Tingtoeng 142

1 David kah Hlohlai, lungko khuila a om vaengkah Thangthuinah BOEIPA taengla ka ol neh ka pang tih BOEIPA taengah ka ol neh n'rhen lah ka ti.

Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor. Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.

2 A mikhmuh ah ka kohuetnah ka kingling tih ka citcai khaw a mikhmuh ah ka phoe.

Kiöntöm előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat,

3 Ka khuikah ka mueihla rhae tih ka pongpa nah caehlong ah kai ham pael tung cakhaw ka hawn he na ming.

Mikor elcsügged bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, a melyen járok, tőrt hánytak elém.

4 Bantang la paelki lamtah Kai ham ka hmat hlang om pawh tila hmu van lah. Kai ham tah thuhaelnah khaw bing coeng tih ka hinglu aka toem khaw om pawh.

Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem.

5 BOEIPA taengah ah ka pang tih, “Namah he mulhing khohmuen ah ka hlipyingnah neh ka khoyo coeng,” ni ka ti.

Hívlak téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén;

6 Mat ka tlayae coeng dongah ka tamlung taengla hnatung lah. Kai lakah aka tlung tih kai aka hloem rhoek taeng lamloh kai n'huul lah.

Figyelmezz esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg engem üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálamnál!

7 Kai hinglu he rhomhmop lamloh coe sak lamtah na ming te uem saeh. Kai he nan thuung ham coeng dongah aka dueng rhoek tah kamah taengah a bulbo uh ni.

Vezesd ki lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem.