Luka 9
1 Anih loe a hnukbang hatlai hnettonawk nawnto kawk moe, taqawk haek thaihaih hoi nganna kaminawk ngantuisak thaihaih to paek.
Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására.
2 Sithaw mah siangpahrang ah uk ih prae tamthanglok kahoih to taphong moe, nganna kaminawk ngantuisak hanah nihcae to patoeh.
És elküldé őket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.
3 Nihcae khaeah, Kholong na caeh o naah tidoeh sin o hmah, cunghet, pasah, takaw, tangka hoi kalen laihaw hnetto sin o hmah.
És monda nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálczákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen.
4 To avang hoi tacawt ai karoek to, na kun o ih im ah om o poe ah.
És valamely házba bementek, ott maradjatok, és onnét induljatok tovább.
5 Nangcae toemsak ai kami loe, to avang thung hoiah na tacawt o naah, nihcae acoe paekhaih panoeksak hanah, na khok pong ih maiphu to takhoek oh, tiah a naa.
És valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul ő ellenök.
6 Nihcae loe amsak o moe, avang maeto pacoeng maeto ah caeh o, tamthanglok hoih to taphong o moe, ahmuen kruekah ngantui o sak.
Kimenvén annakokáért, bejárák a falukat, hirdetvén az evangyéliomot, és gyógyítván mindenütt.
7 Anih mah sak ih hmuennawk boih prae ahap ukkung Herod mah thaih: thoemto kaminawk mah Johan angthawk let boeh, tiah thuih o pongah, anih loe poek anghmang sut.
Meghallá pedig Heródes a negyedes fejedelem, mindazokat, a mik ő általa történtek: és zavarban volt, mivelhogy némelyek azt mondák, hogy János támadt fel a halálból;
8 Thoemto kaminawk mah loe Elijah angphong boeh, tiah thuih o; kalah kaminawk mah loe canghnii ih tahmaanawk thung ih tahmaa maeto angthawk let boeh, tiah thuih o.
Némelyek pedig, hogy Illés jelent meg; mások meg, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
9 Herod mah Johan ih lu to ka takroek pat boeh: toe vaihi ka thaih ih tamthang loe mi bae maw? tiah thuih. To pongah to kami to hnuk hanah a koeh.
És monda Heródes: Jánosnak én vettem fejét: kicsoda hát ez, a ki felől én ilyen dolgokat hallok? És igyekezik vala őt látni.
10 Patoeh ih kaminawk amlaem o let naah loe, a sak o ih hmuennawk boih anih khaeah thuih pae o. Anih mah nihcae to kawk moe, Bethsaida, tiah kawk ih avang hoi kanghnai kamding rue praezaek ah a caeh haih duem.
Visszatérvén pedig az apostolok, elbeszélének néki mindent, a mit cselekedtek. És azokat maga mellé vévén, elvonula magánosan a Bethsaida nevű városnak puszta helyére.
11 Toe kaminawk mah panoek o naah, anih hnuk ah patom o: anih mah to kaminawk to kawnh moe, Sithaw mah siangpahrang ah uk ih prae tamthanglok to a thuih pae, ngantui han angaih kaminawk doeh ngantuisak.
A sokaság pedig ezt megtudván, követé őt: és ő örömmel fogadván őket, szóla nékik az Isten országáról, és a kiknek gyógyulásra volt szükségök, azokat meggyógyítá.
12 Niduem naah loe hatlai hnettonawk anih khaeah angzoh o moe, anih khaeah, Kaminawk hae caehsak lai ah, vangpui hoi a taeng kaom ahmuennawk ah a caeh o moe, caaknaek hoi ohhaih ahmuennawk pakrong o han oh boeh: aicae loe praezaek ah ni a oh o, tiah a naa o.
A nap pedig hanyatlani kezdett; és a tizenkettő ő hozzá járulván, monda néki: Bocsásd el a sokaságot, hogy elmenvén a körülvaló falvakba és majorokba megszálljanak, és eledelt találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk.
13 Anih mah nihcae khaeah, Kaminawk han caaknaek paek o khae, tiah a naa. A hnukbang kaminawk mah, tidoeh ka tawn o ai boeh, ka caeh o moe, hae kaminawk boih hanah caaknaek qan han oh, takaw kae pangato hoi tanga hnetto khue ni ka tawnh o, tiah a naa o.
Ő pedig monda nékik: Adjatok nékik ti enni. Azok pedig mondának: Nincs nékünk több öt kenyerünknél és két halunknál; hanem ha elmegyünk és mi veszünk eledelt az egész sokaságnak.
14 Nihcae loe kami sang pangato phak duih. Anih mah a hnukbang kaminawk khaeah, abu maeto naah kami quipangato anghnutsak hanah a thuih pae.
