< Saam 95 >
1 Angzo oh, Angraeng khaeah anghoehaih laa to sah o si; aicae pahlonghaih lungsong khaeah anghoehaih hoiah hang o si.
Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!
2 Kawnhaih lokthuih hoiah a hmaa ah caeh o si loe, anih khaeah anghoehaih laa to sah o si.
Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.
3 Angraeng loe lensawk Sithaw ah oh moe, sithawnawk boih nuiah Kalen koek Siangpahrang ah oh.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.
4 Kathuk long ahmuennawk loe anih ban ah oh; mae sangnawk doeh anih ih ni.
A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.
5 Anih mah tuipuinawk to sak pongah, angmah ih hmuen ah oh; saoeng doeh a ban hoiah ni sak.
A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.
6 Angzo oh, akuephaih hoiah bok o si; aicae sahkung Angraeng hmaa ah cangkrawn o si.
Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!
7 Anih loe aicae ih Sithaw ah oh; aicae loe angmah ih kasai qam ahmuen ah kaom kami, a ban thungah kaom tuu ah a oh o. Vaihniah a lok to na thaih o nahaeloe,
Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.
8 palungphui han tavet o nathuem ih baktih, praezaek ah raihaih tong naah tanoek ih baktiah, palung thah o sak hmah,
Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:
9 nam panawk mah kai ang tanoek o naah, ka sak ih hmuen to nihcae mah hnuk o, toe nihcae mah kai ang tanoek o.
A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.
10 Saning qui palito thung nihcae nuiah palung ka phui, Hae kaminawk loe poek amro kami, ka caehhaih loklam panoek ai kami ah oh o, tiah ka thuih.
Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!
11 To pongah palung ka phuihaih hoiah nihcae khaeah, Nangcae loe kang hakhaih ahmuen thungah na kun o thai mak ai, tiah lok ka thuih.
A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.