Jonah 2
1 Jonah tah nga bung khui lamloh a Pathen BOEIPA taengah thangthui.
És imádkozott Jóna az Örökkévalóhoz, az ő Istenéhez, a halnak beleiből.
2 Te vaengah, “BOEIPA te kamah kah citcai lamloh ka khue tih kai n'doo coeng. Saelkhui bung khui lamloh bomnah kam bih vaengah ka ol na yaak coeng. (Sheol h7585)
Mondta: Szólítottam szorultságomból az Örökkévalót és meghallgatott engem; az alvilág méhéből fohászkodtam, hallottad szavamat. (Sheol h7585)
3 Kai he tuipuei tuilung neh tuiva laedil la nan voeih. Kai he na tuiphu boeih loh m'vael tih na lungkuk loh kai soah n'thing.
Bedobtál engem mélységbe, a tengerek szívébe, s folyam vett körül engem; mind a habjaid és hullámaid átvonultak rajtam!
4 Tedae, “Kai tah na mikhmuh lamloh kai n'haek cakhaw, na hmuencim bawkim te paelki ham ni ka koei,’ ka ti.
Én azt mondtam volt: elűzettem a to szemeid elől; ugyan megpillanthatom-e még szent templomodat?
5 Kai he tui loh ka hinglu duela a li tih, tuidung loh kai m'vael. Carhaek loh ka lu a bol.
Vizek körülfogtak engem lelkemig, ár vett engem körül; nád fonódik a fejemhez.
6 Tlang yung duela ka suntla tih diklai loh a thohkalh te kai ham kumhal duela a kalh. Tedae ka Pathen BOEIPA loh ka hingnah he vaam lamloh na doek.
Hegyek fenekéig szálltam alá, a földnek reteszei elzártak engem örökre, de felhoztad a veremből életemet, Örökkévaló, én Istenem!
7 Kai lamkah ka rhae vaengah BOEIPA te ka hinglu neh ka poek. Namah kah hmuencim bawkim ah ka thangthuinah te namah taengla ham pha.
Mikor bágyadozott bennem a lelkem, az Örökkévalóra gondoltam – és eljutott hozzád imádságom, a te szent templomodhoz.
8 A honghi aka ngaithuen rhoek loh a poeyoek la a sitlohnah a hnawt uh.
Akik őrizgetnek hamis hiábavalóságokat, szeretetüket hagyják el.
9 Tedae kai tah namah taengah uemonah ol neh kan nawn vetih ka caeng bangla BOEIPA lamkah khangnah te ka thuung ni,” a ti.
Én pedig a hála szavával áldozni akarok neked, a mit fogadtam, meg akarom fizetni – a segítség az Örökkévalóé!
10 Te phoeiah BOEIPA loh nga te a uen tih Jonah te laiphuei dongah a tha.
És szólt az Örökkévaló a halnak, és kiköpte Jónát a szárazföldre.