Mert valának ott mintegy ötezeren férfiak. Monda pedig az ő tanítványainak: Ültessétek le őket csoportokba ötvenével.
15 A thuih ih lok baktih toengah a sak o, kaminawk to anghnut o sak boih.
És a képen cselekedének, és leülteték valamennyit.
16 Anih mah takaw kae pangato hoi tanga hnetto lak moe, van bangah doeng tahang, tahamhoihhaih paek pacoengah, a aeh, pop parai kaminawk hmaa ah patoem pae hanah hnukbang kaminawk khaeah a paek.
Minekutána pedig vette az öt kenyeret és a két halat, a mennybe emelvén szemeit, megáldá azokat, és megszegé; és adá a tanítványoknak, hogy a sokaság elé tegyék.
17 Nihcae loe caak o moe, zok amhah o boih: caaknoi to phrom o naah benthang hatlai hnetto koi.
Evének azért és megelégedének mindnyájan; és felszedék a mi darabok maradtak tőlük, tizenkét kosárral.
18 Nito naah anih loe angmah bueng lawkthuih, a hnukbang kaminawk loe anih hoi nawnto oh o: anih mah nihcae khaeah, Kaminawk mah kai hae kawbangmaw thuih o? tiah a dueng.
És lőn, mikor ő magában imádkozék, vele valának a tanítványok; és megkérdé őket, mondván: Kinek mond engem a sokaság?
19 Nihcae mah, thoemto kaminawk mah nang loe tuinuem paekkung Johan, tiah thuih o; thoemto kaminawk mah loe Elijah, tiah thuih o moe, kalah kaminawk bae mah loe canghnii ih tahmaanawk thungah kaom tahmaa maeto angthawk let boeh, tiah thuih o, tiah a naa o.
Ők pedig felelvén, mondának: Keresztelő Jánosnak; némelyek pedig Illésnek; némelyek pedig, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
20 Nangcae mah loe kai hae kawbangah maw na poek o? tiah a dueng. Piter mah, Nang loe Sithaw ih Kri, tiah a naa.
És monda nékik: Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda: Az Isten ama Krisztusának.
21 Anih mah nihcae khaeah, To kawng to mi khaeah doeh thui o hmah, tiah a naa.
Ő pedig reájok parancsolván, meghagyá, hogy ezt senkinek ne mondják;
22 Kami Capa loe paroeai patangkhang tih, kacoehtanawk, kalen koek qaima hoi ca tarik kaminawk mah pahnawt o tih, hum o ueloe, ni thumto naah angthawk let tih.
Ezt mondván: Szükség az ember Fiának sokat szenvedni és megvettetni a vénektől, a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon feltámadni.
23 Anih mah nihcae khae boih ah, Mi kawbaktih doeh ka hnukah bang koeh kami loe, angmah hoi angmah to amhnawt nasoe, nithokkruek angmah ih thinglam to apu nasoe loe, ka hnukah bang nasoe.
Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.
24 Mi kawbaktih doeh a hinghaih pahlong koeh kami loe, a hinghaih to pathlong tih, toe mi kawbaktih doeh kai pongah a hinghaih pathlong kami loe, a hinghaih to pahlong tih.
Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt.
25 Kami maeto mah long pum tawn langlacadoeh, a hinghaih pathlong ving maw, to tih ai boeh loe va ving nahaeloe, atho timaw om tih?
Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, ő magát pedig elveszti vagy magában kárt vall?
26 Mi kawbaktih doeh kai hoi ka loknawk azat haih kami loe, Kami Capa mah a lensawkhaih, ampa lensawkhaih hoiah van kaminawk hoi nawnto angzoh naah anih to azat haih toeng tih.
Mert valaki szégyel engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval.
27 Toe loktang kang thuih o, haeah angdoe thoemto kaminawk thungah, Sithaw mah siangpahrang ah ukhaih prae hnu ai karoek to duekhaih pataeng han ai kami to oh, tiah a naa.
Mondom pedig néktek bizonnyal, hogy vannak az itt állók közül némelyek, kik a halált meg nem kóstolják, mígnem meglátják az Istennek országát.
28 Hae loknawk thuih pacoeng ni tazetto naah loe, anih mah, Piter, Johan hoi Jakob to kawk moe, lawkthuih hanah mae nuiah caeh haih.
És lőn e beszédek után mintegy nyolczadnappal, hogy maga mellé vevé Pétert, Jánost és Jakabot, és felméne a hegyre imádkozni.
29 Anih lawkthuih naah, anih ih krang to amkhraih pae, anih ih kahni loe kanglung ni aengh baktiah ampha.
És imádkozása közben az ő orczájának ábrázata elváltozék, és az ő ruhája fehér és fénylő lőn.
