρα. Ἰδού, παραδίδοται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου εἰς τὰς χεῖρας τῶν ἁμαρτωλῶν.
42 Tho uh! Cet hlah usih! Thlang a kut awh kai anik pekung ve vawh awm hawh hy!,” tinak khqi hy.
Ἐγείρεσθε, ἄγωμεν. Ἰδού, ὁ παραδιδούς με ἤγγικε.
43 Cemyihna awi ak kqawn huili awh, thlanghqa hlaihih ak khui awhkaw thlang pynoet, Juda ce law hy. Anih ing thingboeng ingkaw zawzi ak pawm thlang kqeng ce khawsoeih boeikhqi, anaa awi cawngpyikungkhqi ingkaw a hqamcakhqi venawh kawng law pyi hy.
Καὶ εὐθέως, ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος, παραγίνεται Ἰούδας, εἷς ὢν τῶν δώδεκα, καὶ μετ᾿ αὐτοῦ ὄχλος πολὺς μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων, παρὰ τῶν ἀρχιερέων καὶ τῶν γραμματέων καὶ τῶν πρεσβυτέρων.
44 Thlang a kut awh amah ak pekung ing cekkhqi venawh huh simnaak ce sai pehy: “Kai ing ka mawk thlang ce hawh ni; tu unawh ak leek caana khy uh,” tinak khqi hy.
Δεδώκει δὲ ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν σύσσημον αὐτοῖς, λέγων, Ὃν ἂν φιλήσω, αὐτός ἐστι· κρατήσατε αὐτόν, καὶ ἀπαγάγετε ἀσφαλῶς.
45 Cekcoengawh Jesu a venna cet pahoei nawh, “Cawngpyikung” a tinaak coengawh mawk hy.
Καὶ ἐλθών, εὐθέως προσελθὼν αὐτῷ λέγει, Ῥαββί, ῥαββί· καὶ κατεφίλησεν αὐτόν.
46 Cawh thlangkhqi ing Jesu ce tu unawh khyn uhy.
Οἱ δὲ ἐπέβαλον ἐπ᾿ αὐτὸν τὰς χεῖρας αὐτῶν, καὶ ἐκράτησαν αὐτόν.
47 A mingmih a venawh ak dyi thlang pynoet ing zawzi ce phlawng nawh, khawsoeih boei a tyihzawih ang haa ce zek pe hlak hy.
Εἷς δέ τις τῶν παρεστηκότων σπασάμενος τὴν μάχαιραν ἔπαισε τὸν δοῦλον τοῦ ἀρχιερέως, καὶ ἀφεῖλεν αὐτοῦ τὸ ὠτίον.
48 “Kai ve quk-ai na ka awm nawh nu, zawzi ing thingboeng ing kai tu aham nami law?
Καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς, Ὡς ἐπὶ λῃστὴν ἐξήλθετε μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων συλλαβεῖν με;
49 Myngawi nangmih a venawh awm nawh, tempul khuiawh ka ni cawngpyi khqi awh, am na mim tu. Cehlai Ca ciim awi ve a soep aham awm hy,” tinak khqi hy.
Καθ᾿ ἡμέραν ἤμην πρὸς ὑμᾶς ἐν τῷ ἱερῷ διδάσκων, καὶ οὐκ ἐκρατήσατέ με· ἀλλ᾿ ἵνα πληρωθῶσιν αἱ γραφαί.
50 Cawh a hubatkhqi ing hlah hyt unawh cehta boeh boeh uhy.
Καὶ ἀφέντες αὐτὸν πάντες ἔφυγον.
51 Hi doeng ak bai cadawng pynoet ing Jesu ce a huhu awh qym hy. Anih ce tu uhy,
Καὶ εἷς τις νεανίσκος ἠκολούθει αὐτῷ, περιβεβλημένος σινδόνα ἐπὶ γυμνοῦ. Καὶ κρατοῦσιν αὐτὸν οἱ νεανίσκοι·
52 Cehlai a hi bang nawh, ak pum kawlawng na cen valh hy.
ὁ δὲ καταλιπὼν τὴν σινδόνα γυμνὸς ἔφυγεν ἀπ᾿ αὐτῶν.
53 Jesu ce khawsoeih boei khyt a venna khyn uhy, cawh khawsoeih boei khyt, a hqamcakhqi ingkaw anaa awi cawngpyikungkhqi boeih boeih ce kutoet na cun kyng uhy.
