Joba 28
1 Cak ham a khorhui om tih sui ham khaw a ciil nah hmuen om.
Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
2 Thicung khaw laipi lamloh a loh tih lungto te rhohum la a tlae.
a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
3 A bawtnah te a hmuep neh a khuetnah a cungkuem hil a khueh. Anih loh lungto te a hmuep neh dueknah hlipkhup ah khaw a hoem.
Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
4 Soklong te aka bakuep taeng lamloh a yoe tih kho neh caeh khaw a hnilh uh. Hlanghing lamkah aka tlayae rhoek khaw hinghuen uh.
Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
5 Diklai amah lamloh buh thoeng tih a hmui ah hmai bangla om.
A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
6 A lungto te minhum hmuen tih a taengah sui laipi om.
Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
7 A hawn te vatlung loh ming pawt tih maisi mik loh hmu pawh.
Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
8 Te te sa ca rhoek loh cawt pawt tih te donglong te sathuengca long khaw pawn pawh.
nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
9 Hmailung soah a kut a hlah tih tlang pataeng a yung ah a phil.
A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
10 Sokko lungpang dongah a khoel tih umponah cungkuem khaw a mik loh a hmuh.
A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
11 Tuiva tuilong khaw a kueng tih olhuep te khosae la a khuen.
Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
12 Tedae me rhoek ah nim cueihnah a hmuh tih yakmingnah hmuen he menim?
De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
13 A phu te hlanghing loh ming pawt tih mulhing khohmuen ah a hmuh moenih.
Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
14 Tuidung loh, “Te te kai ah moenih,” a ti tih tuitunli loh, “Kai taengah moenih,” a ti.
A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
15 Te ham te cui cilh khaw pae thai pawt tih cueihnah a phu te cak khaw a khiing pah.
Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
16 Ophir sui nen khaw, oitha lung vang nen khaw minhum nen khawting pawh.
nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
17 Te te sui neh canglung neh tluk pawt tih a hnothung he suicilh hnopai bal moenih.
nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
18 Maerhuhlung neh disaehlung khaw thui lawk pawt tih cueihnah rhovoep tah lungvang lakah then.
a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
19 Te te Kusah vaya nen khaw tluk pawt tih sui cilh nen khaw ting pawh.
nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
20 Te dongah cueihnah he me lamkah nim ha pawk tih yakmingnah hmuen he menim?
A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
21 Mulhing boeih kah mik lamloh a thuh pah tih vaan kah vaa taeng lamloh a thuh.
El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
22 Abaddon neh dueknah loh, “A olthang te kaimih hna neh ka yaak uh,” a ti.
Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
23 Pathen loh a longpuei a yakming tih a hmuen te khaw amah loh a ming.
Isten érti az útját és ő tudja helyét.
24 Amah loh diklai khobawt hil a paelki tih vaan hmui khaw boeih a hmuh.
Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
25 Yilh kah a khiing a khueh pah tih tui khaw cungnueh neh a nueh.
hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
26 Amah loh khotlan ham rhi a suem tih rhaek ol ham khaw longpuei a khueh.
Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
27 Cueihnah te a hmuh tih a tae. Cueihnah te a sikim sak tih a khe bal.
akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
28 Hlang taengah khaw, 'Ka Boeipa hinyahnah he cueihnah la om tih boethae lamloh nong he yakmingnah,’ a ti,” a ti nah.
és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
