< Luke 15 >

1 Mangmu ak cawikungkhqi ingkaw thlakthawlhkhqi ing ak awi ak ngaina a venawh law uhy.
A vámszedők és a bűnösök mindnyájan hozzá mentek, hogy hallgassák őt.
2 Cehlai Farasikhqi ingkaw anaa awi cawngpyikungkhqi taw sai bi uhy, Ve ak thlang ing thlak thawlhkhqi ym nawh buh ai pyi khqi haih hy, ti uhy.
A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: „Bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik.“
3 Cawh Jesu ing vawhkaw nyhtahnaak awi ve kqawn pek khqi hy:
Ő pedig ezt a példázatot mondta nekik:
4 nangmih ak khuiawh thlang pynoet ing tuu zakhat a taak ak khuiawh pynoet ce qeng lah seh, sawmkow pakow ce a cehtaak coengawh ak qeng pynoet ce a huh hlan dy taw am sui kawm nu?
„Kicsoda az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, míg meg nem találja azt?
5 A huh tlaih awhtaw, ak phleng awh kawt nawh,
És ha megtalálta, örömében felveszi vállára.
6 im na ceh pyi hy. A imcengkhqi ingkaw a pyikhqi ce ak khy coengawh, Ni zeel pyi lawt lah uh; tuu ak qeng ce hu tlaih hawh nyng,’ tinak khqi hy.
És hazamenve, összehívja barátait és szomszédait, és ezt mondja nekik: Örüljetek velem, mert megtaláltam juhomat, amely elveszett.
7 Ka nik kqawn peek khqi, cemyih lawtna zut aham amak ngoe thlakdyng sawmkow pakow anglakawh thlakthawlh pynoet ang zutnaak awh ce khawk khan awh zeelnaak doem khqoet kaw.
Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre.
8 Nu pynoet ing tangka phoeksa pahqa ta hlai hy pynoet ce qeng sak valh hy. Mai vang nawh, im ce ak leek na a nawt coengawh a huh hlan dy taw phoeksa ak qeeng ce am sui kawm nu?
„Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házat, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?
9 A huh tlaih awhtaw, a pyikhqi ingkaw a imceng locengkhqi ce khy nawh, Ni zeel pyi khqi hy.
És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amit elveszítettem!
10 Cemyih lawtna, ka nik kqawn peek khqi, thlakthawlh pynoet ang zutnaak awh Khawsa ak khan ceityihkhqi haiawh zeelnaak ce awm kaw,” tinak khqi hy.
Mondom nektek, ugyanígy öröm van Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.“
11 Jesu ing nyhtahnaak awi kqawn pe tlaih bai hy: Thlang pynoet ing cakpa pakkhih tahy.
Azután ezt mondta: „Egy embernek volt két fia.
12 A capa ang no ing a pa venawh, ka pa ka huh hly kawi qo ce ni pe hlah,’ tina hy. Cedawngawh a pa ing qo ce bo pehy.
És az ifjabb azt mondta atyjának: Atyám, add ki a vagyonból a rám eső részt. És ő megosztotta közöttük a vagyont.
13 Cekcoengawh taw, a capa ang no ing amah a ik-oeihkhqi boeih ce lo nawh khawk hla soeih na cet hy, ce a qam awh a khawhthemkhqi ce plak boeh boeh hy.
Nem sok nap múlva a kisebbik fiú összeszedte mindenét, és messze vidékre költözött, és ott eltékozolta minden vagyonát, mert kicsapongó életet élt.
14 A khawhthemkhqi ce ak plak boeih coengawh, cawhkaw a awmnaak qam awh ce khawseet khawkhanaak pha law hy, cawh anih ce voet a hlauh law hy.
Miután mindenét elköltötte, nagy ínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.
15 Cedawngawh ce a qam awhkaw thlang pynoet a bi ce bi pehy, cawhkaw thlang ing anih ce lo awh vawk ak cah aham na tyi hy.
Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki elküldte őt mezőjére disznókat legeltetni.
16 Ak phoen cawi aih nawh vawk ing a ai lyian kawikhqi ce ai aham nai hy, cehlai u ingawm ai aham ikaw awm am pehy.
Ő pedig szívesen megtöltötte volna gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki.
17 Cawh poek qu nawh, ‘Ka pa ak thlangvatkhqi ing zani awk lek ai naa na awk ai ta hlai uhy, kai taw vawh lum tawm hawh nyng!
Amikor magába szállt, ezt mondta: Az én atyámnak milyen sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok!
