Joba 17
1 Ka mueihla he pat tih ka khohnin loh khum coeng, kai hamla coeng tih phuel om coeng.
Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
2 Ka taengah a omsasaipat pai moenih a? Te dongah amih koek ham khaw ka mik ah rhaeh pai saeh.
Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
3 Kai kah rhikhang he namah hamla khueh laeh. Anih te ulong ka kut dongla a khoom eh?
Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
4 Amih kah lungbuei te lungmingnah lamloh na khoem pah coeng. Te dongah na pomsang sak mahpawh.
Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
5 Khoyo la a hui a phoe vaengah a ca rhoek mik tah hma coeng.
A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
6 Kai he pilnam kah a thuidoek la n'khueh tih maelhmai dongkah timthoeihnah la ka om.
Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
7 Ka mik he konoinah neh hmang coeng tih ka pumrho he khokhawn bangla boeih om.
A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
8 Te dongah aka thuem khaw a pong sak tih lailak taengah ommongsitoe a haenghang sak.
Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
9 Tedae aka dueng loh amah longpuei te a tuuk vetih a kut cim khaw a thaa sai ni.
Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
10 Amih te boeih na mael sak uh coeng. Na pawk uh to cakhaw nangmih ah hlangcueih ka hmu mahpawh.
Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
11 Ka khohnin loh thok coeng. Ka thinko kah kohnek la ka poeknah mawth coeng.
Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
12 Khoyin te khothaih la a khueh tih, a hmuep tom te vangnah neh a yoei sak.
Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol h7585)
14 Vaam taengah, “A pa nang,” ka ti nah tih a rhit taengah, “A nu neh ka ngannu,” ka ti nah coeng.
A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
15 Te dongah menim ka ngaiuepnah tih ka ngaiuepnah he unim aka mae?
Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
