Olrhaepnah 2
1 Te phoeiah, BOEIPAloh kai taengaha thui vanbangla n'hooiuh tih carhaek li long kah khosoek la n'caehuh phoeiah Seir tlang n'hil uh khaw khohninloh sencoeng.
Mi megfordultunk és vonultunk a pusztába, a nádastenger felé, amint szólt hozzám az Örökkévaló és megkerültük a Széir hegyét sok ideig.
2 Te dongah BOEIPAloh kai m'voek tih,
És szólt az Örökkévaló hozzám, mondván:
3 'Hekah tlang khaw puet na hiluh coeng. Te dongah tlangpuei ben la maeluh laeh.
Eleget kerülitek már ezt a hegyet, forduljatok északra,
4 Na pilnam te khaw uen lamtah namamihloh thuipah. Seir ahaka om na manuca Esau kocarhoek kah khorhiaka paan nangmih te n'rhih uh ni. Te dongah boeih ngaithuenuh.
A népnek pedig, parancsold meg, mondván: Ti átvonultok a ti testvéreitek, Ézsau fiainak határán; akik Széirben laknak, ők félnek tőletek, de ti őrizkedjetek nagyon;
5 Amih kah khohmuen te nangmih taengah kam paek pawt oeh dongah amih te huek boeh. Na kho khophakaha laeh pataeng khaw Seir tlang te tah Esau kah rho lamni ka paekcoeng.
ne támadjátok meg őket, mert nem adok nektek az országukból egy talpalatnyit sem, mert Ézsaunak adtam örökségül a Széir hegységet.
6 Buh khaw amih taengah tah tangka neh laiuh lamtah cauh. Tui pataeng khaw amih taengah tah tangka neh laiuh lamtah ouh.
Eledelt pénzen vegyetek tőlük, hogy ehessetek és vizet is pénzen vegyetek tőlük, hogy ihassatok.
7 Hekah khosoek khohamah na van uh te BOEIPA na Pathenloh a mingtih na kut dongkah bitat boeih dongah BOEIPA na Pathenloh na yoe a then sak. Tahae due kum sawmli khuiah nangmih te hno loh m'vaitah moenih,’ a ti.
Mert az Örökkévaló, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, ismerte jártadat a nagy pusztán át; a negyven éven át az Örökkévaló, a te Istened veled volt, nem hiányzott neked semmi sem.
8 Te dongah Seir ah kho aka sa mah manuca Esau kocarhoek te m'poeng uh tih kolken longpuei Elath neh Eziongeber lamkah n'hooiuh tih Moab khosoek longpuei la n'khumuh.
És mi elvonultunk testvéreinktől, Ézsau fiaitól, akik Széirben laknak; a síkság útja felől, Élásztól és Eczjón-Gevertől. Megfordultunk és vonultunk Móáb pusztája útján.
9 Tedae BOEIPAloh kai taengah, 'Ar he tah Lot kocarhoek taengah rho la ka paek coeng dongah anih kah khohmuen rho te nangmih kam pae mahpawh. Te dongah Moab te dum boel lamtah amih te caem nen khaw huek boeh.
És mondta az Örökkévaló nekem: Ne szorongasd Móábot és ne támadd meg háborúval, mert nem adok neked az ő országából örökséget, mert Lót fiainak adtam Őrt örökségül.
10 Hlamat lamkah anih khuiahaka om Emim pilnam khaw Anakim bangla tlung khaw tlung, ping khaw ping tih bahoeng sang.
Az émiták laktak előbb benne, egy nagy nép, számos és szálas, mint az ánokiták,
11 Raphate khaw Anakim banglaa poekuh dongah amih te Moabloh Emimlaa khueuh.
Óriásoknak tartatnak ők is, mint az ánokiták, a moábiták pedig émitáknak nevezték őket.
12 Seir ah khawa hmai ah Khori rhoek kho a sakuh coeng. Tedae Esau ca rhoek loh amih te a huuluh. Amihte a mikhmuh lamloh mitmoenguh. A rho khohmuen ah Israel saii bangla amih yueng la kho a sakuh. Tete BOEIPAloh amih taengaha paek.
Széirben pedig előbb a chóriták laktak és Ézsau fiai elűzték őket, elpusztították őket maguk elől és laktak az ő helyükben; úgy mint Izrael tett az ő öröksége országával, melyet az Örökkévaló adott nekik.
