< Nehemiah 5 >

1 To naah kaminawk hoi a zunawk loe angmacae Judah nawkamyanawk to laisaep o thuih.
Lőn pedig nagy kiáltása a népnek és feleségeiknek az ő atyjokfiai, a zsidók ellen.
2 Thoemto kaminawk mah, Kaicae loe canu hoi capa ka tawnh o mangh; to pongah ka caak o moe, ka hing o thai hanah, cang phawh han angaih, tiah a thuih o.
Valának, a kik ezt mondják vala: Fiainkkal és leányainkkal együtt sokadmagunkkal vagyunk, nékünk gabona kell, hogy együnk és éljünk.
3 Thoemto kaminawk mah, Khokha pongah, cang qan hanah laikok, takha hoi imnawk to ka pawng o boeh, tiah thuih o.
És valának, a kik ezt mondják vala: Mind mezeinket, mind szőlőinket, mind házainkat zálogba kell adogatnunk, nékünk gabona kell, mert éhezünk.
4 Thoemto kaminawk mah loe, Lawk hoi misur takha nuiah siangpahrang mah kok ih tamut to paek hanah phoisa coi han angai boeh.
Viszontag valának, a kik ezt mondják vala: Kölcsön vettünk pénzt a király adójáért a mi mezeinkre és szőlőinkre;
5 Vaihi kaicae ih ngan loe kaimacae nawkamyanawk ih ngan baktiah oh moe, kaicae ih caanawk doeh nihcae ih caanawk baktiah ni oh o; khenah, kaicae ih capa hoi canunawk loe tamna ah angcoeng hanah ka sak o boeh, thoemto aicae ih canunawk doeh misong ah hoih o boeh; kaicae ih lawk hoi misur takhanawk loe minawk kalah ban ah oh ving boeh pongah, misong ah kaom kaicae ih canunawk doeh ka krang o thai ai boeh, tiah a thuih o.
És ímé, bár a mi testünk épen olyan, mint a mi atyánkfiainak testök, s a mi fiaink olyanok, mint az ő fiaik, mi nékünk mégis rabság alá kell adnunk fiainkat és leányainkat, sőt vannak már rabszolga leányaink is, és nincs erőnk arra, hogy őket megválthatnók, hisz mezeink és szőlőink másokéi már!
6 Nihcae laisaephaih hoi hae baktih loknawk to ka thaih naah, paroeai palung ka phui.
Felette nagy haragra gerjedtem azért, mikor kiáltásukat s e dolgokat hallottam;
7 To naah ka poek moe, angraengnawk hoi ukkungnawk to ka kawk, Nihcae khaeah, nam nawkamyanawk nuiah acaa kamtlai hmoek ah phoisa na caak o, tiah ka zoeh pacoengah, to kawng thuih hanah kaminawk to kam kuengsak.
És magamba szállva, gondolkodtam erről, és megfeddém az előljárókat és főembereket, ezt mondván nékik: Ti a ti atyátokfiaival szemben uzsoráskodtok! És szerzék ő ellenök nagy gyűlést;
8 Kai mah nihcae khaeah, Sithaw panoek ai kaminawk khaeah zawh ih aicae nawkamya Judahnawk to angcoeng thaih thung akrang hanah ka zom o; toe nam nawkamyanawk to kaicae mah akrang pae tih hmang, tiah poek pongah kapop aep ah na zawh o let han vop maw? To tih ai boeh loe nihcae to aimacae acaeng khaeah na zawh o let han maw? tiah ka naa. To naah nihcae mah lok pathim o ai, anghngai o duem.
És mondám nékik: Mi megváltottuk a mi atyánkfiait, a zsidókat, a kik a pogányoknak eladattak vala, a mi tehetségünk szerint; és ti is meg akarjátok venni a ti atyátokfiait, s ők nékünk adják el magokat?! És hallgatának és nem tudának felelni semmit.
9 Kai mah, Na sak o ih hmuen hae hoih ai; Sithaw panoek ai kaminawk mah aicae kasae thuih han ai ah, aicae Angraeng Sithaw zithaih palungthin hoiah khosak han om ai maw?
És mondék: Nem jó dolog ez, a mit ti cselekesztek. Hát nem fogtok a mi Istenünk félelmében járni, hogy valahára ne gyalázzanak már minket a pogányok, a mi ellenségeink?
10 Kam nawkamyanawk hoi ka tamnanawk mah doeh, minawk hanah phoisa hoi canghum to coisak toeng, toe a caa to kamtlai hmoek ah la o hmah si.
Hiszen én, atyámfiai és legényeim is pénzt és gabonát kölcsönöztünk nékik; engedjük el, kérlek, e tartozást!
11 Vaihni roe ah, lawknawk, misur takhanawk, olive takhanawk, imnawk to paek o let ah, to pacoengah kamtlai hmoek ah a caa kangpung cumvaito ah na lak o ih phoisa, canghum, misurtui, thingthai hoi situinawk doeh paek o let ah, tiah ka naa.
Adjátok vissza, kérlek, nékik még ma az ő mezeiket, szőlőiket, olajkerteiket és házaikat; ennekfelette, a kölcsönadott pénznek, gabonának, bornak és olajnak századát engedjétek el.
12 Nihcae mah, Ka paek o let han hmang, tidoeh ka hni o mak ai boeh; na thuih ih lok baktih toengah ka sak o han, tiah thuih o. To naah a thuih o ih lok baktih toengah sak o hanah, qaimanawk to ka kawk moe, lokkamhaih ka saksak.
És felelének: Visszaadjuk és tőlök nem veszünk semmit; úgy cselekszünk, a mint te mondod. Ekkor egybehívám a papokat és megeskettetém őket, hogy e beszéd szerint fognak cselekedni.
13 Kaimah roe qan ih kahni to ka takhoek moe, Hae lokkamhaih pazui ai kami loe, Sithaw mah a im hoi a tawnh ih hmuennawk to hae tiah takhoek pae nasoe, tidoeh tawn ai ah takhoek pae bit nasoe, tiah ka naa. To naah rangpui mah, Amen, tiah thuih o moe, Angraeng to saphaw o; to kaminawk mah lokkamhaih baktih toengah sak o.
Ruhámat is megrázám és mondék: Épen így rázzon ki az Isten minden embert az ő házából és vagyonából, és épen így legyen kirázatott és üres, valaki meg nem teljesíti e beszédet. És monda az egész gyülekezet: Ámen. És dícsérék az Urat, és e beszéd szerint cselekedett a nép.
14 To pacoengah, Judah ukkung ah ka ohhaih saning, Artaxerxes siangpahrang ah ohhaih saning pumphaeto hoi kamtong saning qui thum, hnetto karoek to, saning hatlai hnetto thung, kaimah hoi kam nawknawk mah, ukkung mah caak han koi caaknaek to ka caa o ai.
Sőt azon naptól fogva, melyen Júdának földére helytartójukul rendeltettem, Artaxerxes királynak huszadik esztendejétől fogva harminczkettedik esztendejéig, azaz tizenkét esztendeig, sem én, sem az én atyámfiai a helytartónak járó kenyeret nem evénk.
15 Toe kai om ai naah toksah ukkungnawk loe kaminawk khaeah buh hoi misurtui pacoengah, sum kanglung shekel quipalito a kok o; ue, nihcae ih tamnanawk mah doeh kaminawk nuiah akaa tawnh o. Toe Sithaw to ka zit pongah, kai loe to tiah ka sah ai.
Holott az előbbi helytartók, a kik én előttem valának, terhelék a népet és vevének tőlök kenyérért és borért negyven ezüst sikluson felül; sőt még legényeik is zsarnokoskodának a népen. De én nem cselekedém így az Isten félelme miatt.
16 Ue, kai loe tapang pakaahaih tok ni ka sak patomh poe; kaicae loe long doeh ka qan o ai; kai han toksah ka tamnanawk doeh tokkung ah ni kam khuengsak boih.
Sőt még e kőfalon is dolgoztam; mezőt sem szereztünk; s minden én legényeim egybegyűltenek ott a munkára.
17 Prae taengah kaom, kaicae khaeah angzo Sithaw panoek ai kaminawk pacoengah, Judah kaminawk hoi ukkung angraeng cumvai, quipangatonawk doeh, ka caboi nuiah ni buh a caak o.
Annakfelette a zsidók, továbbá a másfélszáz főember és a kik jőnek vala mi hozzánk a körültünk lakó pogányok közül, az én asztalomnál esznek vala.
18 Ni thokkruek maitaw tae maeto, tuu tarukto hoi aanawk to kai hanah ang paek o; ni hato kruek misurtui congca ang thak o; to tiah hmuen to oh, toe kaminawk hanah hmuenzit ah oh pongah, ukkungnawk han paek koi caaknaek to ka la ai.
A mit minden napra készítenek vala: egy ökröt, hat kövér juhot, és madarakat is készítének nékem, minden tíz napra vala mindenféle bor bőségesen; és mindemellett sem kivántam be a helytartó kenyerét, mert nehéz vala a szolgálat ezen a népen.
19 Aw ka Sithaw, hae kaminawk nuiah ka sak ih kahoih hmuennawk pongah, na pahnet hmah, tiah lawk ka thuih.
Emlékezzél meg rólam, én Istenem, javamra, mindarról, a mit én e néppel cselekedtem!

< Nehemiah 5 >