18 Tho nawh ka pa venna hlat tlaih mai vang nyng, a venawh: Ka pa, khan ingkaw nang a haiawh thawlh hawh nyng.
Felkelek, és elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened,
19 Na ca na awm khy aham am kawih voel nyng; nak thlangvat pynoet na awm ni ta lawt mai, tina vang nyng,’ tihy.
és nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20 Cedawngawh tho nawh a pa venna cet hy. Ak hla na a law awh, a pa ing hu hqoet nawh qeen hy; a capa venna dawng nawh kawp hqoet nawh mawk hy.
Felkelt, és elment atyjához. Amikor pedig még távol volt, meglátta őt az ő atyja, és megesett rajta a szíve, és hozzáfutott, nyakába borult, és megcsókolta.
21 A capa ing a pa venawh, ‘Ka pa, khan ingkaw nang a haiawh thawlh hawh nyng. Na ca na khy aham am kawih voel nyng,’ tina hy.
A fiú ezt mondta neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok immár méltó, hogy fiadnak nevezz.
22 Cehlai a pa ing a tyihzawihkhqi venawh, ‘Ang tawnna! Angki ak leek soeih ce haw law unawh taw bai sak uh. A kut awh kutcabyn byn sak unawh, a khaw awh khawmyk myk law sak uh.
Atyja pedig ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok föl rá, és húzzatok gyűrűt a kezére és sarut a lábára!
23 Vaitaw ak tha soeih ce haw law unawh taw him uh. Awmhly zeelnaak ing buh veelnaak sai lah u sih.
És hozzátok elő a hízott tulkot, és vágjátok le, és együnk és vigadjunk.
24 Vawhkaw ka capa ve thi hawh hlai hy hqing tlaih hawh hy, qeng hawh hlai hy hu tlaih hawh nyng,’ tinak khqi hy. Cedawngawh buh veelnaak ce sai uhy.
Mert az én fiam meghalt és feltámadott és elveszett és megtaláltatott. Elkezdtek azért vigadozni.
25 Cedawngawh a capa a hqam taw lo na awm hy. Im a pha law tawm awh ce, laa sak awi ingkaw lamnaak awi ce zahy.
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn volt. És amikor hazajött, és közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot.
26 Cedawngawh tyihzawih pynoet ce khy nawh doet hy.
Előhívott egyet a szolgái közül, és megtudakolta, mi történt.
27 Anih ing, ‘Na naa ce hlat law tlaih nawh, sadip cana im a pha law tlaih dawngawh, na pa ing vaitaw ak tha soeih ce him pehy,’ tina hy.
Mire az így felelt: A te öcséd jött meg, és atyád levágatta a hízott tulkot, mivel egészségben kapta vissza.
28 Cedawngawh a hqamca ce ak kaw so nawh ipkhui na a kun ham awm am ngaih voel hy. Cedawngawh a pa ce cet nawh a capa a hqam ce hloep hy.
Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. De az Atyja kiment, és kérlelni kezdte.
29 Cehlai anih ing a pa venawh, ‘Toek lah! Kum veqyt nang a tamnaa na awm nyng saw nak awi awm am eek khawi nyng. Cehlai ka pyikhqi mi zeelnaak aham me ca pynoet kangna awm am ni pe hyk ti.
Ő pedig így válaszolt atyjának: Íme, én ennyi éve szolgálok neked, és soha át nem hágtam parancsaidat, és nekem egy kecskefiat sem adtál, hogy az én barátaimmal vigadjak.
30 Vawhkaw na capa, a pum ak zawikhqi mi ik-oeih ak poeih ak lak thlang ce a law awh, vaitaw ak tha soeih him pe hyk ti!’ tina hy.
Amikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal tékozolta el a vagyonodat, levágattad neki a hizlalt tulkot.
31 A pa ing a venawh, ‘Ka capa, nang taw ka venawh awm poepa hyk ti, kai ing ka taak boeih boeih ve nang a koe nani a awm hy.
Ő pedig azt mondta neki: Fiam, te mindenkor velem vagy, és mindenem a tied!
32 Buh veelnaak ni sai nawh ni zeel aham awm hy, vawhkaw na naa ve thi hawh hlai hy, hqing law tlaih hawh hy; anih taw qeng hawh hlai hy ni hu tlaih hawh hy,’ tina hy,” tinak khqi hy.
Vigadnod és örülnöd kellene, hogy a te testvéred meghalt és feltámadt, elveszett és megtaláltatott.“

< Luke 15 >