Palungha Lok 13
1 Palungha caa loe ampa thuitaekhaih lok to tahngaih; toe minawk padaeng thaih kami loe thuitaekhaih lok to tahngai ai.
A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
2 Kami loe angmah pahni ih athaih kahoih to caa tih; toe zaehaih sah kami loe athii palonghaih athaih to caa tih.
A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3 Pahni angsum kami loe a hinghaih cuem kami ah oh; pakha kawkah aang kami loe amro tih.
A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
4 Thasae kami loe a koehhaih baktiah tidoeh tawn ai; thahoih kami loe a koehhaih to hak tih.
Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5 Katoeng kami loe lok amlaihaih to hnukma; toe kasae kami loe panuet thoh moe, azathaih to ohsak.
A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
6 Loklam amkhraeng ai kami loe toenghaih mah toep; toe kahoih ai kami mah loe kami kazae to amtimsak.
Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
7 Angraeng ah angsah, tidoeh tawn ai kami to oh moe, kamtang ah angsah, angraeng parai kami doeh oh.
Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8 Angraeng loe angraenghaih hoiah a hinghaih to akrang han oh; toe amtang kami loe thuitaekhaih lok to tahngai mak ai.
Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9 Katoeng kami aanghaih loe anghoehaih ah oh; toe kasae kami ih hmaiim loe dueh ving tih.
Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10 Amoekhaih mah angzoehhaih to tacawtsak; toe palungha kami loe acoe paekhaih lok to tahngaih.
Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
11 Azom ah hak ih phoisa loe anghma zuep tih; toe toksak moe, patung ih phoisa loe pung aep tih.
A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
12 Oephaih anghmat ving naah poekhaih angpho; toe koehhaih acung naah loe, hinghaih thingkung ah oh.
A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
13 Thuitaekhaih lok patoek kami loe amro tih; toe paek ih lok khingya kami loe tangqum to hnu tih.
Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14 Palungha kami patukhaih lok loe, duekhaih thaang thung hoi loih hanah, hinghaih tuipuek ah oh.
A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
15 Kahoih panoekhaih tawn kami loe minawk hmaa ah mikhmai pan tih; toe kasae kami ih loklam loe rai.
Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
16 Palungha kami loe palunghahaih hoiah toksak; toe kamthu loe amthuhaih to amtuengsak.
Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
17 Kahoih ai laicaeh loe raihaih thungah amtim; toe oepthok laicaeh loe ngantuihaih ah oh.
Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
18 Thuitaekhaih tahngai ai kami loe amtanghaih hoi azathaih mah pha thui tih; toe thuitaekhaih lok tahngai kami loe pakoehaih to hnu tih.
Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19 Koeh acunghaih loe hing thung kawkruk maw khosak hoih! Toe kahoih ai hmuen caeh taakhaih loe amthu kaminawk hanah panuet thok hmuen ah oh.
A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
20 Palungha hoi angkom kami loe palungha tih; toe kamthu hoi angkom kami loe amro tih.
A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21 Kazae kaminawk loe sethaih mah hnukah patom; toe katoeng kaminawk loe tahamhoihaih tangqum to hnu o tih.
A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
22 Kahoih kami loe a caanawk ih caa patoeng hanah, qawk to caeh taak; toe kami zae loe katoeng kaminawk han ih ni hmuenmae to patung pae.
A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23 Amtang kami ih lawk loe cang hoih parai; toe anih to aling o pongah amro boih.
Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
24 Quiboeng patoh ai kami loe, a caa hnuma kami ah oh; toe caa palung kami loe, nawkta nathuem hoiah thuitaekhaih to tawnh.
A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
25 Katoeng kami loe a hing hanah buhcaak; toe kasae kami loe zok amthlam tih.
Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
