2 Khokhuen 7
1 Solomon loh a thangthui te a khah vaengah vaan lamkah hmai suntla tih hmueihhlutnah neh hmueih te a hlawp. Te vaengah BOEIPA kah thangpomnah tah im ah bae.
És mikor Salamon elvégezte a könyörgést, tűz szálla le az égből, és megemészté az egészen égőáldozatot és a véres áldozatot, és az Úr dicsősége betölté a házat,
2 BOEIPA im te BOEIPA kah thangpomnah bae tih BOEIPA im la khosoih rhoek a kun ham coeng uh pawh.
Annyira, hogy még a papok sem mehettek be az Úr házába; mert az Úr dicsősége betölté az Úr házát.
3 Im soah BOEIPA kah thangpomnah neh hmai a suntlak te Israel ca boeih loh a hmuh uh vaengah lungphaih soah diklai la a maelhmai neh cungkueng uh tih a bawk uh. A sitlohnah loh kumhal hil ham a then dongah BOEIPA te a uem uh.
És az Izráel fiai mindnyájan látták, a mikor alászálla a tűz és az Úr dicsősége a házra, és arczczal leborulának a föld felé a padlózatra, s imádák és tisztelék az Urat, hogy jó és az ő kegyelme mindörökké való!
4 Te vaengah manghai neh pilnam boeih loh BOEIPA mikhmuh ah hmueih a nawn uh.
A király pedig és az egész nép áldoznak vala áldozatokat az Úr előtt.
5 Solomon manghai loh hmueih la saelhung thawng kul thawng hnih, boiva thawng yakhat neh thawng kul a nawn. Te tlam te manghai neh pilnam boeih loh Pathen im a uum uh.
Áldozék Salamon király áldozatot huszonkétezer ökörrel és százhúszezer juhval; és ekképen szentelék fel az Úr házát a király és az egész nép.
6 Khosoih rhoek te amamih kah hutnah dongah pai uh tih Levi rhoek khaw BOEIPA kah lumlaa hnopai neh omuh. A sitlohnah te kumhal hil ham dongah BOEIPA te uem hamla manghai David loh te te a saii. David amih loh kut neh a thangthen. Te dongah khosoih rhoek loh amih hmai ah a ueng la ueng atah Israel pum khaw boeih pai uh.
A papok pedig foglalatosok valának az ő tisztökben; a Léviták is az Úrnak minden zengő szerszámaival, a melyeket Dávid király készíttetett, hogy az Urat dícsérnék (mert örökkévaló az ő irgalmassága) a Dávid dicséretivel mely kezökbe adatott; a papok pedig trombitálának velök szemben, míg az egész Izráel ott álla.
7 Solomon loh BOEIPA im hmai kah vongup laklung te a ciim tih hmueihhlutnah neh rhoepnah maehtha te pahoi a saii. Solomon loh a saii rhohum hmueihtuk tah hmueihhlutnah khaw, khocang khaw, maehtha khaw a ael ham a noeng moenih.
És felszentelé Salamon a középső pitvart, a mely az Úrnak háza előtt vala; mert ott szerze égőáldozatokat és hálaadóáldozatok kövéreit; mert a rézoltárra, a melyet Salamon készíttete, nem fér vala az égőáldozat, az ételáldozat és a hálaadóáldozat kövére.
8 Te vaeng tue ah Solomon neh a taengkah Israel pum loh hnin rhih khuiah khotue a saii. Hlangping Lebokhamath lamloh Egypt soklong hil muep khawk.
És Salamon ünnepet szerze ebben az időben hét napig, és vele együtt az egész Izráel, nagy gyülekezet, mely összegyülekezék Hámáttól fogva az Égyiptom patakáig.
9 Tedae hnin rhih te hmueihtuk nawnnah la, hnin rhih te khotue la a saii uh dongah a rhet hnin ah pahong a saii uh.
A nyolczadik napon pedig gyülekezést tartának, mert az oltár felszentelését hét napon át végezték és az ünnepet is hét napon.
10 A hla rhih dongkah hnin kul hnin thum vaengah tah pilnam te amamih kah dap la a tueih. BOEIPA loh David ham neh Solomon ham khaw, a pilnam Israel ham khaw hnothen a saii dongah lungbuei kah hnothen neh a kohoe uh.
A hetedik hónapnak huszonharmadik napján elbocsátá a népet sátoraikba, vígan és megelégedve mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr Dáviddal, Salamonnal és az ő népével Izráellel.
11 Solomon loh BOEIPA im neh manghai im te a khah coeng. A cungkuem te Solomon kah lungbuei ah a cuen pah bangla a saii ham te BOEIPA im nen khaw, amah im nen khaw thaihtak coeng.
