Caeltueih 20
1 Olpungnaha paa van neh hnukbangrhoek te Paul loha tah tiha hloep. A toidaltih Makedonia ah caeh hamla suntla.
Minekutána pedig megszűnt a háborúság, magához híván Pál a tanítványokat és tőlük búcsút vévén, elindula, hogy Maczedóniába menjen.
2 Terhoek pingpanga hil vaengah khaw amihte olka neh muepa thaphoh phoeiah Greek la pawk.
Miután pedig azokat a tartományokat eljárta, és intette őket bő beszéddel, Görögországba méne.
3 Hla thuma om phoeiah Syria la kat ham cai dae Judahrhoek loh anihte mangtaengnaha khueh dongah Makedonia longah bal ham lungbuei om.
És ott töltött három hónapot. És mivelhogy a zsidók lest hánytak néki, a mint Siriába készült hajózni, úgy végezé, hogy Maczedónián át tér vissza.
4 Te vaengah anihte Berea kah Purrhu capa Sopataru, Thesaalonika kah Aristarkhu neh Sekundu, Derbi kah Kaiyu neh Thimothy, Asia kah Tukhiko neh Trophimuloh a puei uh.
Kíséré pedig őt Ázsiáig a béreai Sopater, a Thessalonikabeliek közül pedig Aristárkhus és Sekundus, és a derbei Gájus és Timótheus; Ázsiabeliek pedig Tikhikus és Trofimus.
5 Te rhoek loh lamhma uh tih Troas ah kaimih n'rhing uh.
Ezek előremenvén, megvárának minket Troásban.
6 Kaimih tah vaidamding khohnin phoeiah Philipi lamkah ka kat uh tih, hnin nga khuiah Troas kah amih taengla ka pawk uh. Te ah te hnin rhih ka om uh.
Mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai után kievezénk Filippiből, és menénk ő hozzájok Troásba öt nap alatt; hol hét napot tölténk.
7 Te vaengkah Sabbatha voeikhat dongah tah kaimih taengkah aka tingtun rhoek ham Paul loh vaidama aeh pah tih amih te a thuingong puei. A vuen ah bal ham a cai dongah ihdulh duela olka tea yueng.
A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig.
8 Te vaengah ka tingtun nah imhman ah hmaiim muep om.
Vala pedig elegendő szövétnek abban a felházban, a hol egybe valának gyülekezve.
9 Te vaengah cadong pakhat, a mingah Eutukhu tah bangbuet ah ngol. Paul kaha thui te a sen dongaha ihte muelh rhoi. Iha rhoi vaengah imhman boengthum lamkah tla thuk tiha duek la a phoel uh.
Egy Eutikhus nevű ifjú pedig ül vala az ablakban, mély álomba merülve: és mivelhogy Pál sok ideig prédikála, elnyomatván az álom által, aláesék a harmadik rend házból, és halva véteték föl.
10 Paul khaw suntlatih anih te a bakop thil tiha sambai phoeiah, “Sarhingrhup la om uh boeh. A khuiah a hinglu om pueng,” a ti nah.
Pál pedig alámenvén, reá borula, és magához ölelve monda: Ne háborogjatok; mert a lelke benne van.
11 A yoeng hang phoeiah vaidam tea aeh pah tih yulha ten uh. Te phoeiah mincang duelaa thui tih khoe uh.
Azután fölméne, és megszegé a kenyeret és evék, és sokáig, mind virradatig beszélgetvén, úgy indula el.
12 Tedae cadong tea hing la a khuen uh vaengkaha ngaimong uh te a phoeng mai moenih.
Felhozák pedig az ifjat elevenen, és felette igen megvigasztalódának.
13 Kaimih tah Asso la kat ham sangpho taengla ka lamhma uh. Te lamkah tah Paul te loh ham cai uh coeng. Amah khaw lan hamla a cai tangtae la a om coeng dongaha uen van coeng.
Mi pedig előremenvén a hajóra, Assusba evezénk, ott akarván fölvenni Pált; mert így rendelkezett, ő maga gyalog akarván jőni.
14 Te dongah Asso ah ka humcui uh vaengah anih te ka loh uh tih Mitulene la ka pawk uh.
Mikor pedig Assusban összetalálkozott velünk, felvévén őt, menénk Mitilénébe.
15 Te lamloha vuen ah ka kat uh tih Khios rhalvangan ka pha uh. A vuen bal ah Samos te ka pha uh tih hnin at a om phoeiah Miletu la ka pawk uh.
És onnét elevezvén, másnap eljutánk Khius ellenébe; a következőn pedig áthajózánk Sámusba; és Trogilliumban megszállván, másnap mentünk Milétusba.
16 Paul tah Asia ah yulh a koe ham a om pawt dongah Ephisa te poeng ham mulmet uh. Pentekos hninah amah om thai atah tila Jerusalem pha ham te a rhingda.
Mert elvégezé Pál, hogy Efézus mellett elhajózik, hogy ne kelljen néki időt múlatni Ázsiában; mert siet vala, hogy ha lehetne néki, pünkösd napjára Jeruzsálemben legyen.
