Joba 37
1 He dongah ka lungbuei lakueng tih a hmuen lamloh cungpet.
Igenis, ezért remeg szívem s felszökken helyéből.
2 A ol dongkah khoponah te hnatun hnatun. A ka lamloh caitawknah thoeng.
Hallva halljátok hangja háborgását s a morajt, mely szájából kél;
3 Vaan boeih hmuiah a hlah tih a vangnah loh diklai hmoi duela pawk.
az egész ég alatt van terjedése és fénye a föld szélein.
4 A hnukkah a kawk ol khaw a hoemdamnah ol neh hum tih a ol a yaak vaengah rhaek uelh sak boeh.
Utána ordít a hang: dörög fenséges hangján, s nem tartja vissza, midőn hallatszik hangja.
5 Pathen loh a ol neh khobaerhambae a saii khungdaeng tih hum dae m'ming uh moenih.
Csodásan dörög Isten a hangján, nagyokat tesz, s nem ismerjük meg.
6 Vuelsong neh khotlan khonal te, 'Diklai ah om saeh,’ a ti vaengah khotlan khonal khaw a sarhi tak.
Mert a hónak mondja: szállj a földre, meg a hulló esőnek, hatalmasan hulló esőjének
7 Amah kutngo hlang boeih ming sak ham hlang boeih kah kut te rhodaek a soei pah.
Minden ember kezét lepecsételi, hogy megismerje alkotását minden halandó.
8 Te vaengah mulhing khaw a khui la kun tih a khuisaek ah kho a sak.
S bemegy a vad a leshelyre, és tanyáiban lakozik.
9 Cangpalam te imkhui lamloh, khosik te tlangpuei lamloh ha thoeng.
A kamarából szélvész jő és a szóró szelektől a hideg.
10 Pathen kah hiil lamloh rhaelnu khaw a khueh tih tui daang mangdaeng mangtok la om.
Isten leheletétől jég keletkezik s a vizek tágassága szilárddá lesz.
11 Khomai te cingtui loh a rhih sak tih cingmai loh amah kah vangnah te a taekyak.
Nedvességgel meg is terheli a felleget, szétterjeszti fényének felhőjét.
12 Te khaw diklai kah lunglai hman ah a uen boeih te saii hamla a niing, a niing dongah kuluk la a hil.
S az körökben egyre forog, kormányzása által, cselekvésök szerint, bár mire rendeli őket a földkerekség színén;
13 Te te caitueng lam khaw, a khohmuen ham khaw, sitlohnah ham khaw a thoeng sak.
hol ostorul, ha földjének javára van, hol szeretetre nyújtja.
14 Job, he he hnakaeng lah. Pai lamtah Pathen kah khobaerhambae he yakming lah.
Figyelj erre, Jób, állj meg és vedd észre Isten csodáit!
15 Te rhoek soah Pathen loh a khueh tih a cingmai kah vangnah a sae te na ming a?
Tudsz-e róla, midőn Isten ügyel rájuk, s tündökölteti felhőjének fényét?
16 Poeknah rhuemtuet, mangvawt khomai a haainah te na ming a?
Tudsz-e a fellegnek lengéséről, a tökéletes tudásúnak csodáiról?
17 Tuithim loh khohmuen a mong sak vaengah na himbai te aka bae sak,
Te, kinek melegek a ruhái, midőn a földet pihenteti a déli szél által.
18 Hmaidan a hlawn bangla khomong a thah la amah taengah na nulh thai aya?
Vele boltozod a mennyeket, melyek erősek, mint a szilárd tükör?
19 Amah taengah metla n'thui ham khaw kaimih tueng lah. Hmaisuep hmai ah n'tawn uh thai pawt oe.
Tudasd velünk, mit mondjunk neki! Mit sem hozhatunk fel a sötétség miatt.
20 Hlang loh a dolh hamla thui cakhaw ka thui bangla amah taengah a tae pa aya?
Jelentetik-e neki, hogy beszélek, avagy szólt-e ember, hogy elpusztíttassék?
21 Tahae ah khaw vangnah a hmuh uh moenih. A aa te khohli loh a yawn tih a caihcil hnukkah khomong dongah tueng.
Most ugyan nem látni a fényt, mely ragyogó a mennyekben; de a szél átvonul s megtisztítja azokat.
22 Tlangpuei lamkah sui te mueithennah rhih om Pathen taengla pawk.
Észak felől arany jön, Isten mellett félelmes fenség.
23 Tlungthang te thadueng a len dongah a tiktamnah m'hmuh lek moenih. Duengnah khaw a cungkuem dongah hlang a phaep moenih.
A Mindenhatót, nem érjük őt fel, a nagy erejűt, de a jogot és teljes igazságot nem sérti meg.
24 Hlang rhoek loh amah te a rhih uh tangloeng dongah lungbuei aka cueih rhoek takuem khaw a sawt moenih,” a ti.
Azért félik őt az emberek, nem nézi ő mind a bölcsszívűeket.
