Saam 129

1 Kasang laa. Ka nawkta nathuem hoi boeh ni nihcae mah kai ang pacaekthlaek o, Israel mah vaihi,

Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

2 ka nawkta nathuem hoi boeh ni nihcae mah kai ang pacaekthlaek o boeh; toe nihcae mah na pazawk o vai ai, tiah thuih.

sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

3 Laikok atok kaminawk mah long atok naah kaom ahmaa baktiah ka kaengah ahmaa kathuk to oh.

Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

4 Toe Angraeng loe toeng; poeksae kaminawk ih qui to anih mah aah pae pat.

Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

5 Zion hnuma kaminawk boih azathaih hoiah amlaem o let nasoe.

Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

6 Qoeng tahang ai ah kazaem, imphu nui ih phroh baktiah om o nasoe;

legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

7 to phroh aatkung loe ban tamsum maeto mataeng doeh hak ai, cang taoeng kami aput han kakhawt ah doeh hak thai ai.

melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

8 To ahmuen ah caeh kaminawk loe, Angraeng tahamhoihaih na nuiah om nasoe; Angraeng ih ahmin hoiah tahamhoihaih kang paek, tiah thui o mak ai.

s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!