< Saam 147 >

1 Angraeng to saphaw oh; aicae Sithaw khaeah saphawhaih laasak hae hoih; anih saphawhaih loe hoih, anghoe han oh.
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 Angraeng mah Jerusalem to sak moe, anghmaa Israel caanawk to tacuu let.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 Poek amro kaminawk to ngantuisak moe, nihcae ih ahmaa to a zaeng pae.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Cakaehnawk to a kroek moe, ahmin hoiah kawk boih.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 Angraeng loe lensawk, thacak parai; anih ih panoekhaih loe boeng thai ai.
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 Kami tlim ah khosah kaminawk loe Angraeng mah tapom tahang; kasae kaminawk loe long ah a vah.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Kawnhaih lok thuihaih hoiah Angraeng khaeah laa to sah oh; katoeng kruekhaih hoiah aicae ih Sithaw khaeah saphawhaih laa to sah oh,
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 Anih mah ni van to tamai hoiah khuk; long ah kho angzosak moe, maenawk nuiah phroh to amprawksak.
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Taw ih moinawk hoi kahang thaih pangaah caanawk to buh a paek.
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 Anih loe hrang thacakhaih to oep ai moe, kami ih khoknawk nuiah doeh anghoehaih tawn ni.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 Angraeng loe anih zithaih tawn kami hoi a palungnathaih oep kaminawk nuiah ni anghoe.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 Aw Jerusalem, Angraeng to pakoeh ah; Aw Zion, na Sithaw to pakoeh ah.
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Anih mah na khongkha takraenghaih thing to thacaksak moe, nangmah thungah na caanawk tahamhoihaih to ang paek.
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 Na prae angzithaih ramri ah angdaehhaih to a sak moe, nang to caak kahoih koek buh hoiah zok amhahsak.
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 A lokpaekhaih to long nuiah patoeh naah, a lok loe karangah cawnh.
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Anih mah long ah dantui to tuumui baktiah kraksak moe, dantui kamkhawk doeh maiphu baktiah a haeh.
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 Qaetui to thlung caret baktiah a haeh; a haeh ih kamding qaetui thungah mi maw angdoe thai tih?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 A lok to patoeh moe, tui amkawsak; takhi a songsak pongah, tui to longh.
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 A lok to Jakob khaeah patoeh moe, anih mah patuk ih loknawk hoi anih ih lokcaekhaihnawk to Israel khaeah amtuengsak.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 Prae kalah kaminawk hanah loe to tiah sah pae ai; toe a lokcaekhaihnawk to nihcae mah panoek o ai. Angraeng to saphaw oh.
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!

< Saam 147 >