< Malakhi 2 >
1 Vaihiah Aw qaimanawk, hae kaalok loe nangcae han ih ni.
És most hozzátok szól e parancsolat, ti papok.
2 Na tahngai o ai moe, ka hmin pakoehhaih palungthin na tawn o ai nahaeloe, nangcae nuiah sethaih ka phaksak moe, nangcae tahamhoihaih to kasae ah kang coengsak han: palung thungah na suem o ai pongah, ue, kasae kang tongh o sak boeh, tiah misatuh kaminawk ih Angraeng mah thuih.
Ha nem hallgattok rá és ha szívetekre nem veszitek, hogy tiszteletet adjatok nevemnek, mondja az Örökkévaló, a seregek ura, akkor rátok bocsátom az átkot, és megátkozom a ti áldásaitokat; már is megátkoztam, mert nem veszitek szívetekre.
3 Khenah, na caanawk to ka thuitaek han; poihsakhaih moi ih aek to nangcae mikhmai ah ka haeh han; minawk mah nangcae to moi ih aek hoi nawnto na la o ving tih.
Íme én megszidom a ti vetésteket és szórok ganajt a ti arczotokra, ünnepi áldozataitok ganaját – és kihordanak majd rája benneteket.
4 Levi hoi ka sak ih lokmaihaih caksak poe hanah, hae kaalok hae nangcae khaeah kang patoeh, tito na panoek o tih, tiah misatuh kaminawk ih Angraeng mah thuih.
És megtudjátok, hogy kibocsátottam hozzátok ezt a parancsolatot, hogy meglegyen szövetségem Lévivel – mondja az Örökkévaló, a seregek ura.
5 Anih hoi lokmaihaih ka sak baktih toengah, anih khaeah hinghaih hoi monghaih to oh; anih mah kai zit thai hanah, lokmaihaih anih khaeah ka paek, to naah anih mah kai to zit moe, ka hmin saiqathaih a paek.
Szövetségem volt ő vele: az élet és a béke, adtam neki azokat félelemül és félt engem, és nevem miatt rettegett ő.
6 Anih loe loktang lok to thuih, anih ih pahni hoiah amsoem ai lok tidoeh thui ai; anih loe kai hoi nawnto kamongah oh moe, katoeng ah khosak, anih mah pop parai kaminawk to zaehaih thung hoiah angqoisak.
Igaz tan volt a száján, és jogtalanság nem találtatott az ő ajkain; békében és egyenességben járt velem, és sokakat elfordított a bűntől.
7 Qaima ih pahni mah loe palunghahaih lok to thuih han angaih, kaminawk loe anih ih pakha hoiah palunghahaih lok to pakrong o han oh: anih loe misatuh kaminawk ih Angraeng, anih ih tamthang sinkung ah oh.
Mert a papnak ajkai megőrzik a tudást, és tant kivánnak szájából, mert követje ő az Örökkévalónak, a seregek urának.
8 Toe nangcae loe loklam nam khraeng o ving moe, patukhaih kaalok pongah kami pop parai nam timh o sak boeh; Levi hoi sak ih lokmaihaih to na phraek o, tiah misatuh kaminawk ih angraeng mah thuih.
De ti letértetek az útról, botlásra vittetek sokakat a tanban; megrontottátok a Lévi szövetségét, mondja az Örökkévaló, a seregek ura.
9 To pongah kai ih loklam to na pazui o ai moe, patuk ih lok baktih na ai ah, kami ih mikhmai na khet o pongah, kai mah doeh panuet thok ah kang ohsak moe, kami boih hma ah azat thok ah kang sak o han, tiah thuih.
Tehát én is megvetni valókká és alacsonyokká tettelek benneteket, az egész nép előtt, ahoz képest, a hogy ti sem őrzitek meg utaimat és személyt tekintetek a tanban.
10 Aicae loe ampa maeto khue na ai maw a tawnh o? Sithaw maeto mah na ai maw aicae hae sak? Tipongah aicae mah ampanawk ih lokmaihaih to amhnong o sak moe, nawkamya maeto hoi maeto aling o loe?
Nemde egy atyánk van mindnyájunknak, nemde egy Isten teremtett minket? miért hűtlenkednénk kiki testvére ellen, megszentségtelenítve őseink szövetségét?