30 Khenah, kami hnetto, Mosi hoi Elijah loe anih hoiah lok apaeh hoi:
És ímé két férfiú beszél vala ő vele, kik valának Mózes és Illés;
31 nihnik loe lensawkhaih hoiah amtueng hoi moe, anih duekhaih rang hoiah Jerusalem ah akoep han ih hmuen kawng to a thuih o.
Kik dicsőségben megjelenvén, beszélik vala az ő halálát, melyet Jeruzsálemben fog megteljesíteni.
32 Toe Piter hoi a taengah kaom kaminawk loe iih mah muek caeng: angthawk o naah loe, anih lensawkhaih, anih hoi nawnto angdoe kami hnik to nihcae mah hnuk o.
Pétert pedig és a vele lévőket elnyomá az álom; de mikor felébredtek, láták az ő dicsőségét, és ama két férfiút, kik vele állanak vala.
33 Nihnik mah Anih caeh hoi taak pacoengah, Piter mah Jesu khaeah, Angraeng, aicae loe hae ahmuen ah oh han hoih: a thuih ih lokhlong to panoek ai ah, buk thumto sah si; nang hanah maeto, Mosi hanah maeto, Elijah hanah maeto, tiah a naa.
És lőn, mikor azok eltávoztak ő tőle, monda Péter Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lennünk: csináljunk azért három hajlékot, egyet néked, Mózesnek is egyet, és egyet Illésnek; nem tudván mit mond.
34 Piter mah lokthuih li naah, tamai mah nihcae to khuk khoep: nihnik tamai thungah akun hoi boeh, tiah nihcae mah hnuk o naah, a zit o.
És mikor ő ezeket mondá, felhő támada és azokat beárnyékozá; ők pedig megfélemlének, mikor azok bementek a felhőbe.
35 Tamai thung hoiah, Hae loe ka palung duek ih ka Capa ni: a lok to tahngai pae oh, tiah lok to angzoh.
És szózat lőn a felhőből, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, őt hallgassátok.
36 Lok dip pacoengah loe, angmah bueng kaom Jesu to a hnuk o. To ah kaom hmuen to nihcae mah palung thungah pakuem o, a hnuk o ih hmuennawk to mi khaeah doeh thui o ai.
És mikor a szózat lőn, találtaték Jézus csak maga. Ők pedig hallgatának, és semmit abból, a mit láttak, senkinek el nem mondának azokban a napokban.
37 Khawnbang to phak moe, nihcae mae nui hoi anghum o tathuk naah loe, paroeai kaminawk mah anih to hnuk o.
És lőn másnap, mikor ők a hegyről leszállottak, sok nép méne elébe.
38 Khenah, kami maeto mah kaminawk salak hoiah, Patukkung, maeto khue ka tawnh ih ka capa to na khen pae rae ah, tiah tahmenhaih hnik.
És ímé egy a sokaság közül felkiálta, mondván: Mester, kérlek téged, tekints az én fiamra; mert nékem egyetlen egyem:
39 Khenah, anih loe taqawk sae mah naeh moe, poek ai pui hoiah a hangh; pakha thung hoiah tamtui tacawt, anih han nganbawh kana a paek, anih takoh thung hoiah tacawt han rai parai.
És ímé a lélek megragadja őt, és hirtelen kiált; és szaggatja őt, annyira, hogy tajtékot túr, és nehezen megy el tőle, szaggatván őt.
40 Na hnukbang kaminawk khaeah, Taqawk haek pae han tahmenhaih ka hnik boeh, toe nihcae mah haek o thai ai, tiah a naa.
És kérem a te tanítványaidat, hogy űzzék ki azt, de nem tudták.
41 Jesu mah, Aw tanghaih tawn ai, poek caak ai kaminawk, nasetto maw palungsawkhaih hoiah kang oh o thuih han vop? Na capa to haeah na hoi ah, tiah a naa.
Felelvén pedig Jézus, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! meddig leszek köztetek, és meddig tűrlek titeket? Hozd ide a te fiadat!
42 Anih khaeah nawkta caeh o haih naah mataeng doeh, taqawk mah anih to long ah amtimsak moe, asawt sak. Jesu mah taqawk sae to zoeh moe, nawkta to ngantuisak pacoengah, ampa khaeah paek let.
A míg pedig az odaméne, azon közben az ördög földhöz üté azt, és megrángatá. De Jézus megdorgálá a tisztátalan lelket, és meggyógyítá a gyermeket, és adá azt az ő atyjának.
43 Sithaw thacakhaih nuiah nihcae dawnrai o boih. Jesu mah sak ih hmuen pongah kaminawk boih dawnrai o, to naah anih mah a hnukbang kaminawk khaeah,
Elálmélkodának pedig mindnyájan az Istennek nagyságos erején. Mikor pedig mindnyájan csodálkozának mind azokon, a miket Jézus cselekedék, monda az ő tanítványainak:
44 kang thuih o ih loknawk hae tahngai oh: kami Capa loe minawk ban ah paek o tih boeh, tiah a naa.
