< Caeltueih 28 >

1 Malta a ti sanglak tah sading la ka hmuh uh.
Miután szerencsésen megmenekültek, megtudták, hogy Máltának nevezik azt a szigetet.
2 Te vaengah kholong rhoek loh kaimih taengah lungnah a tueng sak te a mailai moenih. Rhotui ha pai tih khosik vaengah kaimih ham hmai boeih han toih uh tih n'doe uh.
A barbárok pedig nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántuk, mert tüzet raktak, és befogadtak mindnyájunkat, a bennünket ért zápor és hideg miatt.
3 Paul loh thingpaem pok at te a sisuk tih hmai dongah a pup hatah hmaihu khui lamkah rhulthae ha thoeng tih a kut a kap pah.
Amikor pedig Pál sok venyigét szedett, és a tűzre tette, egy vipera a melegből kimászva, a kezére ragadt.
4 A kut lamkah aka bat satlung te kholong rhoek loh a hmuh uh vaengah khat neh khat te, “Hekah hlang tah hlang aka ngawn la om tih tuili lamloh ha daem ngawn dae dantatnah loh anih he hing sak ham a hlah moenih,” a ti uh.
Amikor pedig látták a barbárok a kezéről függeni a mérges kígyót, azt mondták egymásnak: „Nyilván gyilkos ez az ember, akit nem hagyott élni a bosszúállás, noha a tengerből megszabadult.“
5 Tedae suva te hmai khuila a khoek tih a tloh lam khaw patang pawh.
De neki, miután a kígyót lerázta a tűzbe, semmi baja sem lett.
6 Tedae anih a duih ham neh a duek la rhup a cungku ham ni a lamtawn uh. Amih te puet lamso dae anih taengah a lang la a om pawt te a hmuh uh. Te dongah poehlip uh tih, “Anih he pathen ni,” a ti uh.
Azok pedig azt várták, hogy meg fog dagadni, vagy nagy hirtelenséggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig várták, és látták, hogy semmi baja nem lesz, megváltoztatták véleményüket, és istennek mondták őt.
7 Te vaengah a kaepvai hmuen te tah sanglak tongmang a ming ah Poplio kah khohmuen la om. Anih long te kaimih te n'doe tih hnin thum khuiah hlae hlae m'pah sak.
Annak a helynek a környékén voltak a sziget főemberének, név szerit Publiusznak mezei jószágai, aki befogadott minket és három napig nagy emberségesen vendégül látott.
8 Te vaengah Poplio kah a napa te satloh neh tamthae nat tih yalh. Te dongah anih te Paul loh a kun thil tih a kut a tloeng thil phoeiah a thangthui pah hatah anih te hoeih.
Történt pedig, hogy Publiusz atyja hideglelésben és vérhasban betegen feküdt. Pál bement hozzá, és miután könyörgött, kezeit rátéve meggyógyította őt.
9 Te tlam te a om dongah sanglak ah aka om tih tloh aka khueh rhoek long khaw ham paan uh tih hoeih uh.
Miután ez megtörtént, mások is, akik betegek voltak a szigeten, odajöttek hozzá, és meggyógyultak.
10 Kaimih he amih loh hinyahnah neh muep n'hinyah uh van dongah tuili ka kat uh vaengkah ham a ngoengaih uh te han sang uh.
Így nagy tisztességben álltunk, és amikor elindultunk, elláttak minden szükséges dologgal.
11 Hla thum phoeiah sangpho neh ka kat uh tih rhaiphae miknoek Alexandria sanglak ah sikca ka boek uh.
Három hónap múlva azután egy alexandriai hajón elindultunk, amely a szigeten telelt, és amelynek címere Kásztor és Pollux volt.
12 Te vaengah Surakousai la ka thoeng uh tih hnin thum ka om uh.
Szirakuzába eljutva, ott maradtunk három napig.
13 Te lamkah loh ka khoe uh tih Rhegion te kam pha uh. Tedae hnin at neh tuithim yilh ha hli tih a bae hnin ah Putioloi la ka pawk uh.
Onnan körülkerülve, eljutottunk Régiumba és mivel egy nap múlva déli szél támadt, másnap megérkeztünk Puteoliba.
14 Te ah te manuca rhoek ka hmuh tih amih loh hnin rhih om ham n'cael uh. Te phoeiah te Rom la ka cet uh tangloeng.
Ahol amikor atyafiakat találtunk, kértek minket, hogy maradjunk náluk hét napig, és úgy mentünk Rómába.
15 Te lamloh kaimih kawng te manuca rhoek loh a yaak uh tih kaimih doe hamla Appios kholung neh impoem pathum duela ha pawk uh. Amih a hmuh vaengah Paul loh thahluenah la a loh tihPathen te a uem.
Onnan is az atyafiak, amikor a dolgainkat meghallották, elénk jöttek Appii Forumig és Tres Tabernaeig. Mikor Pál meglátta őket, hálát adott az Istennek, és eltelt bizalommal.
16 Tedae Rom la ka kun uh vaengah Paul te amah aka tawt rhalkap neh amah ngaihloei ah om ham a paek.
Amikor pedig Rómába érkeztünk, a százados átadta a foglyokat a testőrség parancsnokának, Pálnak azonban megengedték, hogy külön lakjon az őt őriző vitézzel.
