Caeltueih 7
1 Te dongah khosoihham loh, “Te tlamte om tang nim?” a ti nah.
Monda pedig a főpap: Vajjon így vannak-é hát ezek?
2 Te vaengah Setephen loh, “Ka manucarhoek neha pa rhoek, ka hlang rhoek loh hnatun uh lah. Kharrhan kah a om hlan ah Mesopotamia aha om vaengah ni thangpomnah Pathen loh a pa Abraham taengaha phoe pah coeng.
Ő pedig monda: Férfiak, atyámfiai és atyák, halljátok meg! A dicsőségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelőtte Háránban lakott,
3 Te vaengah anih te, “Na khohmuen neh na cako taeng lamloh cet lamtahna paan ham khohmuen te tah nang kan tueng eh?,” a ti nah.
És monda néki: Eredj ki a te földedből és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked.
4 Te dongah Khalden khohmuen lamloh nongtih Kharrhan ahkhoa sak. Te lamloh a napaa duek phoeiah he khohmuen la amah puen uh tih te ah nangmih loh kho na sak uh coeng.
Akkor kimenvén a Káldeusok földéből, lakozék Háránban: és onnét, minekutána megholt az ő atyja, kihozta őt e földre, a melyen ti most laktok:
5 Te ahte rhoa paek pawt dongah khotloeng pataeng khueh pawh. Te vaengah anihte camoe om hlan dae anih neh anih hnukah a tiingan taengah khohmuente khoyo la paek ham ol a caeng.
És nem adott néki abban örökséget csak egy lábnyomnyit is: és azt ígérte, hogy néki adja azt birtokul és az ő magvának ő utána, holott nem vala néki gyermeke.
6 Te dongah a tiingan loh hlanglang kho ah yinlailaa om ham khaw, amih te sal a bi sak uh vetih kum yalia phaep uh ham khaw Pathen loha thui coeng.
Szólt pedig az Isten akképen, hogy az ő magva zsellér lészen idegen földön, és szolgálat alá vetik azt, és nyomorgatják, négyszáz esztendeig.
7 Tedae Pathen loh, “Amih sal aka bi sak namtom te lai ka tloek ni. Te phoeiah cet uh vetih he hmuen ah kai m'bawk uh ni,” a ti.
De azt a népet, melynek szolgálnak, én megítélem, monda az Isten: és ezek után kijőnek, és szolgálnak nékem e helyen.
8 Te phoeiah anihte yahvinrhetnah ham paipia paek. Te dongah ni Isaaka cun vaengah khawa hnin rhet dongaha rhet pah. Te phoeiah Isaak loh Jakob, Jakob loh patuel hlainit te a rhet pah.
És adta néki a körülmetélés szövetségét: és így nemzé Izsákot, és körülmetélé őt nyolczadnapon; és Izsák Jákóbot, és Jákób a tizenkét pátriárkhát.
9 Patuelrhoek tah Joseph taengah thatlai uh tih Egypt laa thuung uh. Tedae anih te Pathen loha om puei.
A pátriárkhák pedig irígységből eladák Józsefet Égyiptomba; de Isten vele vala,
10 Te dongah ni a phacip phabaem soeprhaepkhui lamloh aniha hlawt tih Egypt manghai Pharaoh hmaiah anihte lungvatnah neh cueihnaha paek. Te phoeiah Egypt neh a imkhui pum aka kholcui hama tuek.
És megszabadítá őt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó előtt, Égyiptom királya előtt, ki őt Égyiptom fölé és az ő egész háza fölé kormányzóul állatá.
11 Tedae khokha neh phacip phabaem loh Egypt neh Kanaan pum tea pai thil khungdaeng vaengah, a parhoek tah cakthae khaw dang uh pawh.
Következék pedig éhség Égyiptom és Kanaán egész földére, és nagy nyomorúság; és nem találnak vala eledelt a mi atyáink.
12 Egypt ah canga omte Jakobloh a yaak vaengah lamhma la a parhoek tea tueih.
Mikor pedig meghallotta Jákób, hogy Égyiptomban van gabona, elküldé először a mi atyáinkat.
