Joshua 10
1 Joshua loh Ai a buem vaengah Jerikho neh Jerikho manghai taengkah a saii bangla Ai neh Ai manghai taengah a saii tih a thup te khaw, Gibeon khosa rhoek, amih khuikah aka om rhoek khaw Israel neh mooi a thuung uh thae te Jerusalem manghai Adonizedek loh a yaak.
Volt pedig, midőn hallotta Adóni-Cédek, Jeruzsálem királya, hogy Józsua bevette Ájt és elpusztította – amint tett Jeríchóval és királyával, úgy tett Ájjal és királyával – és hogy békét kötöttek Gibeón lakói Izraéllel és közepettük maradtak:
2 Ram kah khopuei rhoek khuiah Gibeon tah pakhat nah khopuei bangla len. Ai lakah a len dongah tongpa hlangrhalh boeih long pataeng mat a rhih uh.
akkor nagyon féltek, mert nagy város volt Gibeón, mint bármelyike a királyvárosoknak s mert nagyobb volt Ájnál s mind az emberei vitézek.
3 Te dongah Jerusalem manghai Adonizedek loh Hebron manghai Hoham, Jarmuth manghai Piram, Lakhish manghai Japhia neh Eglon manghai Debir te a tah.
Akkor küldött Adóni-Cédek, Jeruzsálem királya, Hókámhoz, Chebrón királyához, Pireámhoz, Jarmút királyához, Jáfiához, Lákhis királyához és Debírhez, Eglón királyához, mondván:
4 Te vaengah, “Kai taengla ha yoeng uh lamtah kai n'bom uh dae. Joshua taeng neh Israel ca rhoek taengah moi aka thuung Gibeon ke tloek uh dae sih,” a ti nah.
Jöjjetek föl hozzám, és segítsetek engem, hogy megverjük Gibeónt, mert békét kötött Józsuával és Izraél fiaival.
5 Te dongah Amori kah manghai panga neh Jerusalem manghai, Hebron manghai, Jarmuth manghai, Lakhish manghai, Eglon manghai loh tingtun uh tih a lambong neh boeih khoong uh. Te phoeiah Gibeon ah a rhaeh thil uh tih a vathoh thil uh.
Erre gyülekezett és fölment az emóri öt királya: Jeruzsálem királya, Chebrón királya, Jarmút királya, Lákhís királya, Eglón királya, ők meg egész táboruk; táboroztak Gibeón ellen és harcoltak ellene.
6 Te vaengah Gibeon kah hlang rhoek te Gilgal rhaehhmuen kah Joshua taengla a tueih uh tih, “Na sal rhoek taengah na kut han hlong boeh. Kaimih taengah koe halo lamtah kaimih he n'khang mai. Tlang kah khosa Amori manghai boeih loh kaimih taengla a tingtun uh dongah kaimih m'bom dae,” a ti nah.
Ekkor küldtek Gibeón emberei Józsuához a táborba Gilgálba, mondván: Ne vedd le kezeidet szolgáidról; jöjj fel hamar, szabadíts föl minket és segíts, mert ellenünk gyülekeztek mind a hegységben lakó emórinak királyai.
7 Te dongah Joshua amah neh amah taengkah caemtloek pilnam boeih, tatthai hlangrhalh boeih khaw Gilgal lamloh a khoong puei.
S fölment Józsua Gilgálból, ő és az egész hadnép vele és mind a derék vitézek.
8 Tedae BOEIPA loh Joshua taengah, “Amih te rhih boeh, na kut dongah kan tloeng coeng dongah amih khuikah pakhat khaw na mikhmuh ah pai mahpawh,” a ti nah.
És szólt az Örökkévaló Józsuához: Ne félj tőlük, mert kezedbe adtam őket; nem fog megállani senki közülük előtted.
9 Gilgal lamkah khoyin khing a caeh puei vaengah Joshua loh amih taengla buengrhuet pawk.
És reájuk csapott Józsua hirtelen; egész éjjel vonult fel Gilgálból.
10 Amih te Israel mikhmuh ah BOEIPA loh a khawkkhek tih Gibeon ah hmasoe len neh a tloek uh. Te phoeiah amih te Bethhoron tangkham long ah a hloem tih Azekah neh Makkedah duela a tloek.
És megzavarta őket az Örökkévaló Izraél előtt: megverte őket nagy vereséggel Gibeónban; üldözte őket Bét-Chóron hágója felé és megverte Azékáig és Makkédáig.
