< Johan 10 >
1 Jesu ing, “Awitak ka nik kqawn peek khqi, tuu chawmkeng awh lut kaana, ak chang benna kawng ak kai thlang taw, quk-ai ingkaw damiah na awm hy.
Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὁ μὴ εἰσερχόμενος διὰ τῆς θύρας εἰς τὴν αὐλὴν τῶν προβάτων, ἀλλὰ ἀναβαίνων ἀλλαχόθεν, ἐκεῖνος κλέπτης ἐστὶ καὶ λῃστής.
2 Tuu chawmkeng khuiawh kawng ak lut thlang taw tuukhaikung na awm hy.
Ὁ δὲ εἰσερχόμενος διὰ τῆς θύρας ποιμήν ἐστι τῶν προβάτων.
3 Vawng chawmkeng ak qehkung ing anih aham chawh ce awng pehy, tuukhqi ingawm ak awi ce ngai pe uhy. A tuukhqi ce aming ming ing khy khqi qip nawh ceh pyi hy.
Τούτῳ ὁ θυρωρὸς ἀνοίγει, καὶ τὰ πρόβατα τῆς φωνῆς αὐτοῦ ἀκούει, καὶ τὰ ἴδια πρόβατα καλεῖ κατ᾽ ὄνομα, καὶ ἐξάγει αὐτά.
4 A tuukhqi boeih ce a ceh pyi coengawh, ami hai na maa pek khqi hy, a tuukhqi ing ak awi ce hat unawh a hu awh hqut uhy.
Καὶ ὅταν τὰ ἴδια πρόβατα ἐκβάλῃ, ἔμπροσθεν αὐτῶν πορεύεται· καὶ τὰ πρόβατα αὐτῷ ἀκολουθεῖ, ὅτι οἴδασι τὴν φωνὴν αὐτοῦ.
5 Thlakchang a hu awh ityk awh awm am bat hly uhy; ak awi ce a mami hat dawngawh, cen taak lat kawm uh,” tinak khqi hy.
Ἀλλοτρίῳ δὲ οὐ μὴ ἀκολουθήσωσιν, ἀλλὰ φεύξονται ἀπ᾽ αὐτοῦ· ὅτι οὐκ οἴδασι τῶν ἀλλοτρίων τὴν φωνήν.
6 Jesu ing vawhkaw nyhtahnaak awi ve kqawn pe hlai hy, ak kqawn peek khqi awi ce am zasim thai uhy.
Ταύτην τὴν παροιμίαν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· ἐκεῖνοι δὲ οὐκ ἔγνωσαν τίνα ἦν ἃ ἐλάλει αὐτοῖς.
7 Cedawngawh Jesu ing cekkhqi venawh, “Awitak kanik kqawn peek khqi, kai taw tuu chawmkeng na awm nyng.
Εἶπεν οὖν πάλιν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι ἐγώ εἰμι ἡ θύρα τῶν προβάτων.
8 Kai hlanawh ak lawkhqi boeih taw quk-ai ingkaw damiah na awm uhy, cekkhqi ak awi ce tuukhqi ing am ngai pe uhy.
Πάντες ὅσοι ἦλθον κλέπται εἰσὶ καὶ λῃσταί· ἀλλ᾽ οὐκ ἤκουσαν αὐτῶν τὰ πρόβατα.
9 Kai taw chawmkeng na awm nyng; a u awm kai awh ak lut taw thaawngnaak hu kaw. Lut nawh cawn kaw, qam saihim awm hu kaw.
Ἐγώ εἰμι ἡ θύρα· δι᾽ ἐμοῦ ἐάν τις εἰσέλθῃ, σωθήσεται, καὶ εἰσελεύσεται καὶ ἐξελεύσεται, καὶ νομὴν εὑρήσει.
10 Quk-ai ingtaw quuk aham, him aham ingkaw hqe aham doeng nani a law hy; kai taw a mingmih ing hqingnaak ami taaknaak aham, khawzah na ami taaknaak aham law nyng.
Ὁ κλέπτης οὐκ ἔρχεται εἰ μὴ ἵνα κλέψῃ καὶ θύσῃ καὶ ἀπολέσῃ· ἐγὼ ἦλθον ἵνα ζωὴν ἔχωσι, καὶ περισσὸν ἔχωσιν.
