Joba 14
1 Huta kah a sak hlang he a khohnin toi tih khoponah khaw hah.
Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.
2 Rhaipai bangla phuelh tih a oh uh. Khokhawn bangla yong tih pai voel pawh.
Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.
3 Te soah ngawn tah na mik tueng tih kai he na taengkah laitloeknah dongla na khuen.
Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?
4 Rhalawt lamloh a cuem la aka khueh te unim? Pakhat pataeng om pawh.
Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.
5 A khohnin neh a hla taenah khaw namah taengah hangdang. A oltlueh te a oltlueh bangla na saii tih poe thai pawh.
Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.
6 Anih lamloh vawl mangthong lamtah amah hnin at kutloh bangla a ngaingaih hil toeng saeh.
Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.
7 Thing ham tah a vung akhaw ngaiuepnah om pueng. Te dongah koep mikhing vetih a dawn khaw ngoeng mahpawh.
Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.
8 Diklai khuiah a yung patong mai tih laipi khuiah a ngo duek cakhaw,
Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:
9 tui bo ah duei vetih thinghloe bangla a pae cawn ni.
A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.
10 Tedae hlang tah duek tih rhaa uh coeng. Hlang he a pal phoeiah tah melam a om.
De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?
11 Tuitunli lamkah tui khaw khawk dae tuiva loh a khah vaengah tah kak.
Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:
12 Hlang khaw yalh tih thoo voel pawh. Vaan a om pawt due khaw haenghang pawh. Amih te ih kung lamloh haenghang uh mahpawh.
Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.
13 Unim saelkhui ah a paek lah ve? Kai he nan khoem lah vetih na thintoek a mael duela kai nan thuh lah mako. Kai hamla oltlueh na khueh vetih kai nan poek mako. (Sheol h7585)
Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam! (Sheol h7585)
14 Hlang he duek koinih hing venim? Kamah kah caempuei hnin boeih he ka thovaelnah a pawk hil ka lamtawn bitni.
Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.
15 Nan khue vaengah kai loh nang te ka doo bitni. Na kut dongkah bibi dongah na moo bitni.
Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.
16 Ka khokan he na tae pawn vetih ka tholhnah khaw na dawn mahpawh.
De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!
17 Ka boekoek hnocun khuiah catui a hnah thil tih kai kathaesainah na dah thil bitni.
Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.
18 Tedae Tlang khaw cungku tih moelh. Lungpang pataeng a hmuen lamloh thoeih.
Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;
19 Lungto khaw tui loh a hoh tih a kongnawt loh diklai laipi a yo. Te dongah hlanghing kah ngaiuepnah na pal sak.
A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.
20 Anih te a yoeyah la na khulae tih a hmai a tal la a van daengah anih te na tueih.
Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.
21 A ca rhoek a thangpom uh dae a ming moenih. Muei uh cakhaw amih a yakming moenih.
Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.
22 Tedae a pumsa tah a taengah tih thak a khoeih tih a hinglu khaw amah hamla nguekcoi,” a ti.
Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.
