Joba 10
1 Ka hingnah soah ka hinglu loh a ko-oek coeng. Ka kohuetnah he kamah taengah ka sah tih ka hinglu a khahing hil ka thui.
Megundorodott lelkem életemtől, nekieresztem majd panaszomat, hadd beszélek lelkem keservében.
2 Pathen taengah, “Kai m'boe sak boeh, balae tih kai nan ho, kai m'ming sak.
Megmondom Istennek: Ne kárhoztass engem, tudasd velem, mi miatt pörölsz velem!
3 Na kut thaphu na hnawt vaengah halang kah cilsuep dongah na sae tih na hnaemtaek te nang ham then a?
Illik-e hozzád, hogy nyomorgatsz, hogy megveted kezeid szerzeményét, míg a gonoszok tanácsa fölött fényt árasztasz?
4 Hlanghing he na sawt tih na hmuh bangla nang taengah pumsa mik om a?
Testi szemeid vannak-e neked, avagy mint halandó lát, úgy látsz-e?
5 Na khohnin he hlanghing khohnin bangla, na kum khaw hlang khohnin bangla om a?
Mint halandó napjai, olyanok-e napjaid, avagy éveid, mint férfi napjai,
6 Te dongah kai kathaesainah te na tlap tih ka tholhnah hnukah nan toem.
hogy keresgéled bűnömet és vétkem után kutatsz,
7 Ka boe pawt tih na kut lamloh a huul thai pawt te na mingnah dongah om pataeng.
noha tudod, hogy nem vagyok bűnös s nincs, ki kezedből menthet?
8 Na kut loh kai n'noih pai tih thikat la kai n'saii akhaw kai nan dolh pawn ni.
Kezeid alakítottak engem és elkészítettek egyaránt köröskörül – és megsemmisítnél?
9 Amlai bangla kai nan saii tih laipi la kai nan mael sak te poek mai lah.
Gondolj csak rá, hogy mint agyagot készítettél te engem, s porba térítsz engem vissza?
10 Suktui bangla kai nan sui tih sukkhal bangla kai nan khal sak moenih a?
Nemde mint a tejet kiöntöttél engem s mint a sajtot összefolyattál;
11 Kai he ka vin ka saa neh nan dah tih ka rhuh neh tharhui neh nan cun.
bőrbe és húsba öltöztettél és csontokkal meg inakkal átszőttél;
12 Hingnah neh sitlohnah te kai taengah nan khueh tih ka mueihla loh na ngoldoelh a ngaithuen.
életet és szeretetet míveltél velem s gondviselésed megőrizte szellememet.
13 Tedae na thinko ah na khoem he na khuiah tila ka ming.
De ezeket tartogattad szívedben, tudom, hogy ez volt benned:
14 Ka tholh sitoe cakhaw kai nan ngaithuen dongah kai kathaesainah lamloh kai nan hmil moenih.
ha vétkezem, megvigyázol engem és bűnöm alól föl nem mentesz.
15 Ya-oe kai he ka boe akhaw, ka tang akhaw ka lu ka dangrhoek moenih. Yah ka hah tih ka phacip phabaem loh n'yan.
Ha gonosz vagyok, jaj nekem; s ha igaz vagyok, föl nem emelhetem fejemet, jóllakva szégyennel és eltelve nyomorommal.
16 Sathuengca bangla a phul atah kai nan mae tih kai taengah khobaerhambae la na mael.
S ha magasra emelkednék, mint fenevadra vadásznál rám, s ismételve csodálatosan bánnál velem;
17 Na laipai neh kai hmai ah nan tlaih tih kai taengah na konoinah na hong. Thovaelnah neh caempuei la kai taengah na pai.
megújítanád tanúidat ellenem, sokszor tanúsítanád haragodat velem szemben: egymást felváltó hadak ellenem!
18 Balae tih bung khui lamloh loh kai nan poh. Ka pal palueng vetih mik loh kai m'hmu pawt mako.
S miért hoztál ki engem az anyaméhből? kimúltam volna s szem nem látna engem;
19 A om khaw a om pawt bangla bungko lamloh phuel la n'khuen.
mintha nem lettem volna, olyan volnék, a méhből a sírba vitettem volna.
20 Ka khohnin he bawn tih a muei la a muei moenih a? Kai lamkah he na dueh na dueh vetih ka ngaidip laem mako.
Nemde kevesek a napjaim, hagyj föl tehát; fordulj el tőlem, hogy földerülhessek egy keveset!
21 Ka caeh hlan vaengah hmaisuep khohmuen neh dueknah hlipkhup la ka mael pawt mako.
Mielőtt elmennék, hogy ne térjek vissza, sötétségnek és vakhomálynak országába,
22 khoyinnah kho tah dueknah hlipkhup a hmuep bangla om tih cikngae pawh. Te dongah a hmuep la sae,’ ka ti ni,” a ti.
országba, mely borús mint a homály, vakhomály, rend nélkül s fénylik – mint homály.
