< Tingtoeng 44 >

1 Aka mawt ham Korah ca rhoek kah Hlohlai Pathen aw, hlamat kum kah amamih tue ah na saii khoboe te, a pa rhoek loh kaimih ham a tae uh tih, kaimih hna neh ka yaak uh coeng.
A karmesternek. Kórach fiaitúl. Oktató dal. Isten, füleinkkel hallottuk, őseink elbeszélték nekünk; művet műveltél napjaik-ban, a hajdan napjaiban.
2 Na kut neh namtom na haek tih a pa rhoek te na thoh. Namtu te talh sak ham a pa rhoek na hlun.
Tenn kezeddel elűztél nemzeteket, és elültetted őket; sújtottál népeket, és kiterjesztetted őket.
3 A cunghang loh khohmuen pang sak uh pawt tih a bantha loh amih a khang moenih. Tedae amih te na moeithen dongah na bantang kut kah na bantha, na maelhmai kah khosae nen ni na khang.
Mert nem kardjukkal foglaltak el országot és karjuk nem segított nekik; hanem jobbod és karod és arczod világossága, mert kedvelted őket.
4 Ka manghai Pathen nang loh Jakob kah khangnah ham uen lah.
Te vagy királyom, oh Isten, rendeld e1 Jákób segítségét!
5 Nang rhang neh ka rhal rhoek te ka thoeh uh. Kaimih taengkah aka tlai rhoek na ming neh ka suntlae uh.
Általad döfjük le szorongatóinkat, neveddel tiporjuk le támadóinkat.
6 Ka liva dongah ka pangtung pawt tih ka cunghang loh kai n'khang moenih.
Mert nem íjjamban bízom, és kardom nem segít engem;
7 Tedae ka rhal kut lamkah kaimih nan khang tih kaimih kah ka lunguet rhoek te na yah sak.
hanem te segítottél meg szorongatóinktól, és gyűlölőinket megszégyenítotted.
8 Hnin takuem Pathen rhang neh ka thangthen uh tih na ming te kumhal duela ka uem uh ni. (Selah)
Istennel dicsekszünk egész nap és nevedet örökké magasztaljuk. Széla.
9 Tedae nan hlahpham tih kaimih kah hmaithae na saii dae ka caempuei taengla na pawk tloe moenih.
Ám elvetettél s meggyaláztál minket, és nem vonülsz ki hadainkkal;
10 Rhal taeng lamkah kaimih he hnuk la let nan khuen vaengah ka lunguet rhoek loh amamih vik te tukvat uh thae.
hátrafordulnunk engedsz szorongató elől, és gyűlölőink kedvükre prédálnak.
11 Boiv a bangla kaimih he maeh la nan mop tih namtom taengah kaimih he nan thaek nan yak.
Odaadsz bennünket mint juhokat eledelül, és a nemzetek közé elszórtál minket.
12 A rhoeh pawt dongah na pilnam na yoih dae amih phu nen khaw na rhoeng hae pawh.
Eladod népedet potom díjért, és nem tartottad sokra az ő árukat.
13 Imben rhoek ham kokhahnah, tamdaengnah neh kaepvai kah soehsalnah la kaimih nan khueh.
Gyalázattá tettél bennünket szomszédaink előtt, gúnynyá és csúffá a körülöttünk levőknek.
14 Namtom rhoek taengah thuidoeknah neh namtu pawt kah lu thuknah ham ni kaimih he nan khueh.
Példázattá teszel bennünket a nemzetek közt, fejesóválássá a népek közt.
15 Kamah kah mingthae loh hnin takuem kamah hmuh ah om tih,
Egész nap előttem van gyalázatom, és arczom szégyene elborított engem,
16 aka veet kah ol neh thunkha nah phu aka lo kah mikhmuh ah a hliphen dongah ka maelhmai he yahpohnah loh a thing khoep.
gyalázónak és káromlónak szavától, ellenség és boszúvágyó miatt.
17 He boeih loh kaimih taengah ha pai dae nang kan hnilh uh pawt tih na paipi dongah rhi ka lat uh moenih.
Mindez reánk jött, mégsem felejtkeztünk meg rólad, s nem tagadtuk meg szövetségedet,
18 Ka lungbuei he a hnuk la balkhong pawh. Kaimih khokan long khaw na caehlong te phaelh pawh.
Meg nem hátrált a mi szívünk, hogy léptünk elhajolt volna ösvényedről,
19 Tedae pongui kho ah kaimih nan phen tih dueknah hlipkhup neh nan khuk thil.
úgy hogy összezúztál minket sakálok helyén és homályt borítottál ránk.
20 Ka Pathen ming ka hnilh uh tih rhalawt pathen taengah kut ka phuel uh atah,
Ha megfelejtkeztünk volna Istenünk nevéről, hogy terjesztettük volna kezeinket idegen istenhez:
21 Lungbuei kah a huephael aka ming Pathen loh hekah he khe mahpawt a?
nemde Isten kutatná ezt, mert ő ismeri a szív rejtelmeit!
22 Nang ham dongah maeh aka ngawn kah boiva la poek uh tih hnin takuem ah kaimih n'ngawn uh.
Bizony, miattad öldöstek bennünket egész nap, úgy tekintettek mint vágásra való juhohat.
23 Haenghang laeh ba dongah lae na ih. Ka Boeipa, thoo laeh a yoeyah la nan hlahpham tarha mahpawh.
Ébredj, miért alszol, Uram? Serkenj, ne vess el mindétig!
24 Ba dongah lae na hmai na thuh tih kaimih pum kah phacipphabaem neh hnaemtaeknah na hnilh?
Miért rejted el arczodat, megfelejtkezel sanyarúságunkról és elnyomatásunkról.
25 Kaimih hinglu loh laipi dongla ngam tih kaimih bung loh diklai la khoem uh coeng.
Mert legörnyedt a porig lelkünk, földhöz ragadt a mi testünk.
26 Kaimih kah bomkung aw thoo lamtah na sitlohnah dongah kaimih n'lat dae.
Kelj föl segítségül nekünk, és válts meg minket szereteted kedvéért!

< Tingtoeng 44 >