Daniel 10
1 Persia manghai Cyrus kah kum thum dongah, a ming Belteshazzar la a khue Daniel taengah ol a phoe pah. Te dongah oltak ol neh caempuei a len kah la om dae ol te a yakming tih a hmuethma khaw yakmingnah a khueh.
Czírusnak, Persia királyának harmadik esztendejében egy ige jelenteték Dánielnek, a ki Baltazárnak nevezteték; igaz az ige és nagy bajról való; és figyele az igére és megérté a látomást.
2 Te vaeng khohnin ah kai Daniel tah khohnin la yalh thum te nguekcoi neh ka om.
Azokon a napokon én, Dániel, bánkódtam három egész hétig.
3 Buh tui athenla ka ca pawt tih maeh neh misurtui khaw ka ka khuiah kun pawh. Khohnin yalh thum a cup hil situi ka hluk rhoe ka hluk pawh.
Kívánatos étket nem ettem, hús és bor nem ment az én számba, és soha sem kentem meg magamat, míg el nem telék az egész három hét.
4 Lamhmacuek hla kah hnin kul neh hnin li vaengah tah kai khaw Khiddekel tuiva puei kah langkaeng ah ka om.
És az első hónapnak huszonnegyedik napján, ímé én a nagy folyóvíznek, azaz a Hiddekelnek partján valék.
5 Ka mik te ka huel tih ka sawt vaengah hlang pakhat takhlawk pueinak neh tarha om tih a cinghen te Uphaz sui a nak.
És felemelém szemeimet, és látám, és ímé: egy férfiú, gyolcsba öltözve, és dereka ufázi aranynyal övezve.
6 A pum tah timsuih bangla om tih a maelhmai tah rhaek kah a mueimae bangla om. A mik tah hmaithoi hmai bangla om tih a ban neh a kho tah rhohum ngo kah a pang bangla om. A olthui ol tah hlangping ol bangla om.
És teste olyan mint a társiskő, és orczája olyan mint a villám, és szemei olyanok mint az égő szövétnekek, karjai és lábatája mint az izzó ércznek színe, és az ő beszédének szava olyan, mint a sokaság zúgása.
7 Kai Daniel kamah bueng long ni mangthui te ka hmuh. Tedae ka taengah aka om hlang rhoek loh mangthui te a hmuh uh moenih. Tedae amih te thuennah loh muep a tlak thil tih thuh hamla yong uh.
És egyedül én, Dániel láttam e látomást, a férfiak pedig, a kik velem valának, nem látták a látomást; hanem nagy rettenés szálla reájok, és elfutának, hogy elrejtőzzenek.
8 Kai khaw kamah bueng la ka cul tih mangthui a len he ka hmuh vaengah tah ka khuikah thadueng loh sueng voel pawh. Te vaengah ka mueithennah he kai taengah kutcaihnah la poeh tih thadueng nuen voel pawh.
És én egyedül hagyattam, és látám ezt a nagy látomást, és semmi erő sem marada bennem, és orczám eltorzula, és oda lőn minden erőm.
9 A olthui ol te ka yaak tih a olthui ol te ka yaak. Kai khaw ka om dae ka mik ip tih ka maelhmai diklai la ka khueh.
És hallám az ő beszédének szavát; és mikor hallám az ő beszédének szavát, én ájultan orczámra esém, és pedig orczámmal a földre.
10 Te vaengah kutvang loh kai te tarha m'ben tih ka khuklu neh ka kut kutbom ah kai n'hlinghloek.
És ímé, egy kéz illete engem, és felsegített térdeimre és tenyereimre;
11 Te vaengah kai te, “Tongpa sanaep Daniel, nang taengah ka thui bangla ol te yakming lamtah namah paihmuen ah pai. Nang taengah kai n'tueih coeng he. He ol he kai taengah a thui vaengah ka pai tih ka thuen.