17 Te vaengah hlangboel kaha ham rhoekte Miletu lamloh Ephisa laa tah tih a khue.
Milétusból azonban küldvén Efézusba, magához hívatá a gyülekezet véneit.
18 Te dongah a taengla ha pawk uh vaengah amih te, “Asia ah ka cawt khohnin lamhma lamloh ka om tue khuiah nangmih neh metla ka om khaw na ming uh.
Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat ti köztetek az egész idő alatt,
19 Tlayaenah, mikphi boeih neh Boeipa sal ka bi vaengah he Judahrhoek kaha mangtaengnah loh kai taengah noemcainaha thoeng sak.
Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kisértetek közt, melyek én rajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek;
20 Nangmih taengah puen ham pawt tih im takuemah langya la nangmih thuituen ham tah aka rhoei rhoek taengah khaw ka tonga moenih.
Hogy semmitől sem vonogattam magamat, a mi hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként,
21 Pathen taengah yutnah neh mamih Boeipa Jesuh ah tangnah khueh ham te Judahrhoek neh Greek rhoek taengah khaw ka laipai coeng.
Bizonyságot tévén mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felől.
22 Tedae Jerusalem la caeh ham ni Mueihla loh kai m'pin coeng he. Te ah te kai taengah aka thoeng ham khaw ka ming pawh.
És most ímé én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, nem tudván, mik következnek ott én reám.
23 Tedae hloong neh phacipphabaem loh kai n'naeh thil te Mueihla Cim loh kai ham kho takuem ah laipai tih a thui.
Kivéve, hogy a Szent Lélek városonként bizonyságot tesz, mondván, hogy én reám fogság és nyomorúság következik.
24 Pathen kah lungvatnah olthangthen te laipai puei tih, Boeipa Jesuh taengkah ka dang bibi neh ka hmatoeng khah hamla ka hinglu lungthen pataeng ol hong lam ni ka khueh coeng.
De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyéliomáról.
25 Ram te hoe ham ka hil he a khuiah nangmih loh kai maelhmai boeihna hmu uh voel mahpawh tila ka ming ngawn coeng he.
És most íme én tudom, hogy nem látjátok többé az én orczámat ti mindnyájan, kik között általmentem, prédikálván az Istennek országát.
26 Te dongah hlang boeih kah a thii lamloha caih la ka om te tihnin khohnin ah nangmih ham ka laipai coeng.
Azért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindeneknek vérétől tiszta vagyok.
27 Pathen kah mangtaengnah te nangmih taengah boeih ka thui mahnim? Te dongah ka tonga moenih.
Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát.
28 Namamih neh boiva boeih te khaw ngaithuen uh. Te khuiah nangmih tah Pathen kah hlangboel, a thii neha kutloh te dawndah ham Mueihla Cim loh hiphoelkung la n'khueh coeng.
Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.
29 Ka caehnah hnukah nangmih taengla uithang aka tlung te ha kun vetih boiva khaw hlun mahpawh tila ka ming.
Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jőnek ti közétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak.
30 Te vaengah nangmihkhui lamkah namah rhoek ha phoe ni. Hnukbangrhoek te amah hnukla mawt ham paimaelh ol a thui ni.
Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják.
31 Te dongah hak uh laeh. Kum thum khuiah, khoyin khothaih mikphi neh toeng mueh la pakhat rhip kan rhalrhing sak te poek uh.
Azért vigyázzatok, megemlékezvén arról, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szüntem könnyhullatással inteni mindenkit.
32 A lungvatnah olka dongah hlinsai thai ham neha ciim tangtae rhoek boeih khuiah rho phaeng ham khaw Pathen taengah nangmih kan tloeng coeng he.
És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége ígéjének, a ki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt.
33 Tangka khaw, sui khaw, pueinak khaw ka nai moenih.
Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam:
34 Kamah neh ka taengkah aka om rhoek kah a ngoengaih dongah ka kutloh a bi te khaw na ming uh.
Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak.
35 Tattloel rhoek bomcen ham a kuek dongah ka thakthae te khaw nangmih taengah boeih kan tueng coeng. Te dongah Boeipa Jesuh amah loh, “N'dang lakah m'paek dongah yoethen om ngai,” a ti olka te poek ham om.
Mindenestől megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni.
36 He he a thui phoeiah a khuklua cungkuengtih amih boeih tea thangthui puei.
És mikor ezeket mondotta, térdre esve imádkozék mindazokkal egybe.
37 Te vaengkah hlang boeih te a rhah neh boeih om uh. Paul kaha rhawn tea kop thil uh tih a mok uh.
Mindnyájan pedig nagy sírásra fakadtak; és Pálnak nyakába borulva csókolgaták őt.
38 Olpuei la a mikhmai hmuh ham om voel mahpawh tilaa thui ol loh hlang boeih a yuek. Te phoeiah anihte sangpho taenglaa thak uh.
Keseregve kiváltképen azon a szaván, a melyet mondott, hogy többé az ő orczáját nem fogják látni. Aztán elkísérték őt a hajóra.