Καὶ ἀπήγαγον τὸν Ἰησοῦν πρὸς τὸν ἀρχιερέα· καὶ συνέρχονται αὐτῷ πάντες οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι καὶ οἱ γραμματεῖς.
54 Piter ing ak hla nakawng khawsoeih boei khyt a vawng dyna qym hy. Cawh im ak qehkhqi mi ngawi haih lawt nawh mai awm lawt hy.
Καὶ ὁ Πέτρος ἀπὸ μακρόθεν ἠκολούθησεν αὐτῷ ἕως ἔσω εἰς τὴν αὐλὴν τοῦ ἀρχιερέως· καὶ ἦν συγκαθήμενος μετὰ τῶν ὑπηρετῶν, καὶ θερμαινόμενος πρὸς τὸ φῶς.
55 Khawsoih boeikhqi ingkaw Sanhedrin awi kqawnkung khqi boeih ing Jesu ce ami thih sak naak thai aham a thawlhnaak ce sui pe uhy, cehlai ikaw awm am huh pe uhy.
Οἱ δὲ ἀρχιερεῖς καὶ ὅλον τὸ συνέδριον ἐζήτουν κατὰ τοῦ Ἰησοῦ μαρτυρίαν, εἰς τὸ θανατῶσαι αὐτόν, καὶ οὐχ εὕρισκον.
56 Thlang khawzah ing amak thym na thawlh puk uhy, cehlai thawlh amik puknaak awm am myih qu hy.
Πολλοὶ γὰρ ἐψευδομαρτύρουν κατ᾿ αὐτοῦ, καὶ ἴσαι αἱ μαρτυρίαι οὐκ ἦσαν.
57 Cawh thlang pynoet ing dyi unawh vawhkaw amak thym sausi ce deng uhy:
Καί τινες ἀναστάντες ἐψευδομαρτύρουν κατ᾿ αὐτοῦ, λέγοντες
58 ”Thlang a kut ing a sak vawhkaw tempul ve hqe nyng khaw thumvoei khuiawh kut ing ama sak ak chang tempul sa tlaih kawng nyng, tinawh kqawn hy,” tina uhy.
ὅτι Ἡμεῖς ἠκούσαμεν αὐτοῦ λέγοντος ὅτι Ἐγὼ καταλύσω τὸν ναὸν τοῦτον τὸν χειροποίητον, καὶ διὰ τριῶν ἡμερῶν ἄλλον ἀχειροποίητον οἰκοδομήσω.
59 Cehlai a mimah a dyihthing awm am myih qu hy.
Καὶ οὐδὲ οὕτως ἴση ἦν ἡ μαρτυρία αὐτῶν.
60 Cawh a mimah boeih a haiawh khawsoeih boei khyt ce dyi nawh Jesu ce doet hy, “A mingmih ak kqawn ve am nam hlat hly nawh nu? Vekkhqi ing nang thawlh amik puk ve ikaw myihna a awmnaak?” tina hy.
Καὶ ἀναστὰς ὁ ἀρχιερεὺς εἰς τὸ μέσον ἐπηρώτησε τὸν Ἰησοῦν, λέγων, Οὐκ ἀποκρίνῃ οὐδέν; Τί οὗτοί σου καταμαρτυροῦσιν;
61 Cehlai Jesu ing awm taak dym nawh kaw awm ap kqawn hy. Cawh khawsoeih boei khyt ing, “Nang ve Khrih, Zoseennaak Capa nu?” tinawh doet tlaih bai hy.
Ὁ δὲ ἐσιώπα, καὶ οὐδὲν ἀπεκρίνατο. Πάλιν ὁ ἀρχιερεὺς ἐπηρώτα αὐτόν, καὶ λέγει αὐτῷ, Σὺ εἶ ὁ Χριστός, ὁ υἱὸς τοῦ εὐλογητοῦ;
62 Jesu ing, “Oeih, thlanghqing Capa ing Bawimang thak awm tang ben awh ngawi nawh khan myi ak khan awh a law awh hu bit kawp ti,” tina hy.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν, Ἐγώ εἰμι. Καὶ ὄψεσθε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου καθήμενον ἐκ δεξιῶν τῆς δυνάμεως, καὶ ἐρχόμενον μετὰ τῶν νεφελῶν τοῦ οὐρανοῦ.
63 Cawh khawsoeih boei khyt ing a hi ce phleuh nawh, “Ikaw hamna dyihthing ak chang ni ngoe hly qee?
Ὁ δὲ ἀρχιερεὺς διαρρήξας τοὺς χιτῶνας αὐτοῦ λέγει, Τί ἔτι χρείαν ἔχομεν μαρτύρων;
64 Khawsa ak thekhanaak awi za hawh u tiksaw kaw: Kawmyihna namik poek? tinak khqi hy. Cekkhqi ing thih aham tyng na thawlh sak boeih uhy.