17 Hnin thum a cum phoeiah Judah rhoek kah a congkhang la aka om rhoek te a hueh tih a tingtun uh vaengah amih te, “Manuca rhoek ka hlang rhoek, kai tah Jerusalem lamloh Roman kut ah thongtla la m'voeih dae pilnam neh pacut rhoek kah khosing te a kingkalh la ka saii moenih.
Történt pedig, hogy három nap múlva magához hívatta Pál a zsidók ottani vezetőit. Mikor pedig összegyűltek, ezt mondta nekik: „Atyámfiai, férfiak, én jóllehet semmit sem vétkeztem a nép ellen, vagy az ősi szokások ellen, mégis foglyul adtak át Jeruzsálemből a rómaiak kezébe.
18 Amih loh kai he n'cae coeng dae dueknah neh a paelnaehnah te ka khuiah a om pawt dongah hlah ham a ngaih uh.
Miután ezek kihallgattak, el akartak bocsátani, mert semmi halálra méltó vétek nincs bennem.
19 Te vaengah Judah rhoek kah boekoek dongah Kaisar taeng pha ham ka tanolh. Ka namtu pawt bangla khat khat neh paelnaeh ham vik ha om.
De mivel a zsidók tiltakoztak ez ellen, kénytelen voltam a császárhoz föllebbezni, nem mintha a népem ellen volna valami vádam.
20 He kawng he kungsut tih ni nangmih muei hmuh ham neh uen ham kan cael uh,” a ti nah. Israel kah ngaiuepnah kongah thirhui neh n'ven coeng he.
Ezért hívattalak tehát titeket, hogy lássalak benneteket, és beszéljek veletek, mert Izrael reménységéért vettek körül ezzel a lánccal.“
21 Te daengah amih loh Paul te, “Nang kawng neh Judea lamkah capat te ka dang uh moenih, nang kawng pakhat khaw a thae la aka thui tih aka puen te manuca khui lamkah pakhat pataeng ha pawk moenih.
Azok pedig ezt mondták neki: „Mi felőled sem levelet nem kaptunk Júdeából, sem pedig az atyafiak közül nem jött ide senki, és nem jelentett, vagy mondott rólad semmi rosszat.
22 Tedae namah kah na poek te yaak ham ka ngaih uh. Buhlaelh kawng he tah khotomrhali ah boekoek la ka ming uh la om,” a ti uh.
Szeretnénk azért tőled hallani, milyen véleményen vagy. Mert e felekezet felől tudjuk, hogy mindenütt ellene beszélnek.“
23 Te dongah Paul ham a tue a hmoel uh tih a taengah pahnah hmuen ah muep ha pawk uh. Te vaengah Pathen ram te neh a uen tih a yoek phoeiah Moses olkhueng neh tonghma rhoek dongkah Jesuh kawng te amih ham mincang lamkah hlaemhmah duela a saep pah.
Kitűztek tehát neki egy napot, és sokan eljöttek hozzá a szállására, akiknek nagy bizonyságtétellel szólt az Isten országa felől, reggeltől estig igyekezve meggyőzni őket a Jézus felől való dolgokról, úgy a Mózes törvénye, mint a próféták alapján.
24 Te vaengkah a thui te hlangvang loh a rhooi tih hlangvang loh a hnalval pah.
Némelyek hittek az ő beszédének, mások nem hittek.
25 Te dongah a hlinghlang la om uh tih khat neh khat moeng uh thae. Paul kah a thui ol pakhat tah, “Mueihla Cim loh na pa rhoek te tonghma Isaiah dong lamkah,
Mivel pedig nem egyeztek meg egymással, szétoszlottak, miután Pál ezt a mondatot mondta nekik: „Jól szólott a Szentlélek Ézsaiás próféta által a mi atyáinknak ezt mondva:
26 'Pilnam taengah he cet lamtah thui pah. Hnavue neh na yaak sui dae na hmuhming loengloeng mahpawh. Hmuh khaw na hmuh uh sui dae na hmat uh loengloeng mahpawh.
»Eredj el a néphez és mondd: Hallván halljatok, és ne értsetek; és nézvén nézzetek, és ne lássatok!
27 Pilnam he a ko talh tih, a hna nen khaw a hnatun uh tloel. A mik khaw a him uh. Mik neh hmu uh tih hna nen khaw yaak uh vaengah thinko neh a hmuhming uh vetih rhoeh ha bal uh vaengah amih te ka hoeih sak lah ve,’ a ti tih a thui te thuem coeng.
Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallanak, és szemeiket behunyják, hogy szemeikkel ne lássanak, füleikkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.«
28 Te dongah Pathen kah khangnah he namtom rhoek taengla a thak vaengah amih loh a yaak uh ham te nangmih taengah om sak ham ming uh,” a ti nah.
Tudjátok hát meg, hogy a pogányoknak küldetett az Istennek ez üdvössége, és ők meg is hallgatják.“
29 Te vaengah amah kah impham dongah kumhnih puet ngol pai tih,
Mikor ezeket mondta, a zsidók maguk között sokat vitatkozva elmentek.
30 a taengla aka kun rhoek te boeih a doe.
Pál pedig két egész esztendeig maradt az ő saját bérelt szállásán, és fogadta mindazokat, akik odamentek hozzá.
31 Pathen kah ram te a hoe tih Boeipa Jesuh Khrih kawng khaw sayalh la phaeng phaeng boeih a thuituen.
Hirdette az Isten országát, és teljes bátorsággal, minden akadály nélkül tanított az Úr Jézus Krisztusról.

< Caeltueih 28 >