Joba 19
1 Job loh a doo tih,
Felelt Jób és mondta:
2 Me hil nim ka hinglu na pae sak vetih ol neh kai nan phop uh ve?
Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
3 Voei rha ka hmai na thae sak uh coeng, kai nan toeh te na yak pawh.
Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
4 Ka taengah ka tholh a rhaeh pueng dongah ka palang tueng pataeng ngawn.
De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
5 Kai soah na pantai mai tih kai kokhahnah bangla kai taengah na tluung tueng pai.
Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
6 Pathen loh kai n'khun sak tih amah kah tluum te ka kaepvai ah a vael.
tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
7 Kuthlahnah te ka doek tih bomah ka bih cakhaw n'doo pawt dongah tiktamnah om pawh.
Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
8 Ka caehlong he a biing tih ka muk tloel. Ka hawn ah a hmuep a khueh.
Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
9 Kai kah thangpomnah te kai dong lamloh a pit tih ka lu dongkah rhuisam khaw a dul.
Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
10 Kai kaepvai lamloh m'palet tih ka pongpa vaengah ka ngaiuepnah he thing bangla a puen.
Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
11 A thintoek he kai taengah a sai vaengah kai he amah taengah a rhal bangla m'moeh.
Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
12 Anih kah caem te rhenten ha pawk uh tih a longpuei te kai m'picai thil uh. Te phoeiah ka dap ah pin rhaeh uh.
Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
13 Ka manuca rhoek kai taeng lamloh lakhla coeng tih ka ming rhoek khaw kai lamloh kholong uh coeng.
Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
14 Ka yoei uh rhoek loh n'toeng uh tih ka ming uh rhoek loh kai n'hnilh uh coeng.
Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
15 Ka im pah neh ka salnu rhoek loh kholong bangla kai m'poek uh. Amih mikhmuh ah kholong hlang la ka om.
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
16 Ka sal te ka khue dae oei pawh. Anih te ka ka neh ka hloep.
Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
17 Ka mueihla he ka yuu taengah a kholong pah tih ka bungko kah ka ca rhoek taengah khaw rhennah ka bih.
Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
18 Casenca rhoek long pataeng kai he n'hnaep uh tih, ka thoh vaengah kai he n'thui uh coeng.
Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
19 Ka baecenol dongkah hlang boeih loh kai n'tuei uh tih ka lungnah he kamah taengah poehlip uh.
Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
20 Ka vin neh ka saa hil khaw ka rhuh dongla kap tih ka no dongkah nohli neh ka loeih.
Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
21 Ka hui rhoek nangmih loh kai n'rhen uh, kai n'rhen uh. Pathen kut loh kai he m'ben coeng.
Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
22 Balae tih Pathen bangla kai nan hloem uh. Kai saa lamkah khaw na hah uh hae mahpawh.
Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
23 Kai ol a daek uh te unim a paek bal. Cabu dongkah bangla a unim a paek vetih a taem uh ve?
Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
24 Thi cacung neh kawnlawk te lungpang dongah a yoeyah la a dae uh.
vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
25 Kai tah kai aka tlan te hing tih hmailong kah laipi dongah thoo ni tila ka ming.
De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
26 Ka vin hnukah he hluep uh cakhaw, ka saa dongah Pathen ka hmuh bitni.
S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
27 Kai kamah long khaw ka hmuh vetih ka mik long khaw a hmuh pueng ni. Te dongah ka rhang kah ka kuel loh rhalawt te a hue moenih.
A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
28 Ka khuikah ol hnun a hmuh parhi te, “Anih te metlam n'hloem eh?” na ti uh akhaw,
Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
29 nangmih te cunghang hmai ah bakuep uh laeh. Amah dumlai tah dumlai bangla na ming uh hamla cunghang lamlothaesainah kosi om coeng,” a ti.
rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.