11 Kai taw tuukhaileek na awm nyng. Tuukhaileek ing a tuukhqi aham a hqingnaak ce pehy.
Ἐγώ εἰμι ὁ ποιμὴν ὁ καλός· ὁ ποιμὴν ὁ καλὸς τὴν ψυχὴν αὐτοῦ τίθησιν ὑπὲρ τῶν προβάτων.
12 Thlangvat taw tuu ak takung amni. Cedawngawh ngentang a law awh, tuukhqi ce hlah hyt nawh cen taak khqi hy. Ngentang ing tuukhqi ce cui nawh a thek a zak na tahy.
Ὁ μισθωτὸς δέ, καὶ οὐκ ὢν ποιμήν, οὗ οὐκ εἰσὶ τὰ πρόβατα ἴδια, θεωρεῖ τὸν λύκον ἐρχόμενον, καὶ ἀφίησι τὰ πρόβατα, καὶ φεύγει· καὶ ὁ λύκος ἁρπάζει αὐτά, καὶ σκορπίζει τὰ πρόβατα.
13 Thlangvat taw thlangvat na a awm dawngawh tuukhqi ce centa hy, tuukhqi ce ak leek na am khai hy.
Ὁ δὲ μισθωτὸς φεύγει, ὅτι μισθωτός ἐστι, καὶ οὐ μέλει αὐτῷ περὶ τῶν προβάτων.
14 Kai taw tuukhai leek na awm nyng; ka tuukhqi ce sim nyng saw ka tuukhqi ingawm kai ce ni sim uhy –
Ἐγώ εἰμι ὁ ποιμὴν ὁ καλός, καὶ γινώσκω τὰ ἐμά, καὶ γινώσκομαι ὑπὸ τῶν ἐμῶν.
15 Pa ing kai ni sim nawh kai ingawm Pa ce ka sim lawt amyihna, kai ing ka tuukhqi aham ka hqingnaak ce pe nyng.
Καθὼς γινώσκει με ὁ πατήρ, κἀγὼ γινώσκω τὸν πατέρα· καὶ τὴν ψυχήν μου τίθημι ὑπὲρ τῶν προβάτων.
16 Vawhkaw tuu ak khuiawh amak pa tuu ak chang awm ta hyn nyng. Cekkhqi awm haw law haih kawng. Cekkhqi ingawm kak awi ce ngai kawm usaw, tuu qui oet, tuukhaikung pynoet doeng awm kaw.
Καὶ ἄλλα πρόβατα ἔχω, ἃ οὐκ ἔστιν ἐκ τῆς αὐλῆς ταύτης· κἀκεῖνά με δεῖ ἀγαγεῖν, καὶ τῆς φωνῆς μου ἀκούσουσι· καὶ γενήσεται μία ποίμνη, εἷς ποιμήν.
17 Ka hqingnaak ka peek ak camawh ka Pa ing kai ni lungna hy, lawh tlaih hamna ka hqingnaak ka pek hly ak camawh.
Διὰ τοῦτο ὁ πατήρ με ἀγαπᾷ, ὅτι ἐγὼ τίθημι τὴν ψυχήν μου, ἵνα πάλιν λάβω αὐτήν.
18 U ingawm am ni qawt thai kaw, kamah a ngaih awh ni ka hqingnaak ce ka peek. Peek thainaak ce ta nyng saw lawh thainaak awm ta bai nyng. Vawhkaw awipeek ve Ka pa venawh kawng ni ka huh hy,” tinak khqi hy.
Οὐδεὶς αἴρει αὐτὴν ἀπ᾽ ἐμοῦ, ἀλλ᾽ ἐγὼ τίθημι αὐτὴν ἀπ᾽ ἐμαυτοῦ. Ἐξουσίαν ἔχω θεῖναι αὐτήν, καὶ ἐξουσίαν ἔχω πάλιν λαβεῖν αὐτήν. Ταύτην τὴν ἐντολὴν ἔλαβον παρὰ τοῦ πατρός μου.
19 Ve ak awi awh ve Judahkhqi ce pek qu tlaih bai uhy.
Σχίσμα οὖν πάλιν ἐγένετο ἐν τοῖς Ἰουδαίοις διὰ τοὺς λόγους τούτους.
20 Thlang khawzah ing, “qaai ta nawh qaw hawh saw na huh. Ikaw ham ak awi naming ngai peek?” ti uhy.
Ἔλεγον δὲ πολλοὶ ἐξ αὐτῶν, Δαιμόνιον ἔχει καὶ μαίνεται· τί αὐτοῦ ἀκούετε;
21 Cehlai thlakchangkhqi bai ingtaw, “Ve ak awikhqi ve qaai ak ta ak awi amni. Qaai ing thlang a mik dai hly sak nawh nu?” ti uhy.