Vegyétek füleitekbe ezeket a beszédeket: Mert az embernek Fia az emberek kezébe fog adatni.
45 Toe hae tiah a thuih ih lok to nihcae mah panoek pae o thai ai, nihcae han tamqulok ah oh pongah, panoek pae o thai ai: anih khaeah dueng han ih doeh zit o koek.
De ők nem érték e mondást, és el vala rejtve előlük, hogy ne értsék azt; és féltek őt megkérdezni e mondás felől.
46 Nihcae thungah mi maw kalen koek ah om tih, tiah a hnukbang kaminawk salakah lok angaekhaih to oh.
Támada pedig bennök az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük.
47 Jesu mah nihcae poekhaih to panoek pae pongah, nawkta to a lak moe, a taengah anghnutsak,
Jézus pedig látván az ő szívök gondolatát, egy kis gyermeket megfogván, maga mellé állatá azt,
48 nihcae khaeah, Mi kawbaktih doeh hae nawkta hae ka hmin hoiah talawk kami loe, kai talawk kami ah ni oh: mi kawbaktih doeh kai talawk kami loe, kai patoehkung talawk kami ah oh: nangcae boih thung ih kathoeng koek to kalen koek ah om tih, tiah a naa.
És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem elküldött; mert a ki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy.
49 Johan mah, Angraeng, nang ih ahmin hoiah taqawk sae haek kami maeto ka hnuk o, anih loe aicae hnukbang kami na ai pongah, ka pakaa pae o, tiah a naa.
Felelvén pedig János, monda: Mester, láttunk valakit, a ki a te nevedben ördögöket űz; és eltiltók őt, mivelhogy téged nem követ mi velünk.
50 Jesu mah anih khaeah, Anih to pakaa hmah: aicae ih misa ah kaom ai kami loe aicae ih kami ah ni oh, tiah a naa.
És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.
51 Van bangah lak tahanghaih atue phak naah loe, Jerusalem ah caeh han poekhaih to a tawnh,
Lőn pedig, mikor az idő elközelgete, hogy ő felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy,
52 tamthang sin kaminawk to a hmaa ah patoeh: anih han hmuen sakpae o coek hanah, nihcae loe Samaria avang maeto thungah akun o.
És követeket külde az ő orczája előtt; és azok elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki szállást készítsenek.
53 Jerusalem ah a caeh poe han oh pongah, to ah kaom kaminawk mah anih to talawk o ai.
De nem fogadák be őt, mivelhogy ő Jeruzsálembe megy vala.
54 A hnukbang Jakob hoi Johan mah to tiah kaom hmuen to hnuk hoi naah, nihnik mah, Angraeng, Elijah mah sak ih baktih toengah, nihcae to amrosak hanah, van hoiah hmai to kawk si maw? tiah a naa hoi.
Mikor pedig ezt látták az ő tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett?
55 Toe anih mah nihnik to angqoi thuih moe, nihnik to zoeh, Kawbaktih poekhaih maw na tawnh hoi, tito na panoek hoi ai.
De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek:
56 Kami Capa loe kaminawk ih hinghaih tahmat hanah angzo ai, nihcae hinghaih pahlong han ih ni angzoh, tiah a naa. To pacoengah kalah avang bangah a caeh o.
Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba.
57 Loklam ah a caeh o naah, kami maeto mah anih khaeah, Angraeng, na caehhaih ahmuen kruekah kang bang han, tiah a naa.
Lőn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy!
58 Jesu mah anih khaeah, Tasuinawk loe akhaw tawn o, van ih tavaanawk doeh tabu tawnh o; toe kami Capa loe lu koenghaih ahmuen mataeng doeh tawn ai, tiah a naa.
És monda néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania.
59 To pacoengah Anih mah kalah kami khaeah, Ka hnukah bangah, tiah a naa. Toe to kami mah, Angraeng, kam pa to aphum hmaloe rae ue, tiah a naa.
Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
60 Jesu mah anih khaeah, Kadueh kami mah angmacae ih kadueh qok to aphum o nasoe: toe nang loe caeh ah loe, Sithaw mah siangpahrang ah uk ih prae kawng to thui ah, tiah a naa.
Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.
61 Kalah kami mah doeh, Angraeng, na hnukah ka bang han; toe kaimah im ah caeh moe, imthung takohnawk khaeah ka thaisak hmaloe han vop, tiah a naa.
Monda pedig más is: Követlek téged Uram; de előbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, a kik az én házamban vannak.
62 Jesu mah anih khaeah, Mi kawbaktih doeh laikok atok hanah amtong pacoengah, hnuk bangah angqoi kami loe, Sithaw mah siangpahrang ah uk ih prae hoiah ating ai, tiah a naa.
És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.