13 Tedaea pabae daengah Joseph loh a manuca rhoek taengah a phoe pah tih, Joseph kah namtu khaw Pharaoh taengah mingpha la coeng.
És második alkalommal fölismerék Józsefet testvérei, és a Faraó megtudá a József nemzetségét.
14 Te phoeiah Joseph loh a napa Jakob neha cako hinglu sawmrhih panga te a tahtih boeiha khue.
És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét.
15 Jakob tah Egypt la suntla dae amah khaw a parhoek khaw duek.
Leméne azért Jákób Égyiptomba, és meghala ő és a mi atyáink;
16 Te dongah Shekhem laa khuen uh tih, Shekhem kah Harmor kocarhoek taengah tangka phu neh Abrahamloh a lai phuel aha up uh.
És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem atyjának fiaitól.
17 Pathen loh Abraham taengkaha phong tangtae olkhueh tue loha yoei coeng bangla, pilnam loh Egypt ah rhoeng uh tih ping uh.
Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és megsokasodék Égyiptomban,
18 Te vaengah Joseph aka ming mueh manghai pakhat te Egypt ah phoe.
Mindaddig, mígnem más király támada, ki nem ismeri vala Józsefet.
19 Anih loh mamih namtu hea hoilaetih a pa rhoek a phaep. Cahnirhoek te hing boel saeh tilaa saii tih a voeih sak.
Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak.
20 Te vaeng tue ah Moses thaang tih Pathen taengah khaw sakthen la om. Anih te a napa im ah hla thuma cun.
Akkor születék Mózes, és ékes vala az Isten előtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték.
21 Anih te a phap vaengah Pharaoh canu loha rhuh tih a ca laa cun.
Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé őt a saját fia gyanánt.
22 Te dongah Moses tah Egypt kah cueihnah cungkuem neha toel tih a olka neh bitat dongaha yoeikoek la om.
És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.
23 Tedae kum sawmli a cup vaengah, a manuca, Israel carhoek te hip hamla a thinko aha cuen pah.
Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel fiait.
24 Te vaengah hlang pakhata hnueih te a hmuh tih a rhun. Te dongaha vueinan te kutthungnaha saii pah tih Egypt tea boh.
És mikor látta, hogy egyik bántalommal illettetik, megoltalmazá, és az égyiptomi embert megölvén, bosszút álla azért, a ki bosszúsággal illettetett.
25 Pathen loh amih ham khangnahte anih kut dongaha paek te a manuca rhoek loh a hmuhming tila a poek daea hmuhkming uh pawh.
És azt gondolá, hogy az ő atyjafiai megértik, hogy az Isten az ő keze által ád nékik szabadulást; de azok nem értették meg.
26 Tedaea vuen khohninah amamiha hnueih uh thae te a hmuh. Te dongah, “Ka hlang rhoek, manuca la na om uh ta, balae khat neh khat thae na saii uh,” a ti nah tih rhoepnah ham amih te a sim.
Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal?
27 Tedae imbena hnueih loha tueihno tih, “Kaimih soah boei neh laitloek la nang u long n'tuek.
De az, a ki felebarátját bántalmazta, elutasítá őt magától, mondván: Kicsoda tett téged fejedelemmé és bíróvá mi rajtunk?
28 Hlaem kah Egyptna ngawn vaengkah a longim bangla kai he ngawn ham na ngaih pawt nim?” a ti nah.
Csak nem akarsz engem is megölni, miképen megöléd tegnap az égyiptomit?
29 Tekah ol dongah Moses khaw rhaelrham tih Midian kho ah yinlai la poeh. Te ah te capa panita sak.
E beszédre aztán Mózes elfuta és lőn jövevény a Midián földén, a hol két fia születék.
30 Kum sawmlia cup vaengah puencawnte Sinai tlang kah khosoek ah anih ham tangpuem hmai hmaitak khuiaha phoe pah.
És negyven esztendő elteltével megjelenék néki a Sínai hegy pusztájában az Úrnak angyala csipkebokornak tüzes lángjában.
