< Tingtoeng 88 >
1 Ezrakhi hoel Heman kah hlohlai aka doo Mahalath aka mawt ham Korah koca rhoek kah Tingtoeng laa Kai kah khangnah Pathen BOEIPA, namah hmaiah khoyin khothaih ka pang.
Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
2 Ka thangthuinah loh namah mikhmuh la ha pawk saeh. Ka tamlung he na hna kaeng thil lah.
jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
3 Ka hinglu he yoethae loh hah coeng tih ka hingnah he Saelkhui a paan coeng. (Sheol )
Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol )
4 Tangrhom la aka suntla rhoek neh n'moeh tih a dawn aka sai mueh hlang bangla ka om.
Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
5 Aka duek rhoek taengah a rhoe tih phuel kah aka yalh rhok te na ngaidam voel kolla na kut dong lamkah na tuiphih banghui lamni ka om coeng.
a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
6 Kai he a laedil kah tangrhom ah, khohmuep ah, a cok ah nan khueh.
Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
7 Na kosi te kai soah na tloeng tih na tuiphu tom neh nan phaep.
Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
8 Kamah kah hmaiben nawn khaw kai taeng lamkah nan lakhla sak. Amih kah tueilaehkoi la kai nan khueh dongah n'nan uh tih ka coe thai pawh. (Selah)
Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
9 Phacipphabaem khui lamkah nang kang khue ham khaw ka mik kha coeng. BOEIPA namah taengah hnin takuem ka kut ka phuel.
Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
10 Aka duek rhoek ham khobaerhambae na saii pah atah sairhai a aka thoo vetih namah n'uem eh? (Selah)
A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
11 Nang kah sitlohnah te phuel khuiah, na uepomnah te Abaddon ah a thui aya?
Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
12 Nang kah khobaerhambae te khohmuep khuiah, namah kah duengnah te lunghnilh kho ah a ming uh aya?
Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
13 Tedae kai loh BOEIPA nang taengah ka pang tih mincang kah ka thangthuinah loh namah n'doe.
Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
14 BOEIPA aw ba dongah nim ka hinglu he na hlahpham tih kai taeng lamkah na maelhmai na thuh mai?
Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
15 Kai mangdaeng he ka camoe lamkah ka pal coeng. Nang taengkah mueirhih ka phueih tih ka ngaidaeng.
Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
16 Na thinsa loh kai soah n'khuk tih namah kah hihhamnah loh kai m'biit uh coeng.
Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
17 Tui bangla kai n'hil uh tih, khohnin yung ah kai malh m'vael.
Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
18 Ka lungnah ka paya khaw kai taeng lamkah nan lakhla sak tih khohmuep ni ka hmaiben coeng.
Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.