< Tingtoeng 104 >
1 Aw ka hinglu, BOEIPA te uem lah. Ka BOEIPA Pathen namah tah na sang tangkik tih mueithennah neh rhuepomnah te na bai.
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2 Khosae neh himbai bangla muelh aka thing uh himbaiyan bangla vaan ah dup aka phaih,
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3 A imhman te tui soah aka ci, khomai te leng la aka saii, khohli phae neh aka cet,
A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4 khohli te a puencawn la aka saii tih hmai tak aka tueih loh,
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5 diklai khaw amah hmuen ah a suen tih kumhal ah tuen yoeyah pawh.
Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6 Anih te tuidung neh pueinak bangla na khuk tih tui rhoek loh tlang rhoek soah pai uh.
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7 Namah kah tluungnah dongah rhaelrham uh tih na khohum ol dongah tamto uh.
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8 Tlang tom a lan uh tih amih ham na suen kolbawn hmuen la suntla uh.
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9 Khorhi na suem te a poe uh thai pawt dongah diklai khuk ham ha mael uh thai pawh.
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10 Tuisih rhoek te soklong la a loei tlang rhoek laklo ah long uh.
A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11 Kohong kah mulhing boeih te tui a tul uh tih kohong marhang rhoek khaw a tuihalh dip uh.
Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12 A taengah vaan kah vaa loh kho a sak uh tih thingsam laklo ah a ol huphup loei.
Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13 Tlang boeih te a imhman lamkah aka suep, BOEIPAnamah kah kutci loh diklai te a hah sak.
A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14 Rhamsa ham sulrham poe tih, hlang kah thohtatnah hamla baelhing neh, diklai lamkah buh na thoeng sak.
A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15 Te dongah misurtui loh hlanghing thinko ko a hoe sak, situi loh maelhmai a hlampan sak tih buh loh hlanghing thinko a duel.
És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
16 BOEIPA loh a ling thingkung, Lebanon kah lamphai te a kum sakuh.
Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
17 Teah te vaa loh bu a tuk tih, bungrho loh hmaical dongah a im a khueh.
A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
18 Tlang sang boeih te sathai ham om tih, pango boeih khaw saphih ham hlipyingnah la om.
A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19 Khoning ham hla a saii tih khomik loh a khotlak khaw a ming.
Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
20 Khohmuep na khueh tih khoyin ha pawk vaengah duup kah mulhing boeih loh a khuiah yuel uh.
Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21 Maeh te sathueng rhoek loh a kawk thil uh tih a caak te Pathen taengah a tlap uh.
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
22 Khomik a thoeng neh vawl khoem uh tih a khuisaek la kol uh.
Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23 Hlang he a bisai ham neh a thohtatnah la kholaeh hil cet.
Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24 BOEIPA nang kah kutngo he yet tangkik. Te rhoek boeih te cueihnah nen ni na saii. Na hnopai rhoemah diklai ah baetawt coeng.
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25 Tuitunli aka len tih a dang, aka dangka ah, rhulcai mulhing a yit a len tae lek pawt la om bal.
Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26 Teah te sangpho rhoek loh pongpa uh tih a khuiah aka luem ham Leviathan te na saii.
Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27 A tuetang vaengah amih caak paek ham khaw amih loh namah taengla boeih lamso uh.
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28 Amih taengah na paek te a rhuh uh. Na kut na hlam tih hnothen kum uh.
Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29 Na maelhmai na thuh vaengah let uh. A hil na khoem pah vaengah pal uh tih laipi la bal uh.
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
30 Na mueihla na tueih daengah anmih te suen uh tih diklai maelhmai khaw na tlaih pueng.
Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31 BOEIPA kah thangpomnah tah kumhal duela om tih, a bibi dongah BOEIPA a kohoe saeh.
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32 Diklai a paelki vaengah thuen tih, tlang rhoek te a taek vaengah khuu.
A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33 Ka hingnah neh BOEIPA te ka hlai vetih ka om rhuet vaengah ka Pathen te ka tingtoeng ni.
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
34 Ka olding he anih ham a lungtui saeh. Kai tah BOEIPA dongah ka kohoe coeng.
Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35 Hlangtholh rhoek te diklai lamloh mitmoeng uh saeh lamtah halang rhoek khaw koep om boel saeh. Aw ka hinglu, BOEIPA tah a yoethen pai saeh tila BOEIPA te thangthen lah.
Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!