31 A mangthui tea hmuh vaengah Moses loha ngaihmang. Te dongah hmat hamla a paan hatah,
Mózes pedig mikor meglátta, elcsodálkozék a látáson. Mikor pedig oda méne, hogy megszemlélje, lőn az Úrnak szava ő hozzá:
32 Kai tah na parhoek kah Pathen, Abraham, Isaak, Jakob kah Pathen ni,” tila Boeipa ol thoeng. Te dongah Moses tah a thuen neh om tih a hmat ham ngaingaih pawh.
Én vagyok a te atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene, és Jákóbnak Istene. Mózes pedig megrémülvén, nem meré megnézni.
33 Tedae anihte Boeipa loh, “Na kho dongkah khokhom te duul laeh. Na pai nah hmuen he diklai cim ni.
Az Úr pedig monda néki: Oldozd le sarudat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.
34 Egypt ah ka pilnam kah thakkhoeihnah te ka sawt ka sawt tih a hueinah te ka yaak coeng. Amih hlawt ham ka rhum coeng dongah halo laeh Egypt la nang kan tueih pawn eh,” a ti nah.
Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, mely Égyiptomban van, és az ő fohászkodásukat meghallgattam, és azért szállottam le, hogy őket megszabadítsam; most azért jőjj, elküldelek téged Égyiptomba.
35 Moses te, 'Boei neh laitloek la nang u long n'tuek,’ a ti uh tih hnawt uh cakhaw, tangpuem khuiah anih taengla aka phoe puencawn kut dongah anihte boei neh tlankung la Pathenloh a tueih.
Ezt a Mózest, a kit megtagadának, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? ezt az Isten fejedelmül és szabadítóul küldé angyal keze által, a ki megjelent néki a csipkebokorban.
36 Anih loh amih te a mawt vaengah khobae rhambae neh miknoekte Egypt kho neh Tuipuei Sen ah khaw, khosoek kah kum sawmli khuiah khaw a saii.
Ez hozta ki őket, csodákat és jeleket tévén Égyiptomnak földében és a Verestengeren és a pusztában negyven esztendeig.
37 Israel carhoek taengah, “Na ming manucakhui lamloh kai bang tonghma pakhat te Pathen loh nangmih ham a phoe sak ni, “aka ti khaw Moses amah ni.
Ez ama Mózes, ki az Izráel fiainak ezt mondotta: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istentek, a ti atyátokfiai közül, mint engem: azt hallgassátok.
38 khosoek kah hlangboel taengah, Sinai tlang ah anih aka voek puencawn neh a pa rhoek taengah aka om khaw amah ni. Mamih taengah paek ham aka hing olrhuh khaw anih long ni a doe.
Ez az, a ki ott volt a gyülekezetben a pusztában a Sinai hegyen vele beszélő angyallal és a mi atyáinkkal: ki élő igéket vőn, hogy nékünk adja;
39 A pa rhoek loh anih taengah olngai la om ham ngaih uh pawt tiha tueihno uh. Te dongah a thinko khuiah Egypt la mael uh.
A kinek nem akartak engedni a mi atyáink, hanem eltaszíták maguktól, és szívökben Égyiptom felé fordulának,
40 Aaron te khaw, “Mamih ham pathen saii lamtah anihte mamih hmaiah lamhma saeh. Moses loh Egypt kho lamkah mamih m'mawt sut amahte metlaa om khaw m'ming uh moenih,” a ti uh.
Ezt mondván Áronnak: Csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki minket Égyiptom földéből kihozott, nem tudjuk, mi történt ő vele.
41 Amah tekah khohnin vaengah vaito muei a hlawn uh tih mueirhol taengah hmueiha nawn uh. Tedae amamih kah kutsai nen ni a hmae uh.
És borjúképet csinálának azokban a napokban, és áldozatot vivének a bálványnak, és gyönyörködének az ő kezeik csinálmányaiban.
42 Te dongah Pathen loha mael tak tih vaan caempuei bawk sak ham amih te a voeih. Tonghmarhoek kah cabu dongaha daek bangla, Israel imkhui loh khosoek kah kum sawmlite kai taengah saha neh hmueih nang khuen moenih.
Az Isten pedig elfordula, és adá őket, hogy szolgáljanak az ég seregének; a mint meg van írva a próféták könyvében: Vajjon áldozati barmokat és áldozatokat hoztatok-é nékem negyven esztendeig a pusztában, Izráelnek háza?