13 Tahaeah thoouh lamtah Zered soklong te kan uh,’ a ti dongah Zered soklong te n'kanuh.
Most kerekedjetek föl, vonuljatok át a Zered patakján. És mi átvonultunk a Zered patakján.
14 Kadeshbarnea lamkah n'cet uh tih Zered soklong m'poenguh duelaa tueloh sawmthum neh kum rhet di coeng. BOEIPAloh a caeng vanbangla rhaehhmuen lamkah thawnpuei caemtloek hlangrhoekkhaw boeih khumuh coeng.
És az idő, mialatt mentünk Kádes-Bárneától, amíg átvonultunk a Zered patakján, harmincnyolc év volt; amíg nem kiveszett az egész nemzedék, a harcosok a tábor közepéből, amint megesküdött az Örökkévaló felőlük.
15 Amiha mitmoenguh duela rhaehhmuen khui lamkah amihaka khawkkhek la BOEIPA kut khaw amih taengah om.
És az Örökkévaló keze is volt rajtuk, hogy elveszítse őket a tábor közepéből, mígnem kivesztek.
16 Pilnam khui lamkah caemtloek hlang boeih khaw duek tih aka boeih bangla omcoeng.
És volt, midőn kiveszett mind a harcos, elhalván a nép közül,
17 Te dongah BOEIPAloh kai m'voek tih,
szólt hozzám az Örökkévaló, mondván:
18 'Moab khorhi kah Ar te tihnin ah vawl poenglaeh.
Te átvonulsz ma Móáb határán, Oron át,
19 Ammon kocarhoek taenglana pawk vaengah amihte dum boeh. Caemtloek nen khaw amih te huek boeh. Ammon kocarhoek kah khohmuen te nang taengah rho la kam paek moenih Lot kocarhoek hamni rho la ka paek.
és közeledsz Ámmón fiai felé, ne szorongasd őket és ne támadd meg őket, mert nem adok Ámmón fiainak országából neked örökséget, mert Lót fiainak adtam azt örökségül.
20 Tete a khuiah lamhma la Rapha rhoek a omuh van coeng dongah Rapha khohmuenlaa poek. Tedae Ammoni rhoek longtah amih te Zamzomilaa khueuh.
Az óriások országának tartják azt is; óriások laktak benne előbb, és az ámmóniták nevezték őket zámzumitáknak.
21 Amih te Anakim bangla pilnamloh len khaw len, yet khaw yet tih sang khaw sang dae amamih mikhmuh ah BOEIPAloh amih te a mitmoeng sak tiha haek dongah amih yueng la Ammon rhoek loh kho a sakuh.
Nagy nép, számos és szálas, mint az ánokiták; de az Örökkévaló elpusztította őket előlük, és ők elűzték őket és laktak a helyükben.
22 Seir kahaka omte Esau kocarhoek hama saii pah tih Khori rhoek a mit sak bangla amih khaw a mikhmuh aha haekuh dongah tihnin due amih yueng la Esau koca rhoek loh kho a sakuh.
Amiképpen cselekedett Ézsau fiaival, akik Széirben laktak, hogy elpusztította a Chórit előlük és ők elűzték azt és laktak a helyükben mind e mai napig.
23 Gaza vongup khui duelaaka om Avvii khaw Kaptor lamkahaka lo Kapthorim rhoek loh a mit sak tih amih yueng la tloep ombal.
És az ávviták, akik falvakban laktak Ázzóig – a káftóriták, akik kimentek Káftórból, elpusztították őket és laktak az ő helyükben.
24 Thoouh laeh. Cetuh lamtah Arnon soklong ke katuh. Na kut dongah kam paek Amori kah Heshbon manghai Sihon te so lamtah a khohmuen te pahoi huul. Te phoeiah anih te caemtloek neh huek.
Kerekedjetek föl, induljatok és vonuljatok át az Árnón patakján; lásd, én kezedbe adtam Szichónt, Chesbón királyát, az Emórit és országát, kezdd meg elfoglalni és támadd meg háborúval.
25 Tihninah he ka tong vetih nang ham birhihnah ka khueh ni. Vaan hmui boeih kah pilnam rhoek loh a mikhmuh ah nang kah hinyahnah olthanga yaakuh vaengah tlaiuh vetih na mikhmuh ah kilkul uh ni.
Ezen a napon kezdem én bocsátani a tőled való rettegést és félelmet a népekre az egész ég alatt; amint hallani fogják híredet, megremegnek és reszketnek előtted.