Ἄλλοι ἔλεγον, Ταῦτα τὰ ῥήματα οὐκ ἔστι δαιμονιζομένου· μὴ δαιμόνιον δύναται τυφλῶν ὀφθαλμοὺς ἀνοίγειν;
22 Jerusalem khaw awh Pumpeek Poei khawnghi ce pha nawh cetaw chikca tym na awm hy.
Ἐγένετο δὲ τὰ Ἐγκαίνια ἐν Ἱεροσολύμοις, καὶ χειμὼν ἦν·
23 Jesu ce bawkim awh, Solomon a im hlip awh thoek ang qoe hy.
καὶ περιεπάτει ὁ Ἰησοῦς ἐν τῷ ἱερῷ ἐν τῇ στοᾷ Σολομῶνος.
24 Cawh Judahkhqi ing a venna cun unawh, “Kaimih ve iqyt dy nu ngaihang tumna na ni taak khqi kaw? Khrih na na awm awhtaw ak leek na nik kqawn pek khqi,” tina uhy.
Ἐκύκλωσαν οὖν αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι, καὶ ἔλεγον αὐτῷ, Ἕως πότε τὴν ψυχὴν ἡμῶν αἴρεις; Εἰ σὺ εἶ ὁ Χριστός, εἰπὲ ἡμῖν παρρησίᾳ.
25 Jesu ing, “Nik kqawn pek khqi nyng, cehlai ap cangna uhyk ti. Ka Pa ming ing kawpoek them ka saikhqi ing ka kawnglam ni sim sak khqi hawh hy.
Ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Εἶπον ὑμῖν, καὶ οὐ πιστεύετε· τὰ ἔργα ἃ ἐγὼ ποιῶ ἐν τῷ ὀνόματι τοῦ πατρός μου, ταῦτα μαρτυρεῖ περὶ ἐμοῦ·
26 Cehlai ka tuu na am awm unawh, ap cangna uhyk ti.
ἀλλ᾽ ὑμεῖς οὐ πιστεύετε· οὐ γάρ ἐστε ἐκ τῶν προβάτων τῶν ἐμῶν, καθὼς εἶπον ὑμῖν.
27 Ka tuukhqi ingtaw kak awi ce ngai uhy; cekkhqi ce sim nyng saw, ka hu awh bat uhy.
Τὰ πρόβατα τὰ ἐμὰ τῆς φωνῆς μου ἀκούει, κἀγὼ γινώσκω αὐτά, καὶ ἀκολουθοῦσί μοι·
28 Kumqui hqingnaak ce a mingmih a venawh pe nyng, ityk awhawm am qeeng kawm uh; ka kut awh kawng u ingawm amni qawt kaw. (aiōn , aiōnios )
κἀγὼ ζωὴν αἰώνιον δίδωμι αὐτοῖς· καὶ οὐ μὴ ἀπόλωνται εἰς τὸν αἰῶνα, καὶ οὐχ ἁρπάσει τις αὐτὰ ἐκ τῆς χειρός μου. (aiōn , aiōnios )
29 Cekkhqi ce ka kut awh anik pekung ka Pa taw, ik-oeih boeih boeih anglakawh bau ngai hy; ka Pa a kut khuiawh kawng cekkhqi ce u ingawm am ni qawt kaw.
Ὁ πατήρ μου ὃς δέδωκέ μοι, μείζων πάντων ἐστί· καὶ οὐδεὶς δύναται ἁρπάζειν ἐκ τῆς χειρὸς τοῦ πατρός μου.
30 Kai ingkaw ka Pa taw pynoet ni,” tinak khqi hy.
Ἐγὼ καὶ ὁ πατὴρ ἕν ἐσμεν.
31 Cawh Judahkhqi ing amik khawngnaak ham lung ce cung tlaih uhy.
Ἐβάστασαν οὖν πάλιν λίθους οἱ Ἰουδαῖοι ἵνα λιθάσωσιν αὐτόν.
32 Cehlai Jesu ing cekkhqi venawh, “Pa a venawh kawng kawpoek kyi ik-oeih khawzah dang sak hawh nyng. Cek khui awhkaw ikawmyih khawboe ing nu nik khawng ham naming cai?” tinak khqi hy.
Ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Πολλὰ καλὰ ἔργα ἔδειξα ὑμῖν ἐκ τοῦ πατρός μου· διὰ ποῖον αὐτῶν ἔργον λιθάζετέ με;
33 Cawhkaw kawpoek kyi them na sai ak camawh nik khawng usih am ti unyng, cehlai Khawsa na thekhanaak camawh ni, thlanghqingna na awm loei awh Khawsa-na nang saa qu camawh,” tina uhy.
Ἀπεκρίθησαν αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι λέγοντες, Περὶ καλοῦ ἔργου οὐ λιθάζομέν σε, ἀλλὰ περὶ βλασφημίας, καὶ ὅτι σὺ ἄνθρωπος ὢν ποιεῖς σεαυτὸν Θεόν.
34 Jesu ing, “Na mimah a anaa awi ak khuiawh, ‘Nangmih ve khawsakhqi na awm uhyk ti,’ ti nawh am qee qu nawh aw?
Ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Οὐκ ἔστι γεγραμμένον ἐν τῷ νόμῳ ὑμῶν, Ἐγὼ εἶπα, Θεοί ἐστε;
35 Cekkhqi ce ‘Khawsakhqi’ tinawh ak khy awhtaw, a u a venawh aw Khawsa awi ce a law, Cakciim awi ce hqe aham ama awm dawngawh,
Εἰ ἐκείνους εἶπε θεούς, πρὸς οὓς ὁ λόγος τοῦ Θεοῦ ἐγένετο—καὶ οὐ δύναται λυθῆναι ἡ γραφή—
36 Pa ing amah aham qoe qoe na hoep nawh khawmdek awh a tyih law ce ikawmyihna aw namik poek? Cawhtaw Ikawtih kai ing, ‘Kai Khawsa Capa ni,’ ka ti awh Khawsa ak kqawnseet ni nami ti?
ὃν ὁ πατὴρ ἡγίασε καὶ ἀπέστειλεν εἰς τὸν κόσμον, ὑμεῖς λέγετε ὅτι Βλασφημεῖς, ὅτι εἶπον, Υἱὸς τοῦ Θεοῦ εἰμι;
37 Ka Pa a bi ce am ka bi awhtaw koeh nik cangna uh.
Εἰ οὐ ποιῶ τὰ ἔργα τοῦ πατρός μου, μὴ πιστεύετέ μοι·
38 Cehlai Ka Pa a bi ce ka bi awhtaw, nangmih ing amnik cangna u tik seiawm Pa ak khuiawh kai awm nyng saw, kai ak khuiawh Pa awm hy, tice naming zaksim thainaak aham, kawpoek kyi ik-oeihkhqi vetaw cangna lah uh,” tinak khqi hy.
εἰ δὲ ποιῶ, κἂν ἐμοὶ μὴ πιστεύητε, τοῖς ἔργοις πιστεύσατε· ἵνα γνῶτε καὶ πιστεύσητε ὅτι ἐν ἐμοὶ ὁ πατήρ, κἀγὼ ἐν αὐτῷ.
39 Cawh amah ce tu aham cai uhy, cehlai cekkhqi a kut khui awhkawng loet hy.
Ἐζήτουν οὖν πάλιν αὐτὸν πιάσαι· καὶ ἐξῆλθεν ἐκ τῆς χειρὸς αὐτῶν.
40 Cekcoengawh Johan ing maa na baptisma a peeknaak Jordan tui caqai na Jesu taw cet tliah hy. Ce a hun awh ce awm nawh
Καὶ ἀπῆλθε πάλιν πέραν τοῦ Ἰορδάνου εἰς τὸν τόπον ὅπου ἦν Ἰωάννης τὸ πρῶτον βαπτίζων· καὶ ἔμεινεν ἐκεῖ.
41 a venawh thlang khawzah cun law uhy. Cekkhqi ing, “Johan ing kawpoek kyi them am sai man hlai hy, Johan ing anih akawng anak kqawnkhqi boeih ve thym hy,” ti uhy.
Καὶ πολλοὶ ἦλθον πρὸς αὐτόν, καὶ ἔλεγον ὅτι Ἰωάννης μὲν σημεῖον ἐποίησεν οὐδέν· πάντα δὲ ὅσα εἶπεν Ἰωάννης περὶ τούτου, ἀληθῆ ἦν.
42 Ce a hun awh thlang khawzah ing Jesu ce cangna uhy.
Καὶ ἐπίστευσαν πολλοὶ ἐκεῖ εἰς αὐτόν.