11 Amih khaw Israel mikhmuh lamloh Bethhoron singling ah rhaelrham uh. Tedae amih te BOEIPA loh Azekah duela vaan lamkah lungcang len neh a lun thil. Te dongah Israel ca rhoek loh cunghang neh a ngawn lakah lungcang rhael dongah aka duek te muep duek uh ngai.
És történt, mikor megfutamodtak Izraél elől – épen Bét-Chóron hegylejtőjén voltak – az Örökkévaló hullatott reájuk nagy köveket az égről, Azékáig és meghaltak; számosabbak azok, kik meghaltak a jégeső kövei által, azoknál, akiket megöltek Izraél fiai karddal.
12 Te dongah Joshua loh BOEIPA te a voek tih, “Aw BOEIPA Amori he Israel ca kah mikhmuh la tihnin ah tloeng pah laeh. Israel mikhmuh ah khomik loh Gibeon ah, hla long khaw Aijalon kol ah duem dae saeh,” a ti nah.
Akkor beszélt Józsua az Örökkévalóhoz, a mely napon az Örökkévaló Izraél fiai elé adta az emórit, és így szólt Izraél szemei előtt: Nap, Gibeónban várj, s hold, Ajjálón völgyében!
13 Te dongah a thunkha namtom te phu a loh hil khomik loh duem tih hla khaw uelh. Jashar cabu dongah khaw, 'Vaan boengli ah khomik loh pai tih hnin at puet ah hat khum pawh,’ tila a daek moenih a?
És várt a nap és a hold megállott, míg a nemzet bosszút nem áll ellenségein. – Nemde meg van írva az Igazak könyvében. – Megállt a nap az ég közepén és nem sietett lemenni majd teljes egy napig.
14 A mikhmuh ah tekah khohnin bang neh BOEIPA loh hlang ol a hnatun tih Israel ham aka vathoh BOEIPA he a om noek moenih.
És nem volt olyan nap mint amaz, sem annak előtte, sem annak utána, hogy hallgatna az Örökkévaló ember szavára; mert az Örökkévaló harcolt Izraélért.
15 Te phoeiah Joshua neh Israel pum loh te Gilgal kah rhaehhmuen la bal uh.
S visszatért Józsua, és egész Izraél ő vele a táborba, Gilgálba.
16 Te vaengah manghai panga te rhaelrham uh tih Makkedah kah lungko khuiah thuh uh.
Megfutamodott amaz öt király és elrejtőztek a barlangban Makkédában.
17 Tedae Joshua taengah a puen pa tih, “Makkedah kah lungko khuiah aka thuh manghai panga te a hmuh uh coeng,” a ti nah.
S jelentették Józsuának, mondván: Megtaláltatott az öt király elrejtőzve a barlangban Makkédában.
18 Te dongah Joshua loh, “Lungko kah a rhai ah lungnu lungrhang paluet thil uh lamtah aka tawt ham koi hlang khaw hlah uh.
És mondta Józsua: Gördítsetek nagy köveket a barlang szájára és rendeljetek melléje embereket, hogy őrizzék őket.
19 Tedae nangmih loh na thunkha hnuk na hloem uh te toeng uh mueh la amih te tloek uh. Amih te nangmih kut dongah BOEIPA na Pathen loh han tloeng coeng dongah a khopuei la kun sak ham amih te hlah uh boeh,” a ti nah.
Ti pedig meg ne álljatok, üldözzétek ellenségeiteket és vágjátok le a hátul levőket; ne engedjétek őket városaikba jutni, mert kezetekbe adta őket az Örökkévaló, a ti Istentek.
20 Joshua neh Israel ca rhoek loh amih te bawt a tloek vaengah hmasoe len muep om tih dalh milh uh. Tedae amih khuiah aka coe tih rhaengnaeng rhoek tah khopuei hmuencak la pawk uh.
És volt, midőn végzett Józsua meg Izraél fiai azzal, hogy megverjék őket igen nagy vereséggel, amíg végük lett – menekülők pedig menekültek közülük és bejutottak az erősített városokba –
21 Te dongah pilnam pum loh Makkedah rhaehhmuen kah Joshua taengah sading la mael uh. A hmui a lai loh Israel ca rhoek hlang pakhat khaw hlavawt pawh.
akkor visszatért az egész nép a táborba Józsuához, Makkédába békében; nem öltötte ki Izraél fiai közül egy ellen sem a nyelvét senki.
