Joba 38
1 BOEIPA loh Job te hlipuei khui lamloh a doo tih,
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
2 Mingnah aka tal olthui neh cilsuep aka hmuep sak te unim?
Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
3 Hlang bangla na pumpu yen lamtah nang kan dawt bangla kai he n'tueng laeh.
Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
4 Diklai ka suen vaengah melam na om? Yakmingnah na ming atah thui lah.
Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
5 U loh a khodang a khueh khaw na ming van nim? A soah rhilam aka yueng khaw unim?
Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
6 A buenhol te me dongah nim a buen tih, a bangkil lung te unim aka thuinuet?
Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
7 Mincang aisi rhoek rhenten tamhoe uh tih Pathen ca rhoek boeih yuhui uh.
Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 Tuitunli te a bung lamloh a poh tih a coe vaengah thohkhaih neh a tlaeng.
s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
9 Kai loh cingmai kah a pueinak neh anih kah yinnah hni khaw ka khueh pah.
midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
10 Ka oltlueh he anih ham ka tlueh pah tih thohkalh neh thohkhaih khaw ka khueh pah.
és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
11 He hil ka ti vaengah ha mop lamtah koei boeh. Na hoemdamnah tuiphu te he ah he khueh laeh.
és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
12 Namah tue vaengah mincang ke na uen a? Khothaih ke na ming tih amah hmuen ah khothaih a om khaw na ming.
Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
13 Te lamkah halang rhoek khoek ham neh diklai hmoi a tuuk sak ham khaw.
Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
14 Dikpo kutbuen bangla poehlip tih pueinak bangla pai.
elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
15 Halang rhoek te amamih kah vangnah a hloh pah tih ban a thueng khaw a tlawt sak.
s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
16 Tuitunli kah tuiput la na pawk tih tuidung kah khenah dongah na pongpa vai a?
Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
17 Nang taengah dueknah vongka rhoek ah uh tih dueknah hlipkhup vongka te na hmuh a?
Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
18 Diklai hmuenka duela na yakming nim? A cungkuem la na ming atah thui lah.
Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
19 Vangnah aka om longpuei he menim? Hmaisuep kah a hmuen he melae?
Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
20 Te te amah khorhi la na thak van tih a im kah a hawn khaw na yakming van nim?
hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
21 Nang n'sak tih na khohnin kah a tarhing a puh daengah ni na ming pueng.
Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
22 Vuelsong thakvoh khuila na kun tih rhaelnu thakvoh na hmuh a?
Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
23 Te te rhal tue vaengkah ham khaw, caemrhal neh caemtloek tue vaengkah ham khaw ka tuem pueng.
melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
24 Diklai ah kanghawn loh a taekyak tih, vangnah loh a tael longpuei te menim?
Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
25 Tuilong lungpook ham neh rhaek ol ham longpuei aka tael te unim?
Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
26 A khuiah tongpa aka om pawh khosoek neh hlang aka tal khohmuen ah khaw rhotui aka tlan sak la,
hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
27 khohli rhamrhael neh imrhong aka hah sak la, toitlim annoe aka poe sak la om coeng.
Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
28 Khotlan te a napa om a? Buemtui tuicip te ulong a sak?
Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 Rhaelnu he u kah bungko lamkah nim a thoeng tih, vaan vueltling te ulong a sak?
Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
30 Tui khaw lungto bangla thuh uh tih tuidung hman ah khal.
Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
31 Airhitbom kah omngaih omloe te na hlaengtang tih buhol phueihrhui khaw na hlawt thai aya?
Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
32 Mazzaroth aisi te amah tue vaengah na thoeng sak tih Ayish aisi te a ca rhoek neh na mawt a?
kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
33 Vaan kah khosing te na ming atah amah kah laithuithainah te diklai ah na khueh a?
Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
34 Na ol te khomai dongla na huel thai tih tuili tui te na khuk thai a?
Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
35 Rhaek na tueih vaengah cet uh tih nang taengah, “Kaimih la he,” a ti uh a?
Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
36 Kodang khuila cueihnah aka khueh te unim? Kopoek khuiah yakmingnah aka pae te unim?
Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
37 Cueihnah neh khomong aka tae te unim? Vaan tuitang aka thael te unim?
Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
38 Me vaengah lae Laipi a hlawn la a hlom tih dikmuh a man sak?
Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
39 sathuengnu hamla maeh na mae pah tih sathuengca kah hingnah na tom pah a?
Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
40 Me vaengah lae a khuisaek ah a ngam uh tih thingpuep khui ah a kol uh?
midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
41 A sakah te vangak ham aka tawn pah te unim? A camoe, a camoe uh vaengah tah Pathen taengah bomnah a bih uh dae caak mueh la kho a hmang uh.
Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