És monda nékem: Dániel, kedves férfiú! Értsd meg a beszédeket, a melyeket én szólok néked, és állj helyedre, mert most te hozzád küldettem! És mikor e szót szólá velem, felállék reszketve.
12 Te phoeiah kai te, “Daniel rhih boeh, lamhmacuek khohnin lamloh yakming ham neh na Pathen mikhmuh ah yalh hamla na lungbuei te na paek. Na ol a yaak uh dongah kai khaw nang ol bangla ka lo coeng,” a ti.
És monda nékem: Ne félj Dániel: mert az első naptól fogva, hogy szívedet adtad megértésre és sanyargatásra a te Istened előtt, meghallgattattak a te beszédid, és én a te beszédeid miatt jöttem.
13 Tedae Persia ram kah mangpa tah kai hmai ah hnin kul hnin khat pai. Persia manghai rhoek taengah kamah la hnap ka cul dongah kai bom hamla mangpa lamhma rhoek khuikah pakhat Michael te tarha ha pai.
De Persiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és ímé Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a persa királyoknál;
14 A khohnin kah mangthui a om pueng dongah hmailong tue ah na pilnam taengah aka thoeng ham te nang yakming sak ham ka lo.
Jöttem pedig, hogy tudtodra adjam, a mi a te népedre az utolsó időkben következik: mert a látomás azokra a napokra szól.
15 Kai taengah a thui vaengah he ol bangla ka maelhmai diklai la ka khueh tih ka tum uh.
És mikor ilyen szavakkal szóla velem, orczámmal a földre esém és megnémulék.
16 Te dongah hlang ca rhoek kah mueiloh bangla ka hmuilai te tarha ham ben. Ka ka ka ang tih ka thui vaengah ka hmai ah aka pai te, “Ka boeipa aw, mangthui rhangneh kai soah ka tloh la poeh tih ka thadueng sai pawh.
És ímé, olyan valaki, mint egy ember-fia, megilleté ajkaimat és megnyitám a számat és szólék és mondám annak, a ki előttem álla: Uram, a látomás miatt reám fordulának az én fájdalmaim, annyira, hogy semmi erőm nincsen.
17 Ka boeipa taengah thui ham he ka boeipa kah sal loh metlam a noeng eh? Kai khaw tahae lamkah he ka khuiah thadueng thoo voel pawt tih ka khuikah ka hiil sueng voel pawh,” ka ti nah.
És mi módon szólhat ezzel az én Urammal ennek az én Uramnak szolgája? Hiszen bennem attól fogva nem álla meg az erő, és lélekzet sem marada bennem.
18 Te phoeiah a khoep tih hlang kah a mueimae bangla kai te m'ben tih kai n'thaphoh.
És ismét illete engem az emberhez hasonló, és megerősíte engem.
19 Te vaengah, “Sanaep hlang aw rhih boeh, nang taengah ngaimongnah om saeh. Moem uh lamtah thaom sak. Kai taengah a thui bangla ka thaom,” a ti. Tedae “Kai nan thaphoh bangla ka boei loh thui saeh,” a ti.
És monda: Ne félj, te kedves férfiú; békesség néked, légy erős és bizony erős! És mikor szóla velem, megerősödém, és mondék: Szóljon az én Uram, mert megerősítél engemet.
20 Te vaengah, “Na ming a? Balae tih nang taengla ka lo? Persia mangpa taengah vathoh hamla ka mael pawn vetih ka caeh neh Javan mangpa ha pai ni te.
És monda: Tudod-é, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a persa fejedelem ellen; és ha én kimegyek, ímé Görögország fejedelme jő elő!
21 Te cakhaw oltak ca khuikah a hlum te ni na taengah kan thui eh. Nang mangpa Michael bueng phoeiah tah te rhoek te kai taengah aka moem pakhat khaw a om moenih.
De megjelentem néked, a mi fel van jegyezve az igazság írásában; és senki sincsen, a ki én velem tartana ezek ellenében, hanem csak Mihály a ti fejedelmetek.