22 Te vaengah Joshua loh lungko kah a rhai te ong uh lamtah lungko khui lamkah manghai panga te kai taengla hang khuen uh,” a ti nah.
És mondta Józsua: Nyissátok föl a barlang száját, vezessétek ki hozzám ezt az öt királyt a barlangból.
23 Te dongah lungko khui kah manghai panga la Jerusalem manghai, Hebron manghai, Jarmuth manghai, Lakhish manghai, Eglon manghai te a khuen pa uh.
És így tettek, kivezették hozzá ezt az öt királyt a barlangból: Jeruzsálem királyát, Chebrón királyát, Jarmút királyát, Lákhís királyát, Eglón királyát.
24 Manghai rhoek te Joshua taengla a khuen uh vaengah Israel hlang boeih te Joshua loh a khue tih anih taengla aka pawk caemtloek hlang kah rhalboei rhoek taengah, “Halo uh manghai rhoek he a rhawn ah na kho tloeng thil uh,” a ti nah. Te dongah halo uh tih amih rhawn dongah a kho a tloeng uh.
És volt, amint kivezették a királyokat Józsuához, szólította Józsua Izraél minden emberét és mondta a harcosok vezéreinek, a kik vele mentek: Közeledjetek, tegyétek lábatokat e királyok nyakára. Közeledtek és nyakukra tették lábukat.
25 Te phoeiah amih te Joshua loh, “Rhih boeh, rhihyawp boeh, thaahuel lamtah namning sak. Nangmih loh na vathoh thil na thunkha rhoek boeih te BOEIPA loh a saii bitni,” a ti nah.
És szólt hozzájuk Józsua: Ne féljetek és ne rettegjetek; legyetek erősek és bátrak, mert így fog tenni az Örökkévaló mind az ellenségeitekkel, akikkel ti harcoltok.
26 Amih te khaw Joshua loh a tloek tih a duek sak. Thing panga dongah a kuiok sak tih kholaeh due thing dongah dingkoei uh.
S azután megverte és megölte őket Józsua, és felakasztatta öt fára; és maradtak fölakasztva a fákon estig.
27 Khotlak tue a lo vaengah Joshua loh a uen tih amih te thing dong lamloh a hlak uh. Amih te a thuh nah uh lungko khuiah pahoi a voeih uh tih lungko rhai kah lungnu a kuk uh te tihnin due hnorhuh la om pueng.
Volt pedig naplementekor, megparancsolta Józsua és levették őket a fákról és dobták a barlangba, ahol elrejtőztek volt és raktak nagy köveket a barlang szájára egészen a mai napig.
28 Tekah khohnin dongah Joshua loh Makkedah te a loh tih cunghang ha neh a ngawn. A manghai neh a khuikah hinglu boeih te khaw a thup pah tih rhaengnaeng khaw paih pawh. Jerikho manghai taengkah a saii bangla Makkedah manghai taengah khaw a saii.
Makkédát pedig bevette Józsua azon a napon, megverte azt a kard élével meg királyát – elpusztítván őket – és mind a lelket, mely benne volt, nem hagyott menekülőt; úgy tett Makkéda királyával, amint tett Jeríchó királyával.
29 Te phoeiah Joshua neh Israel pum te Makkedah lamloh Libnah la kat uh tih Libnah te a vathoh thil uh.
És vonult Józsua és egész Izraél ő vele Makkédából Libnába és harcolt Libna ellen.
30 Libnah te khaw BOEIPA loh Israel kut ah a paek. Te dongah a manghai te cunghang ha neh a ngawn tih a khuikah hinglu boeih te rhaengnaeng khaw hlun pawh. Te vaengah Jerikho manghai taengkah a saii bangla a manghai taengah khaw a saii.
És adta az Örökkévaló azt is Izraél kezébe, meg a királyát, és megverte a kard élével és mind a lelket, mely benne volt, nem hagyott benne menekülőt; úgy tett királyával, amint tett Jeríchó királyával.
31 Te phoeiah Joshua neh Israel pum loh Libnah lamkah Lakhish la thoeih tih a vathoh thil, a rhaeh thil.
S vonult Józsua és egész Izraél ő vele Libnából Lákhísba; táborozott ellene és harcolt vele.
