Joba 33
1 Job, ka olthui hnatun dae lamtah ka ol boeih he hnakaeng thil laeh.
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Ka ka ong coeng he. Ka ka khuikah ka lai loh a thui.
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Ka ol he ka lungbuei dueng lamkah tih ka hmuilai kah mingnah loh cimphan la a thui.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 Pathen Mueihla loh kai n'saii tih Tlungthang kah hiil loh kai n'hing sak.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Kai thuung hamla na coeng mak atah tawn uh lamtah ka mikhmuh ah pai laeh.
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 Pathen taengah kai he nang ka bangla ka om tih kai khaw dikpo lamkah ni m'pet.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Kai he mueirhih moenih nang n'let sak mako. Ka kut long khaw nang n'nan thil mahpawh.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Tedae ka hna ah na thui tih olthui ol khaw ka yaak.
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 “Ka cil tih boekoek ka khueh moenih. Ka caih tih kai taengah thaesainah om moenih.
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 Te cakhaw kai taengkah noihhainah a hmuh vaengah kai amah kah thunkha bangla a moeh.
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 Ka kho he hloong dongah a buen tih ka caehlong boeih a dawn,” na ti.
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Tedae na tang moenih he. Pathen he hlanghing lakah a len dongah nang te kan doo.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Balae tih amah te na ho. A ol te boeih n'doo moenih ta.
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Pathen loh pakhat la a thui dae a hmuhming pawt atah hnavoei la a thui.
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 Ih loh hlang a hnah vaengkah khoyin olphong mueimang ah khaw, thingkong dongkah a ngam vaengah khaw,
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 Hlang hna te a khui sak tih amih kah rhalrhingnah neh a daeng pah.
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 Hlang loh a khoboe lamkah a nong sak tih hlang lamkah koevoeinah a khuk pah.
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 A hinglu te vaam khui lamloh, a hingnah te pumcumnah loh a paan khui lamkah a hoeptlang.
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 A thingkong dongah nganboh neh a tluung tih tuituknah loh a rhuhrhong boeih te phat a thuek pah.
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 A hingnah loh buh te khaw a hinglu loh hoehhamnah maeh khaw a lawt pah.
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 A saa te caphoei cuk bangla mueihmuh ah a khah tih a rhuh a hmuh pawt khaw a ming sak.
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 A hinglu loh vaam khuila, a hingnah te aka duek rhoek taengla pawk.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 Anih kah duengnah te hlang taengah aka puen la thawngkhat lamkah pakhat ngawn tah amah taengah puencawn oldoe om khaming.
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 Te dongah anih te a rhen mai vetih, 'Tlansum ka dang tih hlan kah aka suntla khui lamloh anih he doek laeh,’ ti mai koinih.
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 A saa te camoe bangla noe vetih a cacawn tue vaengkah bangla saibawn suidae.
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 Pathen taengah a thangthui vanbangla anih te a moeithen ta. A maelhmai te tamlung neh a hmuh vaengah tah anih te hlanghing taengah duengnah neh a mael sak.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 Hlang rhoek taengla a mae tih, “Ka tholh tih a thuem te a paihaeh sak dae kai taengah n'yook sak moenih.
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 Kamah hinglu, hinglu van tah hlan a paan khui lamloh a lat. Te dongah ka hingnah neh a hingnah loh vangnah te hmu saeh.
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 He boeih he Pathen loh hlang taengah voei nit voei thum a saii ne.
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 Hlan khui lamkah a hinglu te hingnah khosae neh tue hamla a mael sak.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Job nang hnatung lamtah kai ol he hnatun. Hilphah lamtah kai loh kan thui eh.
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Kai nan thuung ham ol a om atah thui lah. Nang tang sak ham ka ngaih dongah ni.
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 Kai taengkah he na hnatun pawt atah hilphah lamtah nang te cueihnah kan cang sak bitni,” a ti nah.
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