43 Molokh kah dap neh na pathen Rhemphan aisinina puen uh. Amihte bawk ham a mueina saii uh. Te dongah nangmih te Babylon rhalvangan la kan thak ni.
Sőt inkább hordoztátok a Molok sátorát, és a ti istenteknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilónon túl.
44 Laipai kah dap tah khosoek kah a parhoek taengah khaw om coeng. A uen banglaa mueimaea hmuh tarhingah saii ham ni Moses taengah a thui.
A bizonyságnak sátora a mi atyáinknál volt a pusztában, a mint parancsolta az, a ki mondotta Mózesnek, hogy azt arra a mintára csinálja, melyet látott vala.
45 Te te a khuen uh tih David tue duela a parhoek kah mikhmuh ah Pathen loha khawkkhek namtomrhoek kah khoyo khuila a parhoek neh Joshualoh a pak.
Melyet a mi atyáink átvévén, be is hoztak Józsuéval, mikor birodalmukba vették a pogányokat, kiket kiűzött az Isten a mi atyáink színe elől, mind a Dávidnak napjaiig;
46 David tah Pathen hmaiah lungvatnaha dang dongah Jakob imkhui te rhaehim hmuh sak ham a bih.
Ki kegyelmet talált az Isten előtt, és könyörgött, hogy hajlékot találhasson a Jákób Istenének.
47 Te dongah ni a im khaw Solomon loh a sak.
Salamon építe pedig néki házat.
48 Tedae tonghma loh a thui bangla Khohni tah kutsai dongah kho a sak moenih.
De ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik, mint a próféta mondja:
49 Vaan ke ka ngolkhoel ni, diklai khaw ka kho ham khotloeng ni. Mebang im nim kai ham na sak uh, Boeipa loh, “melae ka duemnah hmuen,” a ti.
A menny nékem ülőszékem, a föld pedig az én lábaimnak zsámolya; micsoda házat építhettek nékem? azt mondja az Úr, vagy melyik az én nyugodalmamnak helye?
50 A cungkuem he ka kut loha saii moenih a?
Nem az én kezem csinálta-é mindezeket?
51 Na thinko nehna hna tea maltalh neha dul la om. Nangmih loh Mueihla Cim tena tloelh ninoetih nangmih khaw na parhoek bangla na omuh.
Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképen.
52 Tonghmarhoek te na parhoek loha hnaemtaek uh moenih a? Hlang dueng aka lo kawng aka thui rhoek te khaw a ngawn uh. Tahaeah nangmih khaw hlangyoi neh hlang aka ngawn la na om uh.
A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? és megölték azokat, a kik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek;
53 Anih loh puencawn kah hoihaengnah neh olkhuenga dang daena tuem uh pawh,” a ti nah.
Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek, és nem tartottátok meg.
54 Te te a yaak uh vaengah a thinko ah paeng uh tih a noa rhueng uh.
Mikor pedig ezeket hallották, szívükben dühösködnek és fogaikat csikorgatják vala ő ellene.
55 Tedae Mueihla Cim neh a baelaa om dongah vaan laa hmaitang vaenghah Pathen kah thangpomnah neh Pathen bantang ah aka pai Jesuh te a hmuh.
Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől,
56 Te dongah, “Vaan ke ong uh tih hlang capa loh Pathen bantang aha pai te ka hmuh ke,” a ti.
És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani.
57 Te vaengah ol ue la pang uh tih a hna tea buem uh. Te phoeiah anih soah huek cu uh.
Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának;
58 Te phoeiah khopuei kaha voellaa sol uh tih a dae uh. Laipairhoek long khaw a himbaite Saullaa khue cadong kah kho aha pit uh.
És kiűzvén a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok pedig felsőruháikat egy Saulus nevezetű ifjú lábaihoz rakták le.
59 A dae uh vaengah Stephen loh Pathen a khue tih, “Boeipa Jesuh, ka mueihla he doe lah,” a ti.
Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet!
60 Te phoeiah khuklu cungkuengtih ol ue la pang. Boeipa, tholhnah he amih taengah pai sak boeh,” a ti tih mawt ip.
Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék.
