Joba 3
1 Te phoeiah Job a ka te a ang tih a khohnin te a tap.
Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.
2 Te vaengah Job loh a doo tih,
És szóla Jób, és monda:
3 Amah kah thang nah khohnin neh, “Tongpa a yom,” a ti hlaem khaw paltham mai saeh.
Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.
4 Te khohnin te a hmuep la om palueng vetih, Pathen loh a so la toem pawt mako. Te dongah vangnah loh te soah sae boel saeh.
Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.
5 Te te hmaisuep neh dueknah hlipkhup loh suk saeh. A soah khomai yaal saeh lamtah, hlamhop hnin bangla let saeh.
Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.
6 Tekah hlaem te a hmuep loh lo saeh lamtah kum khat kah khohnin dongah a kohoe boel saeh, hla taenah dongah khaw kun boel saeh.
Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.
7 Tekah hlaem te pumhong la om saeh lamtah a khuiah omngaih laa cuen boel saeh ne.
Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.
8 Khohnin thae aka phoei thil tih, a coekcoe la Leviathan aka haeng loh, te te tap saeh.
Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.
9 Hlaemhmah aisi khaw hmuep saeh lamtah, khosae te lamtawn cakhaw sae boel saeh, mincang khosaeng te hmu boel saeh.
Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!
10 Ka bungko thohkhaih te a khaih mai vetih thakthaenah he ka mik lamloh a thuh mai kolla.
Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.
11 Balae tih bung khuiah ka duek pawh. Bungko lamloh ka thoeng tih ka pal hae.
Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?
12 Balae tih khuklu loh kai n'doe, balae tih rhangsuk loh n'khut.
Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!
13 Ka yalh to palueng koinih la ka ip mong vetih ka duem lah ni.
Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék –
14 Manghai rhoek neh a imrhong aka thoh diklai olrhoep rhoek taengla,
Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.
15 Amih taengkah sui mangpa rhoek neh a im ah tangka aka hawn rhoek taengah.
Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.
16 Rhumpu bangla n'thuh kanoek vetih vangnah aka hmuh noek pawh camoe rhoek bangla ka om pawt mako.
Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?
17 Teah te halang rhoek loh khoponah a toeng uh tih thadueng aka bawt khaw pahoi duem.
Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.
18 Thongtla rhoek te rhenten rhalthal uh tih, tueihno ol ya uh pawh.
A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.
19 Tanoe neh kangham khaw amah la om pahoi tih sal khaw a boei taeng lamloh sayalh coeng.
Kicsiny és nagy ott egyenlő, és a szolga az ő urától szabad.
20 Balae tih thakthaekung taengah vangnah, hinglu khahing taengah hingnah a paek?
Mért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek?
21 Dueknah hamla aka rhingda long khaw dang hae pawt tih kawn lakah te te a too.
A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.
22 Phuel a hmuh uh vaengah omngaihnah neh a ngaingaih la a kohoe uh.
A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.
23 A longpuei te hlang ham tah a thuh dae a taengah Pathen loh a mak pah.
A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.
24 Ka buh hmai ah ka hueinah ha pawk tih ka kawknah he tui bangla pha.
Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.
25 Birhihnah neh ka birhih akhaw kamah m'vuei tih ka rhih nawn te khaw kamah taengah thoeng.
Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam.
26 Ka dingsuek pawt tih ka mong pawh, ka duem pawt vaengah khoponah ha thoeng,” a ti.
Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.