11 Judah kaminawk loe oep om o ai boeh moe, Israel kaminawk mah doeh panuet thok hmuen to sak o boeh; Angraeng mah palung ih hmuenciim to Judah mah amhnongsak boeh: acaeng kalah sithaw canu to anih mah zu ah lak boeh.
Hűtlenkedett Jehúda és útálatosság történt Izraélben és Jeruzsálemben, mert megszentségtelenítette Jehúda az Örökkévaló szentségét, a. melyet szeret, és összeházasodott idegen istennek a leányával.
12 To tiah sak han patuk kami hoi amtuk kami loe, misatuh kaminawk ih Angraeng khaeah hmuenpaek han sin cadoeh, Angraeng mah anih to Jakob ih imthung hoi takhoe ving tih.
Irtson ki az Örökkévaló azon férfiútól, a ki azt teszi, ébrenlevőt és felelőt Jákób sátraiból, meg olyat, a ki áldozatot hoz az Örökkévalónak, a seregek urának!
13 To pacoengah na sak o let ih hmuen loe hae tiah oh; na paek o ih hmuen to Angraeng mah tiah doeh sah ai boeh moe, oephaih hoiah talawk pae ai boeh pongah, nangcae mah Angraeng ih hmaicam to na qah o haih moe, mikkhraetui hoiah na suih o sak.
És másodszor ezt teszitek: borítjátok könynyel az Örökkévaló oltárát, sírással és jajgatással, úgy hogy nem fordúlhat többé az áldozathoz, hogy kedvességgel fogadná kezetekből.
14 Tipongah maw Sithaw palung anghoe ai? tiah lok na dueng o; tipongah tih nahaeloe saning na nawk nathuem ah na lak ih nongpata nuiah oep kaom ah kho na sah o ai, tito anih mah panoek pongah ni: nongpata loe nang hoi nawnto angkom kami, lokmaihaih hoi lak ih na zu ah oh. Angraeng loe nang hoi na zu salakah hnukung ah oh.
És azt mondjátok: miért? Azért, hogy az Örökkévaló tanu volt közted és ifjúkori feleséged közt, a ki ellen te hűtlenkedtél, holott a társnőd és szövetséges feleséged.
15 Anih mah nang hnik to maeto ah oh han ih na ai maw a sak? Toe na muithla loe anih khaeah oh. Tipongah maeto ah ohsak loe? Sithaw panoek kaminawk ih caa pungsak han ih ni to tiah a sak. To pongah na poekhaih palungthin to angsum ah, saning na nawk nathuem ah na lak ih zu to tapraek hmah.
Hát nem tette az az egy, pedig fölösen volt neki szelleme? De mi van azzal az egygyel? Isteni magzatot kiván! Őrizkedjetek tehát lelketekért és ifjúkori feleségedet ne érje hűtlenség!
16 Israel Angraeng mah, Zu pakhrah kami to ka hnukma; sethaih kahni baktiah khuk kami doeh ka hnukma, tiah misatuh kaminawk ih Angraeng mah thuih. To pongah na poekhaih palungthin to angsum ah, oep kaom ai ah khosah hmah.
Mert gyűlölöm az elküldést, mondja az Örökkévaló, Izraél Istene, meg azt, ki erőszakot borított ruhájára, mondja az Örökkévaló, a seregek ura: őrizkedjetek tehát lelketekért és ne hűtlenkedjetek!
17 Na thuih o ih lok mah Angraeng tha na zok o sak; toe kawbang maw anih to tha ka zok o sak? tiah na thuih o. Angraeng mikhnuk ah loe kahoih ai hmuen sah kaminawk doeh kahoih kami ah oh o, nihcae nuiah Angraeng palung anghoe, tiah na thuih o; to tih ai boeh loe katoeng Sithaw loe naa ah maw oh? tiah na thuih o.
Fárasztottátok az Örökkévalót a ti beszédeitekkel. És azt mondjátok: mivel fárasztottuk! Azzal, hogy azt mondjátok: Mindenki, aki rosszat tesz, jónak tetszik az Örökkévaló szemeiben, és azokban találja kedvét, avagy hol van az ítélet Istene?