< Tingtoeng 95 >

1 Halo uh lah. BOEIPA taengah tamhoe uh sih lamtah mamih kah daemnah lungpang ham yuhui uh sih.
Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.
2 Amah mikhmuh ah uemonah neh kun uh sih lamtah laa neh amah taengah yuhui uh sih.
Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!
3 BOEIPA tah boeilen Pathen neh pathen boeih sokah boeilen Manghai la om.
Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;
4 Diklai kah a dungnah te a kut ah om tih tlang som rhoek khaw amah hut ni.
kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;
5 Tuitunli te amah hut tih amah ham ni a saii. Laikoeng khaw amah kut loh a hlinsai.
kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.
6 Halo uh lah bakop uh sih lamtah bawk uh lah sih. Mamih aka saii BOEIPA hmai ah yoethen uem uh sih.
Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.
7 Tihnin a ol te na yaak uh atah amah te mamih kah Pathen la om coeng tih mamih khaw a rhamtlim kah pilnam neh a kut khuikah boiva la n'omuh.
Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.
8 Khosoek kah Meribah neh Massah tue vaengkah bangla na thinko te mangkhak sak boeh.
Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,
9 Teah te na pa rhoek loh kai n'noemcai uh tih ka bisai a hmuh uh lalah kai n'loepdak uh.
a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.
10 Thawnpuei taengah kum likip ka ko-oek tih, “Pilnam he a thinko kho a hmang tih ka longpuei ming uh pawh,” ka ti coeng.
Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;
11 Te dongah kai kah duemnah khuila a kun uh pawt ham ka thintoek neh ka toemngam thil.
úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!

< Tingtoeng 95 >