< Tingtoeng 55 >
1 Rhotoeng neh aka mawt ham David kah hlohlai Aw Pathen, ka thangthuinah he hnatun lamtah ka lungmacil te rhael boeh.
A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól. Figyelj, oh Isten, imámra, ne húzódj el könyörgésemtől!
2 Kai taengah hnatung lamtah kai n'doo dae. Ka kohuetnah neh ka van tih ka pang ka ngawl.
Figyelmezz rám és hallgass meg engem, erőlködöm panaszomban és nyögök:
3 Halang kah phaepnah hman ah thunkha kah ol loh kai sola boethae han sop uh tih thintoek neh kai taengah a konaeh uh.
az ellenség szavától, a gonosznak szorítása miatt; mert jogtalanságot zúdítanak reám, és haraggal gyűlölnek engem.
4 Ka ko khuiah ka lungbuei loh phat tih dueknah mueirhih loh kai m'vuei khoep.
Szívem reszket én bennem, s halálos ijedelmek estek reám;
5 Kai taengah rhihnah neh thuennah halo tih, tuennah loh kai n'thing.
félelem és remegés jön belém, s elborít a borzadály.
6 Te vaengah, “U long nim kai ham vahui bangla ka phae han khueh koinih ka ding vetih kho ka sak sue,” ka ti.
Mondtam: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak, repülnék és megpihennék;
7 Yaoe A hla la ka cet sui tih, khosoek ah ka rhaehba mai lah sue. (Selah)
íme, messze elbujdosnék, megszállnék a pusztában! Széla.
8 Kai taengkah khohli khui lamloh, hlipuei a tloh khui lamloh kuepkolnah la ka tawn uh sue.
Oda sietnék, a hol menedékem van rohanó szél elől, vikar elől.
9 Ka Boeipa aw amih ol te haeh saeh lamtah dolh saeh, khopuei ah kuthlahnah neh tuituknah ni ka hmuh.
Rontsd meg, Uram, oszlasd meg nyelvüket, mert erőszakot és viszályt láttam a városban:
10 Khoyin khothaih vongtung taengah vikvuek uh tih a ko khuiah boethae neh thakthaenah om.
Nappal és éjjel körüljárják azt falain; jogtalanság és baj van ő benne.
11 Talnah loh a ko khuiah om tih, hnaephnapnah neh thailatnah loh toltung lamkah nong voelpawh.
Veszedelem van ő benne s nem mozdul el piaczáról elnyomás és csalárdság.
12 Kai aka veet he ka thunkha moenih, anih koinih ka phueih pawn ni. Kai taengah aka pomsang uh te ka lunguet moenih. Te koinih anih taeng lamloh ka thuh tak ni.
Mert nem ellenség gyaláz engem, azt elviselném, nem gyűlölőm fenhéjázott ellenem, ő előle elrejtőzném;
13 Tedae ka boeihlum neh ka thanat la ka hmaiben hlanghing khaw namah ni.
hanem te magamféle ember, társam és meghittem,
14 Baecenol neh tun ka tui uh tih, rhoihui neh Pathen im la ka cet uh coeng.
a kivel együtt édesen tanakodtunk, Isten házába jártunk a sokadalom közt.
15 Amih ko khuiah khaw, a lampahnah ah khaw thae uh. Te dongah amih te dueknah loh dueknah neh phae saeh lamtah, a hingnah te saelkhui la suntla uh saeh. (Sheol )
Rontson rájuk a lialál, szálljanak le az alvilágba elevenen; mert gonoszságok vannak lakukban, belsejükben. (Sheol )
16 Pathen te kai loh ka khue tih BOEIPA loh kai n'khang.
Én az Istenhez kiáltok fel, és az Örökkévaló megsegít engem.
17 Hlaem, mincang neh khothun ah ka lolmang tih ka ko vaengah ka ol han yaak.
Este és reggel és délben panaszkodom és nyögök, és ő hallotta szavamat;
18 Kai taengkah aka om rhoek he a yet dongah ka hinglu he caemrhal lamkah sading la n'lat.
kiváltotta békében lelkemet, az ellenem viselt harczból, mert sokan voltak ellenem.
19 Hlamat lamkah kho aka sa Pathen loh a yaak vetih amih te a phaep ni. (Selah) Amih taengah thovaelnah a om pawt bangla Pathen khaw rhih uh pawh.
Meghallja Isten és lealázza őket, az ősidőben trónoló — Szelá – kik számára nincsen változás és nem félték Istent.
20 A ngaimongnah taengah a kut a hlah tih, a paipi a poeih.
Kinyújtotta kezeit meghittjeire, megszentségtelenítette szövetségét.
21 A ka te maehtha bangla hnal dae a lungbuei tah caemrhal la om. A olka te situi lakah yaai dae tumca a mukuh.
Simább a vajnál szája, de harc a szíve; lágyabbak szavai az olajnál, de azok kirántott kardok.
22 Na thinrhih te BOEIPA taengah hal lamtah amah loh nang n'cangbam bitni. Aka dueng te kumhal ah bung sak mahpawh.
Vesd az Örökkévalóra terhedet, ő majd eltart téged; nem engedi soha tántorogni az igazat!
23 Tedae Pathen nang loh pocinah rhom khuila amih te na hlak ni. Hlang thii aka ngaih neh hlangthai palat kah khohnin te paekboe pah pawtnim? Kai long tah nang dongah ka pangtung ni.
Te pedig, Isten, leszállítod őket a verem gödrébe; vérontás és csalárdság emberei napjaik felét sem érik el, de én bízom benned.