Ἠκούσατε τῆς βλασφημίας. Τί ὑμῖν φαίνεται; Οἱ δὲ πάντες κατέκριναν αὐτὸν εἶναι ἔνοχον θανάτου.
65 Cawh thlang vang ing sawh uhy; amik ce zeen pe unawh, ami kuthlym ing thawng uhy, “Kqawn lah!” tina uhy. Qaltoengkhqi ing sawi unawh vyk uhy.
Καὶ ἤρξαντό τινες ἐμπτύειν αὐτῷ, καὶ περικαλύπτειν τὸ πρόσωπον αὐτοῦ, καὶ κολαφίζειν αὐτόν, καὶ λέγειν αὐτῷ, Προφήτευσον. Καὶ οἱ ὑπηρέται ῥαπίσμασιν αὐτὸν ἔβαλλον.
66 Piter ce ipkai kawngma na a awm awh, khawsoeih boei khyt a tyihzawih nuca pynoet ce law hy.
Καὶ ὄντος τοῦ Πέτρου ἐν τῇ αὐλῇ κάτω, ἔρχεται μία τῶν παιδισκῶν τοῦ ἀρχιερέως,
67 Piter mai ak awm ce hu nawh, toek ceet hy. “Nang awm Nazareth Jesu ing awm haih lawt hy nihk ti,” tina hy.
καὶ ἰδοῦσα τὸν Πέτρον θερμαινόμενον, ἐμβλέψασα αὐτῷ λέγει, Καὶ σὺ μετὰ τοῦ Ναζαρηνοῦ Ἰησοῦ ἦσθα.
68 Cehlai anih ing ciim hy. “Na ti ce am sim nyng ang zaak na awm am zasim nyng” a tinaak coengawh chawmkeng benna ce cet hy.
Ὁ δὲ ἠρνήσατο, λέγων, Οὐκ οἶδα, οὐδὲ ἐπίσταμαι τί σὺ λέγεις. Καὶ ἐξῆλθεν ἔξω εἰς τὸ προαύλιον· καὶ ἀλέκτωρ ἐφώνησε.
69 Anih ce tyihzoeih nu ing amah cawh hu tlaih bai nawh, cawhkaw ak dyikhqi venawh, “Anih ve awm a mingmih khqing lak awh paa lawt hy,” tinak khqi hy.
Καὶ ἡ παιδίσκη ἰδοῦσα αὐτὸν πάλιν ἤρξατο λέγειν τοῖς παρεστηκόσιν ὅτι Οὗτος ἐξ αὐτῶν ἐστίν.
70 Cawh Piter ing hoet tlaih bai hy. A khoeh a awm coengawh, cawhkaw ak dyikhqi ing Piter a venawh, “Nang ve a mingmih ak khui awhkaw thlang qoe qoe lawt ni Kalili thlang na awm awm bai hyk ti,” tina uhy.
Ὁ δὲ πάλιν ἠρνεῖτο. Καὶ μετὰ μικρὸν πάλιν οἱ παρεστῶτες ἔλεγον τῷ Πέτρῳ, Ἀληθῶς ἐξ αὐτῶν εἶ· καὶ γὰρ Γαλιλαῖος εἶ, καὶ ἡ λαλιά σου ὁμοιάζει.
71 Amah ing amah seet lo nawh, a mingmih a venawh, “Ve ak thlang namik kqawn ve am sim qoe qoe nyng,” tinak khqi hy.
Ὁ δὲ ἤρξατο ἀναθεματίζειν καὶ ὀμνύειν ὅτι Οὐκ οἶδα τὸν ἄνθρωπον τοῦτον ὃν λέγετε.
72 Cawh aai ce a hihvoeinaak khawng hy. Cawh Piter ing, Jesu ing a venawh, “Ai hihvoei ang khawng hlanawh thumvoei nik khawng kawp ti,” a tinaak awi ce sim hqoet hy. Cedawngawh ak ak kaw se nawh kqang hy.
Καὶ ἐκ δευτέρου ἀλέκτωρ ἐφώνησε. Καὶ ἀνεμνήσθη ὁ Πέτρος τοῦ ῥήματος οὗ εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς ὅτι Πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι δίς, ἀπαρνήσῃ με τρίς. Καὶ ἐπιβαλὼν ἔκλαιε.