< Rhaengsae 3 >

1 Kai tah a thinpom caitueng dongkah phacipphabaem aka hmu hlang ni.
Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
2 Kai te m'hmaithawn tih hmaisuep ah n'caeh sak vaengah vangnah om pawh.
Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
3 Kai taengah a tloeng tangloeng tih khohnin yung ah a kut a hluem.
Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
4 Ka vin neh ka saa a hmawn sak tih ka rhuh a paep sak.
Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
5 Kai he rhahalung n'suem thil tih sue neh bongboepnah te m'ven thil.
Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
6 Ka khosak he khosuen kah aka duek bangla khohmuep ah ka om.
Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
7 Kai taengah khoep a biing tih ka rhohum loh n'nan he ka loeih pawh.
Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
8 Ka khue tih ka pang vaengah pataeng ka thangthuinah te a toeng.
Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
9 Lungrhaih neh ka longpuei a biing tih ka hawn a paihaeh sak.
Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
10 Kai taengah tah vom neh sathueng pataeng a huephael kah sathueng bangla amah rhongngol coeng.
Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
11 Ka longpuei ah m'phaelh sak tih kai n'soek dongah kai aka pong la n'khueh.
Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
12 A lii a phuk tih thaltang ham kutnoek la kai n'tai.
Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
13 Anih kah liva ca loh ka kuel khuila pawlh.
Bevitte veséimbe tegzének fiait.
14 Ka pilnam pum kah nueihbu neh khohnin yung ah amih kah rhotoeng la ka poeh.
Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
15 Ankhaa te kai ng'kum sak tih pantong neh kai m'hmilhmal sak.
Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
16 Ka no he lungcang neh a mawth tih hmaiphu khuiah kai m'vuei.
Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
17 Ka hinglu he ngaimongnah lamloh a hlahpham tih a then khaw ka hnilh.
Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
18 Te dongah kai kah hmailong neh BOEIPA lamkah ka ngaiuepnah khaw paltham coeng ka ti.
S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
19 Kai kah phaiphabaem neh ka airhoeng khaw, ka pantong neh ka anrhat khaw poek lah.
Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
20 A poek a poek vaengah ka khuikah ka hinglu tah tlayae la tlayae coeng.
Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
21 He he ka ngaiuep dongah ni ka lungbuei he ka mael puei.
Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
22 BOEIPA kah sitlohnah tah bawt pawt tih a haidamnah khaw muei pawh.
Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
23 Mincang ah na uepomnah thai khaw ping.
Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
24 Ka hinglu loh, “BOEIPA tah ka khoyo ni,” a ti dongah amah te ka ngaiuep van.
Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
25 BOEIPA tah amah aka lamtawn ham neh amah aka toem hinglu ham a then pah.
Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
26 BOEIPA kah loeihnah dongah tah rhingoel ngolsut ham khaw then.
Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
27 A camoe vaengah hnamkun a phueih te ni hlang ham khaw then.
Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
28 Amah soah a poeh bangla amah bueng khosa saeh lamtah kuemsuem saeh.
Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
29 A ka te laipi khuiah vuei saeh lamtah ngaiuepnah a om khaming.
Porba tegye száját – hátha van remény.
30 Amah aka ngawn ham a kam duen pah saeh lamtah kokhahnah neh kum saeh.
Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
31 Ka Boeipa loh kumhal duela a hlahpham ngawn moenih.
Mert nem vet el örökre az Úr.
32 Pae sak bal mai cakhaw a sitlohnah dongkah sitlohnah a khawk vanbangla a haidam bitni.
Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
33 Hlang ca te a lungbuei a phaep pah tih a pae sak bal moenih.
Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
34 Khohmuen kah thongtla boeih te a kho hmuiah a phop ham,
hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
35 Khohni kah mikhmuh ah hlang kah tiktamnah hnawt ham,
hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
36 A tuituknah neh hlang a khun sak ham khaw ka Boeipa loh a hmuh ngaih moenih.
hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
37 Ka Boeipa loh a uen pawt te om ni tila unim aka thui thai.
Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
38 A thae neh a then khaw Khohni ka lamloh thoeng pawt nim.
A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
39 A tholhnah sokah a tholhnah yuvat ah balae tih tongpa hlang hing loh a kohuet mai eh.
Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
40 Mamih kah longpuei he phuelhthaih tih n'khe phoeiah BOEIPA taengla mael uh sih.
Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
41 Mamih kah thinko neh kut he vaan kah Pathen taengah phuel uh sih.
Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
42 Kaimih kah boekoek neh nang kan koek uh te khodawk nan ngai uh moenih.
Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
43 Thintoek neh na cun uh vaengah kaimih nan hloem tih lungma ti kolla nan ngawn.
Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
44 Thangthuinah neh paan ham khaw namah te cingmai neh na cun uh.
Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
45 Kaimih he pilnam lakli ah yun-aek neh kawnhnawt la nan khueh.
Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
46 Ka thunkha boeih loh kaimih taengah a ka a ang uh.
Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
47 Birhihnah neh rhom khaw kaimih taengah omdamnah neh pocinah la thoeng.
Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
48 Ka pilnam nu kah a pocinah dongah ka mik he sokca tui la long.
Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
49 Ka mik loh a hawk vetih a bawtnah om pawt hil kak mahpawh.
Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
50 A dan neh BOEIPA loh vaan lamkah a hmuh duela.
míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
51 Ka khopuei tanu boeih kongah ka mik loh ka hinglu he a poelyoe.
Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
52 Lunglilungla maila kai he ka thunkha rhoek loh vaa bangla m'mae khaw m'mae uh mai.
Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
53 Ka hingnah te tangrhom ah a det uh kai taengah lungto a omtoem thil.
Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
54 Ka lu he tui loh a et vaengah tah n'tuiphih muema ka ti.
Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
55 BOEIPA na ming te tangrhom laedil lamloh kang khue.
Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
56 Ka hilhoemnah ham ka pang te hna na buem pawt dongah ka ol na yaak coeng.
Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
57 Namah kang khue khohnin ah na mop tih, “Rhih boeh,” na ti.
Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
58 Ka hinglu kah tuituknah khaw ka Boeipa loh na rhoe tih ka hingnah na tlan.
Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
59 BOEIPA aw ka lolhmaihnah na hmuh cakhaw ka laitloeknah dongah n'tang sak lah.
Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
60 Kai soah amih kah tawnlohnah boeih neh amih kah kopoek boeih te na hmuh.
Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
61 BOEIPA aw kai soah amih kah kokhahnah neh amih kah kopoek boeih te na yaak coeng.
Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
62 Khohnin yung ah a phungding ol neh kamah taengah kai m'pai thiluh.
Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
63 A hoepnah neh a painah ah, amih kah hnaelnah ni ka paelki.
Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
64 BOEIPA aw, amih kut dongkah khoboe neh a tiing la amih te thuung lah.
Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
65 Amih te lungbuei kotalh la khueh lamtah na tapvoepnah te amih soah thoeng sak.
Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
66 BOEIPA aw thintoek te na hloem dongah ni amih te vaan hmui lamloh na mitmoeng sak.
Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!

< Rhaengsae 3 >