32 Lakhish te khaw Israel kut dongah BOEIPA loh a paek. A hnin bae dongah te te a buem thai tih cunghang ha neh a tloek. A khuikah hinglu boeih te khaw Libnah bangla boeih a saii.
És adta az Örökkévaló Lákhíst Izraél kezébe, bevette azt a második napon és megverte a kard élével és mind a lelket, mely benne volt; mind a szerint, amint tett Libnával.
33 Te vaengah Lakhish te bom ham Gezer manghai Horam te cet. Tedae anih khaw Joshua neh a pilnam loh rhaengnaeng a sueng pawt hil a tloek.
Akkor fölvonult Hórám, Gézer királya, hogy segítse Lákhíst, de megverte őt Józsua meg népét, míg nem hagyott közüle menekülőt.
34 Te phoeiah Joshua neh Israel pum te Lakhish lamkah Eglon la thoeih uh tih vathoh thil hamla a rhaeh thil uh.
Erre vonult Józsua és egész Izraél ő vele Lákhísból Eglónba; táboroztak ellene és harcoltak ellene.
35 Amah khohnin ah Eglon te a buem uh tih cunghang ha neh a ngawn uh. A khuikah hinglu boeih te khaw amah khohnin ah Lakhish a saii bangla boeih a thup.
Bevették azt azon a napon és megverték a kard élével, mind a lelket pedig, mely benne volt, elpusztította azon a napon; mind a szerint, amint tett Lákhíssal.
36 Te phoeiah Joshua neh Israel pum tah Eglon lamloh Hebron la cet tih a tloek uh.
S fölvonult Józsua és egész Izraél ő vele Eglónból Chebrónba, és harcoltak ellene.
37 Te te a buem uh vaengah a manghai neh a khopuei boeih, a khuikah hinglu boeih khaw, cunghang ha neh a ngawn uh. Eglon taengah boeih a saii bangla a khuikah hinglu te boeih a thup tih aka rhaengnaeng khaw hlun voel pawh.
Bevették azt és megverték a kard élével, meg királyát és mind a városait és mind a lelket, mely benne volt, nem hagyott menekülőt, mind a szerint, amint tett Eglónnal; elpusztította azt és mind a lelket, mely benne volt.
38 Te phoeiah Joshua neh Israel pum te Debir la bal tih a vathoh thil uh.
Ekkor visszatért Józsua és egész Izraél ő vele Debír felé és harcolt ellene.
39 Debir a buem vaengah khaw a manghai neh a khopuei boeih te cunghang ha neh a ngawn uh. Hebron a saii bangla Debir khaw a saii tih rhaengnaeng om mueh la a khuikah hinglu boeih te a thup uh. Libnah neh Libnah manghai taengkah a saii bangla Debir manghai taengah khaw a saii.
Bevette azt, meg királyát és mind a városait, megverték azokat a kard élével és elpusztították mind a lelket, mely benne volt, nem hagyott menekülőt; amint tett Chebrónnal, úgy tett Debírral és királyával és amint tett Libnával és királyával.
40 Te dongah Israel Pathen BOEIPA kah a uen vanbangla Joshua loh tlang paengpang boeih neh Negev khaw, kolrhawk neh tuibah khaw a tloek. A manghai boeih te rhaengnaeng om mueh la hiil aka khueh boeih khaw a thup.
Megverte Józsua az egész országot; a hegységet, a délvidéket, az alföldet, a lejtőket meg mind a királyaikat, nem hagyott menekülőt; mind a lelket pedig elpusztította, amint megparancsolta az Örökkévaló, Izraél Istene.
41 Te phoeiah Joshua loh Kadeshbarnea lamloh Gaza due, Goshen khohmuen pum neh Gibeon duela a tloek.
Megverte őket Józsua Kádés-Barneától Azzáig, meg Gósen egész földjét Gibeónig.
42 Tedae Israel ham te Israel Pathen BOEIPA loh a vathoh pah dongah ni te rhoek kah manghai rhoek neh a khohmuen te Joshua loh voei khat la boeih a buem thai.
S mind e királyokat és országokat elfoglalta Józsua egyszerre, mert az Örökkévaló, Izraél Istene, harcolt Izraélért.
43 Te daengah Joshua neh Israel pum tah Gilgal kah rhaehhmuen la bal uh.
Ekkor visszatért Józsua és egész Izraél ő vele a táborba, Gilgálba.
