< Joba 25 >
1 Te phoeiah Shuhi Bildad loh a doo tih,
Felele pedig a Sukhból való Bildád, és monda:
2 “A taemrhai ham neh birhihnah he amah hut ni. Amah kah hmuensang ah rhoepnah a saii.
Hatalom és fenség az övé, a ki békességet szerez az ő magasságaiban.
3 A caem taengah hlangmi om nim? U soah nim amah kah vangnah a hlah pawh.
Van-é száma az ő sereginek, és kire nem kél fel az ő világossága?
4 Te dongah hlanghing he Pathen taengah metlam a tang thai? Huta kah a sak te metlam a cim eh?
Hogy-hogy lehetne igaz a halandó Isten előtt, hogyan lehetne tiszta, a ki asszonytól született?
5 A mikhmuh ah hla pataeng khaw aa pawt tih aisi khaw a cil moenih.
Nézd a holdat, az sem ragyogó, még a csillagok sem tiszták az ő szemei előtt.
6 Hlanghing aisat a rhit banghui ni, hlang capa khaw talam banghui,” a ti nah.
Mennyivel kevésbé a halandó, a ki féreg, és az embernek fia, a ki hernyó.