26 Te phoeiah Kedemoth khosoek lamkah puencawn rhoekte Heshbon manghai Sihon taengla rhoepnah olka neh ka tueih tih,
És küldtem követeket Kedémósz pusztájából Szichónhoz, Chesbón királyához, békés szavakkal, mondván:
27 'Na khohmuen long ah ka lan mai eh. Longpuei pakhat te ka vai vetih banvoei bantang la ka phael mahpawh.
Hadd vonuljak át országodon; csak az országúton fogok menni, nem térek le sem jobbra, sem balra.
28 Buh khaw kai taengah tangka neh yoi lamtah ka ca eh. Tui khaw kai taengah tangka la han yoi lamtah ka o eh. Ka kho nen mah dawk ka lan mai eh.
Eledelt pénzért adj el nekem, hogy ehessem, vizet pénzért adj nekem, hogy ihassam, csak hadd vonuljak át gyalog,
29 BOEIPA ka Pathenloh kaimih taengah m'paek khohmuen la Jordan lamkah ka lanuh vaengah Seir ahaka om Esau kocarhoek neh Ar ahaka om Moab rhoek loh kai hama saiiuh bangla sai van mai,’ ka tinah.
– amint tettek velem Ézsau fiai, akik Széirben laknak és a móábiták, akik Orban laknak, – amíg nem átvonulok a Jordánon abba az országba, melyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.
30 Te vaengah mamih lan sak ham te Heshbon manghai Sihonloh a kohuem pawh. Tedae tihnin kah bangla BOEIPA na Pathenloh nang kut dongah paek a ngaih dongah ni Sihon kah mueihla tea mangkhak sak tih a thinko khawa ning sak.
De nem akarta Szichón, Chesbón királya, hogy átvonultasson minket, mert megkeményítette az Örökkévaló, a te Istened a lelkét és makaccsá tette a szívét, hogy kezedbe adja, mint a mai nap van.
31 Tedae BOEIPAloh kai taengah, 'So lah, Sihon neh anih khohmuen te na mikhmuh ah tloeng hamla ka tawncoeng. A khohmuen te pang pah ham tawn pah lamtah huul pah,’ a ti.
És mondta az Örökkévaló nekem: Lásd, elkezdtem eléd adni Szichónt és az ő országát, kezdd meg elfoglalni, hogy elfoglald az ő országát.
32 Te vaengah Sihon neh amah pilnam pumloh caemtloek neh mamih doe ham Jahaz ah ha pawk.
És kivonult Szichón elénk, ő és egész népe háborúra Johaczba.
33 Tedae anihte mamih kah BOEIPA Pathenloh mamih mikhmuh la han thak dongah amah neh anih kocarhoek kah a ca khaw, a pilnam pum khaw n'tloekuh.
De az Örökkévaló, a mi Istenünk elénk adta őt, mi megvertük őt és fiait, meg egész népét.
34 Te vaengah a khopuei boeih te m'buem pa uh tih khopuei takuem te n'thupuh. Huta tongpa neh camoe rhaengnaeng khaw m'paihuh pawh.
És meghódítottuk mind a városait abban az időben és elpusztítottunk minden várost: férfiakat, nőket és gyermekeket, nem hagytunk meg maradékot.
35 Tedae rhamsa te mamih ham m'poelyoeuh tih khopueirhoek te kutbuem la m'buemuh.
Csak a barmot vettük prédául magunknak és a városok zsákmányát, melyeket meghódítottunk.
36 Arnon soklong tuikung kah Aroer lamkah soklong khopuei Gilead pataeng khaw mamih hamaka phoeng khorha la om pawh. Tedae mamih kah BOEIPA Pathenloh mamih mikhmuh ah boeiha tloeng.
Áróértől, mely az Árnón-patak partján van és a várostól, mely a völgyben van egész Gileádig, nem volt város, mely erősebb lett volna nálunk; mindet elénk adta az Örökkévaló, a mi Istenünk.
37 Tedae Ammon kocarhoek kah khohmuen tah mamih BOEIPA Pathenkaha uen vanbangla Jabbok soklong paem boeih neh tlang kah khopuei boeih khaw benuh boeh.
Csak az Ámmón fiainak országához nem közeledtél, a Jábbók-patak egész partjához, meg a hegység városaihoz és mindahhoz, amit eltiltott az Örökkévaló, a mi Istenünk.