És Salamon bevégezé az Úr házát és a királyi palotát, s mindazt, a mit magában elhatározott Salamon, hogy megcsinál az Úr házában és a maga házában; szerencsésen bevégezé.
12 Te phoeiah BOEIPA te Solomon taengla khoyin ah a phoe pah tih amah taengah, “Na thangthuinah te ka yaak coeng tih he hmuen he kamah ham hmueih im la ka coelh coeng.
Megjelenék pedig az Úr Salamonnak azon éjjel, s monda néki: Meghallgattam a te könyörgésedet, és e helyet magamnak áldozat házául választottam.
13 Vaan ka khaih tih khotlan a om pawt mai akhaw, khohmuen caak ham tangku te ka uen mai akhaw, ka pilnam taengah duektahaw ka tueih mai akhaw.
Ímé, a mikor az eget bezárandom, hogy ne legyen eső; és a mikor parancsolok a sáskának, hogy a földet megemészsze; vagy a mikor döghalált bocsátandok az én népemre:
14 A soah ka ming a phuk thil ka pilnam he kunyun tih a thangthui atah, ka maelhmai he a tlap uh tih amamih kah boethae longpuei lamloh a mael uh atah, kamah loh vaan lamkah ka hnatun vetih amih kah tholhnah te khodawk ka ngai ni. A khohmuen khaw ka hoeih sak bal ni.
És megalázza magát az én népem, a mely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arczomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.
15 He hmuen kah thangthuinah dongah ka mik dai om pawn vetih ka hna khaw khui ni.
Most már az én szemeim nyitva lesznek, és füleim figyelmesek lesznek e helyen a könyörgésre.
16 Kumhal duela ka ming pahoi om sak ham he im he ka coelh tih ka ciim coeng dongah ka mik neh ka lungbuei loh hnin takuem pahoi om pawn ni.
Most választottam és megszenteltem e házat, hogy az én nevem abban legyen mindörökké, és ott lesznek az én szemeim és az én szívem mindenkor.
17 Nang khaw na pa David a pongpa bangla ka mikhmuh ah na pongpa atah nang kang uen boeih te saii hamla ka oltlueh neh ka laitloeknah he ngaithuen.
És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, úgy cselekedvén mindenekben, a mint neked megparancsoltam, s az én rendelésimet és ítéletimet megtartándod:
18 Na pa David taengah ka saii tih, “Israel soah aka taemrhai ham hlang nang lamloh pat mahpawh,” ka ti vanbangla na ram kah ngolkhoel te ka thoh ni.
Megerősítem a te birodalmad trónját, a mint megigértem volt Dávidnak, a te atyádnak, mondván: Nem vétetik el a te nemzetségedből való férfiú az Izráel királyiszékiből.
19 Tedae na mael uh tih ka khosing neh ka olpaek, na mikhmuh ah kan tawn te na hnoo, na cet tih pathen tloe te tho na thueng, amih te ba bawk atah.
De hogyha ti elszakadtok, s rendelésimet és parancsaimat, a melyeket előtökbe adtam, elhagyjátok, s elmenvén, idegen isteneknek szolgálandotok és azok előtt meghajoltok:
20 Te vaengah amih taengah ka paek ka khohmuen dong lamloh amih te ka poelh ni. Ka ming hamla ka ciim im he khaw ka mikhmuh dong lamloh ka voeih vetih pilnam cungkuem taengah thuidoeknah neh thuinuetnah la ka khueh ni.
Kiszaggatom őket az én földemből, a melyet adtam volt nékik: és ezt a házat, a melyet az én nevemnek szenteltem, orczám elől elvetem; tanulságul és példabeszédül adom őket minden nemzetségnek.
21 Im he a sangkoek la om cakhaw aka pah boeih te a taengah hal vetih, “Balae tih BOEIPA loh he khohmuen taeng neh he im ham he, he bang a saii,” a ti ni.
És ezen a házon, a mely felséges vala, minden elmenő álmélkodni fog, és azt mondja: Miért cselekedett így az Úr ezzel az országgal és ezzel a házzal?
22 Te vaengah, “A napa rhoek kah Pathen BOEIPA te a hnawt uh. Amah loh amih te Egypt kho lamkah a khuen dae pathen tloe taengah kap uh. Te rhoek taengah bakop uh tih tho a thueng uh. Te dongah ni yoethae cungkuem he amih soah a khuen pah,” a ti uh ni,” a ti nah.
És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, atyáik Istenét, a ki őket kihozta volt Égyiptom földéből, és idegen istenekhez hajlottak, azokat imádták és azoknak szolgáltak; azért hozta reájok mind e veszedelmet.
