Palungha Lok 31
1 Lemuel siangpahrang ih palunghahaih lok, amno mah patuk ih lok loe hae tiah oh;
Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
2 aw ka capa, aw ka zok thung ih ka capa, aw lokkamhaih ka capa,
Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
3 na thacakhaih to nongpatanawk khaeah patoh hmah loe, siangpahrang hum koeh kaminawk caehhaih loklam to pazui hmah.
Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
4 Aw Lemuel, siangpahrangnawk loe misurtui naek han om ai; angraengnawk loe misurtui paqui han amcuk ai;
Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
5 nihcae mah nae o nahaeloe, patukhaih lok to pahnet o ueloe, amtang kami han toenghaih hoiah lokcaekhaih to amkhraeng o taak ving moeng tih.
Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
6 Anghmaa angtaa kami hanah mu to paek oh loe, palungboeng kami hanah misurtui to paek oh.
Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
7 Anih mah amtanghaih hoi patangkhanghaih pahnet hanah nae nasoe.
igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
8 Amtang kaminawk mah hak han koi hmuen to a hak o thai hanah, lokthui thai ai kaminawk to lokthuih abomh oh.
Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
9 Lok to thui ah loe, toenghaih hoiah lok to caek ah; amtang kami hoi mithoenawk mah hak han koi hmuen to paek oh.
Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
10 Mi mah maw tuinuen kahoih zu to hnu thai tih? To nongpata loe atho kana thlung kathim pongah atho oh kue.
Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
11 A sava mah anih to oep ueloe, amtanghaih hoiah loih tih.
Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
12 To baktih nongpata loe a sava hanah kasae hmuen to sah ai; a hing thung kahoih hmuen to a sinh pae.
Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
13 Anih loe tuumui hoi pathlah to pakrong moe, a koeh baktiah a ban hoiah tok to a sak.
Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
14 Anih loe hmuenmae zawhaih palongpui baktiah oh moe, angthla parai ahmuen hoiah caaknaek to a phawh.
Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
15 Anih loe khodai ai naah angthawk moe, a imthung takoh hanah caaknaek to patoem pae, a tamna nongpatanawk hanah caaknaek to a paek.
Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
16 Anih loe poek het moe, lawk doeh a qanh; a toksakhaih atho hoiah misurkung to a tlingh.
Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
17 Anih loe kaengkaeh to kacakah angzaeng moe, a ban to thacaksak.
Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
18 Anih mah zawh ih hmuenmae loe atho oh; anih ih hmaiim doeh aqum puek dueh mak ai.
Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
19 A ban hoiah lahat to a kaeh moe, a ban hoiah kahni to a sak.
Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
20 Amtang kaminawk to a khetzawn, ue, mithoenawk to abomh.
Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
21 Anih ih imthung takoh loe kahni kamling to angkhuk o boih pongah, dantui krah cadoeh tasoehhaih tawn ai.
Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
22 Angmah hanah kahni to a sak moe, rong kamling hup puu ngan laihaw to angkhuk.
Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
23 Anih ih sava loe vangpui khongkhanawk ah prae thung ih kacoehtanawk hoi nawnto anghnut moe, ahmin amthang kami ah oh.
Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
24 Anih loe puu ngan kahni to sak moe, a zawh; kaziinawk doeh hmuenmae zaw kami khaeah a zawh.
Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
25 Anih loe thacak moe, khingya koi khukbuen hoiah amthoep; anih loe angzo han koi atue ah anghoehaih hoiah khosah tih.
Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
26 Anih loe palunghahaih hoiah lok to thuih, anih ih pahni ah tahmenhaih lok to oh.
Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
27 Anih loe angmah ih imthung takoh to kahoih ah khetzawn, thasethaih buh to caa ai.
Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
28 A caanawk loe angthawk o moe, amno to tahamhoihaih paek o; a sava mah doeh anih to pakoeh.
Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
29 Paroeai kami ih canunawk mah kahoih hmuen to sak o; toe nang mah loe nihcae to na takrenh boih.
Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
30 Lok kahoih loe alinghaih ah ni oh; kranghoihaih doeh azom pui ni; toe Angraeng zii nongpata loe, pakoehhaih hnu tih.
Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
31 To baktih nongpata hanah a toksakhaih tangqum to paek oh; a toksakhaih mah anih to vangpui khongkha ah pakoeh nasoe.
Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
