< Tingtoeng 116 >

1 Ka huithuinah ol te BOEIPA loh a yaak coeng dongah ka lungnah.
Szeretem, hogy meghallja az Örökkévaló hangomat, könyörgésemet.
2 Kai taengla a hna a kaeng dongah ka hing tue khuiah ka khue ni.
Azért hajlította felém fülét, s napjaimon át szólítom.
3 Dueknah rhuihet neh saelkhui longcaek loh kai n'caeng. Citcai loh kai m'hmuh tih kothae loh m'vuei. (Sheol h7585)
Körülfogtak engem halálnak kötelei, és alvilágnak szorongásai értek, szorongást és bánatot értem; (Sheol h7585)
4 Te vaengah, “Aw BOEIPA ka hinglu he poenghal sak lah,” tila BOEIPA ming te ka khue.
de az Örökkévalónak nevét szólítom: oh Örökkévaló, szabadítsd meg lelkemet!
5 Lungvatnah BOEIPA tah dueng tih mamih kah Pathen loh a haidam.
Kegyelmes az Örökkévaló és igazságos, s Istenünk irgalmas.
6 BOEIPA loh hlangyoe a ngaithuen. Ka tlayae vaengah kai n'khang.
Megőrzi az együgyüeket az Örökkévaló; megfogytam, de segített nekem.
7 BOEIPA loh nang ham a phai coeng dongah aw ka hinglu na ngolbuel la ha mael laeh.
Térj vissza, lelkem, nyugalmadra, mert az Örökkévaló jót végzett rajtad!
8 Ka hinglu he dueknah lamkah, ka mik he mikphi lamkah, ka kho khaw thuihkoek dong lamkah nan pumcum sak.
Bizony, megmentetted lelkemet a haláltól, szememet a könytől, lábamat a taszitástól.
9 Te dongah mulhing khohmuen kah BOEIPA mikhmuh ah ka pongpa van ni.
Járhatek az Örökkévaló előtt az élők országaiban.
10 Kai loh, “Ka tholh tangkik,” ka ti vaengah pataeng ka tangnah.
Én hiszek, midőn így szólok: sanyarogtam én nagyon.
11 Kai loh ka tamto vaengah, “Hlang boeih he laithae ni,” ka ti.
Mondtam én elhamarkodásomban: az ember mind hazug.
12 Kai ham a thennah boeih he BOEIPA taengah metlam ka thuung eh?
Mivel viszonozzam az Örökkévalónak mind a jótéteményeit én irántam?
13 Khangnah boengloeng te ka pom vetih BOEIPA ming te ka khue ni.
Segítségnek serlegét emelem s az Örökkévalónak nevét szólítom.
14 BOEIPA taengkah ka olcaeng te a pilnam boeih kah mikhmuh ah ka thuung pawn ni.
Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
15 A hlangcim rhoek kah dueknah he BOEIPA mikhmuh ah vang.
Drága az Örökkévalónak szemeiben jámborainak a halála.
16 Aw BOEIPA, kai he na sal pai ni. Na salnu kah a ca, na sal kai he, ka kuelrhui lamloh nan hlam.
Oh Örökkévaló – mert szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia, megoldottad kötelékeimet.
17 Nang taengah uemonah hmueih ka nawn vetih BOEIPA ming te ka khue ni.
Neked áldozom hálának áldozatát, s az Örökkévaló nevét szólítom.
18 BOEIPA taengkah ka olcaeng te a pilnam boeih kah mikhmuh ah,
Fogadásaimat megfizetem az Örökkévalónak, előtte bizony egész népének.
19 BOEIPA im vongup neh Jerusalem nang khuiah ka thuung pawn ni. BOEIPA tah thangthen uh.
Az Örökkévaló házának udvaraiban, közepedben, oh Jeruzsálem! Hallelúja!

< Tingtoeng 116 >