Suencuek 7
1 Te phoeiah BOEIPA loh Noah taengah, “Tahae kah thawnpuei khuiah nang he kai hmai ah hlang dueng la kan hmuh coeng dongah namah neh na imkhui boeih loh lawng khui la kun laeh.
Monda az Úr Noénak: Menj be te, és egész házadnépe a bárkába: mert téged láttalak igaznak előttem ebben a nemzedékben.
2 Aka caih rhamsa boeih lamkah a tal neh a la parhih, parhih neh aka caih mueh rhamsa khuikah te tongpa neh a yal panit ah,
Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy be, hímet és nőstényét; azokból a barmokból pedig, a melyek nem tiszták, kettőt-kettőt, hímet és nőstényét.
3 Vaan kah vaa khaw diklai hman boeih ah a tii la hlun ham a hluei neh a la panit, panit ah namah taengla lo.
Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényét, hogy magvok maradjon az egész föld színén.
4 Tahae lamkah hnin rhih phoeiah tah diklai ah khothaih hnin likip neh khoyin hnin likip te kho ka tlan sak vetih diklai hman kah ka saii mulhing boeih te ka khoe ni,” a ti nah.
Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színéről minden állatot, melyet teremtettem.
5 Te dongah BOEIPA loh anih a uen vanbangla a cungkuem te Noah loh a saii.
Cselekedék azért Noé mind a szerint, a mint az Úr néki megparancsolta vala.
6 Diklai ah tuilii tui halo vaengah Noah tah kum ya rhuk lo.
Noé pedig hatszáz esztendős vala, mikor az özönvíz volt a földön.
7 Tuilii tui kongah Noah loh a ca rhoek khaw, a yuu khaw, a langa rhoek khaw, amah taengah aka om rhoek khaw, lawng khuila a khuen.
Beméne azért Noé és az ő fiai, az ő felesége, és fiainak feleségei ő vele a bárkába, az özönvíz elől.
8 Aka caih rhamsa lamkah khaw, aka caih pawh rhamsa lamkah khaw, vaa khaw, diklai ah aka yuel boeih khaw,
A tiszta barmok közűl, és a tisztátalan barmok közűl, a madarak közűl, és minden földön csúszó-mászó állat közűl,
9 Pathen loh Noah a uen vanbangla a hluei neh a la panit panit loh Noah taengkah lawng te a paan uh.
Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény: a mint Isten megparancsolta vala Noénak.
10 Hnin rhih a om phoeiah tuilii tui te khaw diklai ah halo.
Lőn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre.
11 Noah kah a hingnah te kum ya rhuk kum, a hla bae, hla kah hnin hlai rhih khohnin ah tuisih laedil puei boeih te phuet tih vaan rhoek kah bangbuet khaw ong uh.
Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának.
12 Te phoeiah khonal te diklai ah khothaih hnin likip neh khoyin hnin likip ah tlan.
És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel.
13 Amah tekah khohnin van vaengah Noah neh Noah kah a ca rhoek Shem, Ham, Japheth neh Noah yuu neh a langa pathum tah amah neh lawng khuila kun uh.
Ugyanezen a napon ment vala be Noé és Sém és Khám és Jáfet, Noénak fiai, és Noé felesége és az ő fiainak három felesége velök együtt a bárkába.
14 Amih neh mulhing boeih khaw amah hui la, rhamsa boeih khaw amah hui la, diklai ah aka yuel rhulcai boeih khaw amah hui la, vaa boeih khaw amah hui la, vathawt boeih neh phae aka khueh boeih khaw,
Ők, és minden vad az ő neme szerint és minden barom az ő neme szerint és minden csúszó-mászó állat, mely csúsz-mász a földön, az ő neme szerint és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat.
15 pumsa ah hingnah hil aka om boeih khuikah loh a bok bok la Noah taengkah lawng khuila kun uh.
Kettő-kettő méne be Noéhoz a bárkába minden testből, melyben élő lélek vala.
16 Te dongah Pathen kah a uen vanbangla pumsa boeih khuikah a hluei neh a la loh ham paan uh tih a kun uh phoeiah BOEIPA loh lawng te a khaih.
A melyek pedig bemenének, hím és nőstény méne be minden testből, a mint parancsolta vala Isten őnéki: és az Úr bezára utána az ajtót.
17 Tuilii te khaw diklai ah khohnin likip lo tih tui khaw yet. Te dongah lawng te a phoh hang tih diklai dong lamloh a pom.
Mikor az özönvíz negyven napig volt a földön, annyira nevekedének a vizek, hogy felveheték a bárkát, és az felemelkedék a földről.
18 Tui khaw len khungdaeng tih diklai ah muep a yet dongah lawng te tui hman soah cet.
A vizek pedig áradának és egyre nevekedének a földön, és a bárka jár vala a víz színén.
19 Te phoeiah tui te diklai ah bahoeng len tih vaan hmui boeih kah tlang sang rhoek boeih te a khuk.
Azután a vizek felette igen nagy erőt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának.
20 Tui te a so ben la dong hlai nga a sang dongah tlang rhoek te boeih a khuk.
Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb, minekutánna a hegyek elboríttattak vala.
21 Te dongah diklai ah aka yuel saa boeih neh vaa boeih, rhamsa khaw, mulhing khaw, diklai dongkah aka luem rhulcai boeih khaw, hlang khaw boeih pal.
És oda vesze minden földön járó test, madár, barom, vad, és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat; és minden ember.
22 A hnarhong khuiah hingnah mueihla hiil aka khueh boeih te khaw, lanhak ah aka om boeih te khaw duek uh.
Mindaz, a minek orrában élő lélek lehellete vala, a szárazon valók közűl mind meghala.
23 Te vaengah diklai hman kah mulhing boeih, hlang lamloh rhamsa due, rhulcai neh vaan kah vaa due, a khoe dongah diklai ah hmata uh. Tedae Noah neh lawng khuiah amah neh aka om rhoek bueng te sueng.
És eltörle az Isten minden állatot, a mely a föld színén vala, az embertől a baromig, a csúszó-mászó állatig, és az égi madárig; mindenek eltöröltetének a földről; és csak Noé marada meg, és azok a kik vele valának a bárkában.
24 Tui te khaw diklai ah khohnin ya neh sawmnga khuiah len.
És erőt vevének a vizek a földön, száz ötven napig.
The Great Flood
